Paganini leghitelesebb tolmácsolója játszik vonósnégyesével a Zeneakadémián (+videók)

2017-10-03

45

Paganini leghitelesebb tolmácsolója játszik vonósnégyesével a Zeneakadémián

Négyszer négyes plusz egy a Quartetto Accardoval

Salvatore Accardo-t nemzedéke legnépszerűbb hegedűművészének tartják, bravúros technikáját legendás elődjéhez, Paganini-hez hasonlítják. A Bartók Világverseny és Fesztivál zsűrijének elnöke ezúttal vonósnégyesével, a Quartetto Accardóval érkezik és ad koncertet október 8-án a Zeneakadémián. Az olasz szerzők darabjait bemutató esten Boccherini, Verdi és Respighi egy-egy művét szólaltatják meg.

76^ ESTATE MUSICALE CHIGIANA-SIENA 26.08.2007-Chiesa di S.Agostino-Concerto Salvatore ACCARDO violino e Stefania REDAELLI pianoforte
Photo©Pietro Cinotti/Siena2007

A Paganini művek virtuóza nem először koncertezik Magyarországon, játékának hangzásvilága és elsöprő ereje lenyűgözi mind a közönséget, mind a kritikusokat. Accardo háromévesen ismerkedett meg a hegedűvel, első óráit hatévesen vette, tizenhárom évesen Paganini Capriccióinak előadásával robbant be a zenei köztudatba, és több mint hat évtizede állandó szereplője az olasz és a nemzetközi zeneéletnek. A karmesterként is aktív hegedűművész számára olyan zeneszerzők komponáltak műveket, mint Donatoni, Piston, Piazzolla vagy Xenakis.

Kamarazene iránti elkötelezettségének hatására 1992-ben alapította meg saját vonósnégyesét, a Quartetto Accardót. A felvonultatott olasz szerzők közül művész- és zenészcsaládból származó Boccherini közel száz vonósnégyest komponált (leelőzve ezzel Haydnt is), ezek közül az op. 33-as sorozat e-moll darabja hangzik fel a Zeneakadémia Nagytermében. Ezt követi a nagyszabású szimfonikus műveiről ismertté vált Respighi egyik legdrámaibb darabja, az Il Tramonto, amelyben Shelley A naplemente című versét –szerelmesek egymásra találásának és elválásának történetét – zenésíti meg. Az operák érzelmi erejével ható kamaradarab szólóját Sümegi Eszter (szoprán) Érdemes és Kiváló művész interpretálja. A koncertet Verdi egyedülálló e-moll vonósnégyese zárja, amelyről a tisztán hangszeres műfajokban nem igazán gyakorlott szerző annak idején így nyilatkozott: „Nem tudom, hogy a vonósnégyesem szép-e vagy csúnya, de abban biztos vagyok, hogy valóban egy vonósnégyest komponáltam!”