Kiss László csillagász az M1-en elmondta, hogy megfigyelések szerint az üstökös csóvája a 140 ezer kilométert is meghaladja. Kiss László kiemelte, hogy azért érdekes ez az üstökös, mert a csillagközi térből érkezett, amit a csillagász szerint onnan lehet tudni, hogy „őrületes sebességgel” száguld át a Naprendszeren és nem a Nap körül kering. Az elmúlt hetekben a felvételekből kiderült, hogy az üstökös olyan, mint amilyen üstökösöket a Naprendszerben látunk.

„Ez a test nagyjából háromnegyed részt vízből áll. Ma azt gondoljuk, hogy a Föld felszínére a víz üstökösmagokon keresztül érkezett kicsit több mint négy milliárd évvel ezelőtt, így ha más csillag körül ugyanolyanok az üstökösök, ennek van egy olyan implikációja, hogy talán máshol is lehet egy olyan szép kis életteli vizes bolygó, mint a miénk” – mondta a csillagász.

A Borisov-üstökös vasárnap halad el a Naphoz legközelebb, de még akkor sem lesz a Mars pályájánál közelebb – magyarázta. Kiss László beszélt arról is, hogy az első csillagközi üstököst két éve fedezték fel.