Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint Magyarországon évente mintegy 1000-1200 új méhnyakrákos megbetegedést regisztrálnak, és közel 500 nő veszíti életét a betegség következtében. Az emlőrák és tüdőrák után a méhnyakrák a harmadik leggyakoribb daganattípus a nők körében Magyarországon.

A méhnyakrák kialakulása és a humán papilloma vírusfertőzés (HPV) között nagyon szoros az összefüggés. A HPV fertőzés nemi érintkezéssel terjed, akár egy alkalom is elég a vírusfertőzés kialakulásához. A vírus nagyon gyakori, minden aktív szexuális életet élő nő megkaphatja a fertőzést élete során. A férfiak is megfertőződnek, az amerikai adatok szerint a 20-40 éves férfi populáció kétharmada HPV hordozó.

A fertőzés legtöbbször átmeneti és tünetmentesen lezajlik, ha azonban több évig fennáll, abból akár komolyabb betegség is kialakulhat.

A 2014-es tanévtől ezért a 12. életévüket betöltött, hetedikes lányok ingyenesen vehetik fel a két oltásból álló sorozatot. A hazai átoltottság kiemelkedően jó, 75-80 százalékos, amely szám megelőzi az európai uniós adatokat is.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Beliczay László)

A személyes felelősség nagyon fontos

A prevenciós védőoltás alkalmazása mellett a rendszeres szűrővizsgálat is nagyon fontos. Minél korábban derül fény a fertőzésre, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. A vizsgálatok szerint azok, akik megkapták a védőoltást, legalább 10-15 éven keresztül magas szintű védelmet kapnak. A szakemberek szerint a védőoltás ma már nemcsak a fiataloknak, hanem a felnőtt nőknek is ajánlott, akár akkor is, ha a fertőzést korábban már kimutatták.

A 25-65 és közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után háromévenként megismételt citológiai szűrővizsgálaton, a 45-65 év közötti nők kétévenként végzett emlőszűrésen vehetnek részt. A szervezett méhnyakszűrésre jogosult 25-65 év közötti nők száma évente 830 ezer fő. A cél az, hogy az érintettek 70 százaléka vegyen részt a szűrésen. A személyes felelősség nagyon fontos, hívja fel a figyelmet az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Szinte mindenki találkozik vele

A 2007-ben indult szakmai hálózat, a HPV-Centrum szakmai vezetője, Ragó Zsuzsanna azt mondja, a szexuális élet kezdetével szinte biztos, hogy mindenki találkozik a vírussal valamikor. Az, hogy a fertőzés milyen formában, meddig lesz jelen, mit okoz vagy okoz-e egyáltalán valamilyen problémát, az kizárólag az egyén immunrendszerétől függ.

Nagyon fontos azonban tudni, hiába örököltünk jó géneket, kiváló védekezőképességet, ha dohányzunk, vagy tartósan, hónapokon keresztül nagy stresszben élünk, akkor legyengül az immunrendszerünk. Ha pedig van egy krónikus betegségünk (pl. középsúlyos-súlyos allergia, asztma, autoimmun kórkép, diabetes) az önmagában rizikó a lassabb gyógyulásra. A szakember szerint az olyan esetekben, ahol a vírusfertőzöttségből rákmegelőző állapot alakult ki, a páciensek minden esetben tartós, pszichésen megterhelő élethelyzetről számoltak be.

Lényeges tehát, hogy – amennyi lehetőségünk van rá – tegyünk meg mindent a stresszmentes életért és csökkentsük a rizikófaktorokat. Felelős magatartással és azzal, hogy felhagyunk rossz szokásainkkal. A dohányzás ennél a betegségnél is nagyon nagy rizikófaktor, egy dohányzónál állandósulhat a vírushordozás, és rákmegelőző állapot alakulhat ki, orvosi kontroll nélkül pedig akár daganatos betegség is létrejöhet.

A HPV vírusnak számos típusa van, ebből 15 olyan magas kockázatú, amely súlyos elváltozást okozhat. A méhnyakrák szűrése során erre fény derülhet, és elindulhat a kezelés. Ragó Zsuzsanna szerint nagyon fontos tudatosítani, hogy

az időben felismert HPV fertőzésből meg lehet gyógyulni.

Arról is beszélt, hogy szakemberként a magas magyarországi átoltottsági és átszűrtségi szint elérése a célja, ez pedig a lányok és fiúk együttes HPV oltásával lehetséges. Ezáltal valósulhatna meg, hogy a 21. század harmadik évtizedében (2020-2030 között) a mostani évi 1200 új esetről 5-10-re csökkenjen a méhnyakrák előfordulása, amely több évtized múlva reményeik szerint már olyan ismeretlen lenne, mint ma a fekete himlő.

Senki nincs egyedül a betegséggel 

A Méhnyakrák Megelőzési Hét magyarországi szervezőjének, a Mályvavirág Alapítvány elnökének, Tóth Icónak (Nagy-Tóth Ildikó) nagyműtéttel végződött a betegsége hét évvel ezelőtt. 2011 augusztusában született második lánya, így tapasztalatból érezte, valami nem jött helyre a szülés után. Ezt a hathetes kontroll is megerősítette, már akkor látták az elváltozást a szervezetében. Decemberben végezték el rajta a radikális, eltávolító műtétet, de a betegség átterjedt, így kemoterápiát és sugárkezelést is kapott.

Számára a testi-lelki megpróbáltatások mellett az volt a legnehezebb, hogy érzéseit, félelmeit, tapasztalatait senkivel nem tudta megbeszélni, mert 2012-ben nem volt még olyan fórum, ahol az érintettek találkozhattak volna egymással. Naplót írt betegségéről, amelyet végül könyv formájában jelentetett meg. Az alapítvány is ekkor jött létre.

Tóth Icó azt mondja, minden nőnek tudnia kell, hogy ennek a betegségnek milyen következményei vannak: ha tudnák, hogy a műtét után a lelki terhek mellett a fizikai funkciókat is újra kellett tanulni, hogy vannak olyan túlélők, akik azóta is önkatéterrel élik az életüket, jobban odafigyelnének a megelőzésre, a testük jelzéseire.

A megelőzési hét szervezésében már hatodik éve vesznek részt, ebben a néhány napban 120 településen beszélnek az évente 4-500 nő életét követelő daganatos megbetegedésről. Felvilágosítást adnak a megelőzésről, előadásokat és szakmai konzultációkat tartanak a témában.

A HPV vírus elleni küzdelem szimbóluma a gyöngy.

Így az előadásokkal párhuzamosan gyöngyfűzésre hívják a látogatókat. A láncokat, karkötőket nőgyógyászati osztályokra küldik el, műtétre váró vagy felépülőben lévő nőknek. A láncokkal azt üzenik, senki nincs egyedül a betegségben, gondolnak rájuk, kiállnak mellettük.

szerző: Matyasovszky Nóra