Image default
Tudástár - minden érdekesség

Oroszország legnagyobb vízerőműve egy hullámsír (Olvasd el, nézd meg és osztd meg!)

“A szovjet hidroelektronika büszkesége” – így hívták a világviszonylatban is hatalmasnak számító Szajano-susenszkojei vízerőművet. Míg egy napon el nem szabadult a pokol: az egyik aggregátor meghibásodása miatt a berendezés 920 tonnás teteje lerepült és elementáris erővel zúdult be a víz a gépterembe, ahol 116 ember tartózkodott.

2009 augusztus 18-a reggelén minden készen állt az iszonyú katasztrófára, aminek a körülményei a mai napig tisztázatlanok. Néhány pontos tény azonban van, amelyekből kiindulhatunk. Az egyik, hogy a Jenyiszej folyón épített gigantikus erőmű 10 aggregátora már betöltötte 29. életévét plusz tíz hónapot, ami azért figyelemreméltó, mert a gyártó 30 évre garantálta biztonságos működésüket.

A másik, hogy az erőmű gyakorlatilag 1979-es üzembe helyezése óta küzdött bizonyos műszaki gondokkal, amelyeket a baleset időpontjáig nem sikerült megoldani. Ezeket a problémákat rendre a 2-es számú turbina okozta, ami időről-időre rendkívüli vibrációt produkált, amelyen az erőmű kezelői a teljesítmény állítgatásával próbáltak úrrá lenni – sikertelenül.

A rendkívüli, erős vibráció gyakorlatilag az erőmű mindennapi életének részévé vált. 2000-ben számos repedést találtak a 2-es turbina járókerekén, amelyeket akkor ki is javítottak. Az erőltetett tempó, a maximális kihasználtság nem tett jót a berendezéseknek: az utólagos vizsgálat szerint a baleset idejében a turbina fedelét rögzítő 80 tőcsavarból 41-en találtak fáradásos repedéseket, 8 pedig teljesen elhasznált volt már.

A gépterem előtte és utána.

A baleset reggelén a gépteremben tartózkodó munkások nem hittek a szemüknek. “Odafönt álltam, amikor valami hangos zajt hallottam, és láttam, hogy a turbina hullámlemez borítása felemelkedik a magasba. Megláttam alóla felbukkanni a forgórészt. Forgott, és vagy 3 méter magasra emelkedett fel.

Keresés a romok alatt.

Nem hittem a szememnek. Fémdarabok repkedtek mindenfelé, próbáltunk kitérni előlük. A hullámlemez borítás akkor már a plafonnál volt, és be is törte. Elkezdtem fejben számolni: a másodpercenként 380 köbméter víz zúdul be. Elkezdtem rohanni a 10-es turbina felé. Azt gondoltam, nem fog sikerülni, lenéztem, és láttam, hogy a víz jön, minden összetört, az emberek próbálnak úszni…

A gát és az erőmű.

Tudtam, hogy valakinek rögtön le kell zárnia a zsilipeket, hogy megállítsuk a vizet. Manuálisan, mert áram akkor már nem volt, és a biztonsági berendezések is kikapcsoltak.”  – emlékezett vissza Oleg Mjakisev, akinek végül sikerült is lezárnia a hidraulikával a zsilipeket 25 perc alatt.

A meghibásodott aggregátor.

Az emberek eközben menekültek, ahogy tudtak. Valentyina Gulina egy munkatársával együtt székkel törte ki az ablakot, majd amikor a víz kisodorta, az épület falán futó vastag csőben kapaszkodott meg, mivel nem tudott úszni.

A meghibásodott aggregátor.

Eddig nem gondolta, hogy a vízműnél dolgozva még bánni fogja ezt… Alekszej Gogol egy a plafon közelében futó gerendában kapaszkodott meg az áradatban. A vízszint emelkedése akkor állt meg, amikor Gogolnak már csak 10 centiméternyi helye maradt lélegezni.

Szakértők szerint a műszakilag elavult, ám annál inkább csúcsra járatott szibériai energiaiparba be volt kódolva a katasztrófa.

Innen szedték le órákkal később a katasztrófaelhárítók a sokkos állapotba került férfit. Volt, aki még elrohant a parkolóba a kocsijáért, ahol egy áldozatkész biztonsági őr feszítette fel a sorompót a menekülőknek. Két perccel később már maguktól is mentek az autók, a víz hátán.

A tragédia napján leginkább az érdekelt mindenkit, hogy lehetnek-e még élő emberek az épület elárasztott helyiségeiben. Az erőmű korábbi vezetője, Alekszandr Tolosinov a következőt nyilatkozta: “Ha valaki véletlenül egy légbuborékba került, akkor még életben lehet, de a 4 fokos vízben gyakorlatilag nincs már esélye az életben maradásnak.”  A buborék alatt a szakértő olyan területre gondolt, amit valamilyen ok miatt nem sikerült elárasztania a víznek.

Másnap három újságíró erre az állításra alapozva követelte, hogy a vezetők a Jenyiszej felduzzasztott vizét tereljék tovább egy közelben levő kisebb vízerőmű felé, hogy leapadjon annyira a vízszint, hogy kutatni lehessen a túlélők után. Az újságírók szerint ugyanis többen hallottak a gépteremből kopogó hangokat, a termet elborító sötétbarna folyadékban viszont lehetetlen bárkit vagy bármit megtalálni.

Mihail Afanaszjev. Szerinte többen élhették volna túl a katasztrófát.

Mihail Afanaszjev és két társa az interneten terjesztették kiáltványukat, de csak annyi eredménye lett, hogy rágalmazás miatt feljelentették őket, Afanaszjevet pedig ősszel meg is verték az otthona közelében, amit ő tényfeltáró cikkeivel hozott összefüggésbe. Végül 75 ember holttestét találták meg a helyreállító munkálatok során. Ők vagy a gépteremben, vagy még lejjebb lévő helyiségekben tartózkodtak a baleset időpontjában. Többségük nem az erőmű dolgozója, hanem külsős karbantartó munkás volt.

A tragédia nagy médiafigyelmet kapott, hiszen Oroszország legnagyobb vízerőművéről van szó, ami Szibéria áramellátásában fontos szerepet játszik, és a világ legnagyobb alumíniumtermelő cégének szolgáltat áramot. Vlagyimir Putyin is meglátogatta a helyszínt, ahol kitüntetett több munkást a katasztrófaelhárításban való részvétel miatt. Rögtön parlamenti bizottságot hoztak létre az ügy felderítésére, de a hidroelektronikai szakemberek a mai napig nem jutottak egységes véleményre.

Végül 7 embert tettek felelőssé a tragédiáért, köztük az erőmű igazgatóját és helyettesét, vezető mérnököket és a berendezések állapotának monitorozásáért felelős dolgozókat. Az erőmű generálkivitelezését végző Lengidroprojekt intézet igazgatója azonban egy évvel később egy szakmai konferencián kijelentette, hogy a baleset különleges sajátossága abban áll, hogy az erőmű egyetlen dolgozója sem követett el mulasztást vagy szabálytalanságot, mert a katasztrófát valójában az 1981 és 1983 közötti időszak szabálytalanságai okozták. 2009 őszén felkerült egy jelentés a balesetről az ipari biztonságért felelős kormányzati szerv (Rosztehnadzor) weboldalára, de hamar el is tűnt onnan.

Ha tetszett a cikkünk, osztd meg! Hirmagazin.eu

Forrás: iparikatasztrofak

 

 

Hasonló hírek

Krisztus korabeli vajat talált egy farmer a kertjében

Mazsi

Mit esznek rajtunk a szúnyogok?

Géza

Amikor a 76 éves orosz néni a 75 éves korcsolyájával siklik a befagyott tavon

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------