Hirmagazin.eu
Főoldal » Ősi tó mélyén rejtőzött a válasz arra, mi pusztította el a majákat
Tudástár - minden érdekesség

Ősi tó mélyén rejtőzött a válasz arra, mi pusztította el a majákat

A töredékére visszaeső csapadékmennyiség masszívan hozzájárulhatott a klasszikus maja civilizáció ezer évvel ezelőtti romlásához.

FORRÁS: MARK BRENNER

Régi megoldatlan rejtély, milyen okok vezethettek az ókori világ egyik nagy kultúrájának, a maja civilizációnak a bukásához. A Cambridge-i Egyetem és a Floridai Egyetem kutatói a természetes gipszásványba zárt víz izotóptartalmának elemzésével most megállapították, hogy nagyjából ezer évvel ezelőtt, amikor a maják hanyatlásnak indultak, súlyos aszály tombolt a kultúra központjának otthont adó, a mai Mexikó területén fekvő Yucatán-félszigeten. A gipsz szárazság idején, a vízszint csökkenésekor keletkezik, így árulkodhatnak a Chichancanab-tó gipszlerakódásai a hajdani aszályos körülményekről.

A Science magazinban közölt eredmények azt mutatják, hogy a maja civilizáció összeomlásának idején az éves csapadékmennyiség átlagosan 41-54 százalékkal esett vissza, de az aszályos periódus csúcspontján akár 70 százalékkal kevesebb eső is eshetett a megszokottnál. Mindeközben a levegő relatív páratartalma a mai értéknél 2-7 százalékkal lehetett alacsonyabb.

Egy vitatott elmélet: a klímaváltozás a bűnös?

„A klímaváltozásnak a klasszikus maja civilizáció összeomlásában játszott szerepe némiképp vitatott, részben mert eddig csak a csapadékadatok minőségi összehasonlító rekonstrukciójára volt lehetőség, például hogy az időjárási feltételek egyik évben nedvesebbek vagy szárazabbak voltak-e a másiknál – mondta el Nicholas Evans, a Cambridge-i Egyetem Földtudományi Tanszékének doktorandusza és a cikk vezető szerzője. –A mi tanulmányunk ehhez képest lényeges előrelépést jelent, mivel a csapadékmennyiség és páratartalom konkrét értékeinek statisztikailag megalapozott becslését teszi lehetővé a maja hanyatlás időszakára nézve.

A maja civilizáció történetét négy fő korszakra osztják: a preklasszikus (Kr.e. 2000 – Kr.u. 250), a klasszikus (Kr.u 250-800), a végső klasszikus (800-1000) és posztklasszikus (1000-1539) periódusokra. A mindenki által ismert monumentális épületek létrehozása, a szellemi és művészeti élet virágzása, és a nagy városállamok növekedése mind a klasszikus korra tehetők. A Kr.u. 9. század megtörte a prosperitást: a birodalom központját politikai krízis sújtotta, a híres mészkővárosok elnéptelenedtek, és az uralkodói dinasztiák vérvonala megszakadt.

A hanyatlás miértjére számos elmélet létezik; a lehetséges okok között emlegetnek megszállást, háborút, a környezet leromlását és a kereskedelmi útvonalak összeomlását. Valószínűleg több tényező együttesen vezethetett a válsághoz. Bizonyos, hogy a városok túlnépesedése jelentős környezeti pusztulást okozott, és a birodalmat véres belháborúk is tizedelték. Abban is egyetértenek a történészek, hogy a klasszikus maja társadalmi szerveződés, amely az uralkodó rituális hatalmán és nem a kereskedelem és élelmiszerelosztás központi ellenőrzésén alapult, magában hordozta a bukás csíráját, mert nem tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez: az uralkodó tevékenységét a hagyomány az építkezésre, szertartásokra és háborúskodásra korlátozta, így a központi hatalom nem tudott úrrá lenni a rendszerszintű problémákon.

FORRÁS: NICK EVANS

Egy tó oldhatja a meg a rejtélyt

Pár évtizede a lehetséges okok közé bekerült a klimatikus viszonyok drasztikus változása is. Először az 1990-es években sikerült rekonstruálni a maja összeomlás korszakának időjárási viszonyait, és már akkor feltűnt, hogya hanyatlás egy hosszú, extrém mértékben aszályos időszakkal esett egybe.A mostani cikk rangidős szerzője, David Hodell professzor, a cambridge-i Godwin Paleoklímakutató Laboratórium vezetője volt az első, aki 1995-ben fizikai bizonyítékokkal rukkolt elő a Chichancanab-tó vidékét sújtó aszály és a klasszikus maja civilizáció válsága közötti kapcsolatra.

Hodell és munkatársai most egy új módszert alkalmaztak a szárazság abszolút mértékének megbecslésére.A Chichancanab-tavi gipszbe zárt vizet az általuk kifejlesztett geokémiai eljárással vizsgálták, s erre alapozva felépítették a végső klasszikus periódus hidrológiai viszonyainak átfogó modelljét.A kutatók a gipsz kristályszerkezetében csapdába ejtett víz különböző izotópjait használták a csapadék és relatív páratartalom visszakövetésére. Három oxigén- és két hidrogén-izotóp nyomon követésével rekonstruálták a tó vízszintjének változását a Kr.u. 800 és 1000 közötti időszakban. A gipsz képződésekor a vízmolekulák közvetlenül beépülnek az ásvány kristályszerkezetébe, s a foglyul ejtett víz hűen őrzi a tó vizének aktuális izotóp-összetételét.Ez a módszer rendkívül pontos, és majdnem olyan, mintha magát a tó vizét mérnénk– erősítette meg Evans.

A Chichancanab-tó. FORRÁS: MARK BRENNER

Aszály idején bármely természetes vízből, így a Chichancanab-tóból is több víz párolog. Mivel a könnyebb izotópokat tartalmazó vízmolekulák előbb párolognak el, a víz fokozatosan egyre „nehezebb” lesz – vagyis feldúsul a nehéz izotópokat tartalmazó vízmolekulákra nézve. A nehéz izotópok, mint az oxigén-18 és a hidrogén-2 (deutérium) magasabb aránya ezért szárazságra utal. A gipsz egymásra rakódott tófenéki rétegeiben az izotóparányokat végigelemezve a kutatók fel tudtak állítani egy modellt, amely alkalmas a csapadékmennyiség és relatív páratartalom múltbéli változásainak megbecslésére. A kvantitatív időjárási adatok alapján aztán következtetni lehet arra, milyen hatással lehetett a szárazság a mezőgazdaságra, egyebek között a maják egyik fő tápnövényének számító kukorica terméshozamára.

Forrás: science magazin, origo.hu

Hasonló hírek

Tudd meg mi a pénz mögötti nagy titok + VIDEÓ

Edit

Földönkívülit találtak Oroszországban?

Edit

Hatalmas nagy fehér cápa akadt hálóba a tunéziai partoknál

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------