Image default
Belföldi hírek

Orbán Viktor üzenetet küldött a németeknek és a franciáknak – állítják szakértők (A cikk hanganyagot tartalmaz) Oszd meg!

Csütörtökön Pozsonyban találkoztak egymással a visegrádi országok vezetői, valamint Angela Merkel német kancellár.

A csúcsértekezletet követően Orbán Viktor miniszterelnök az EU magállamainak nevezte a V4-eket, hiszen Európa magját azok az országok adják, amelyek a teljesítményükkel kiemelkednek. A Pozsonyban elhangzottakat elemezték szakértők az M1 és a Kossuth Rádió műsorában.

Orbán Viktor kijelentésére Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsor pénteki adásában elmondta: új értelmezést nyertek ezek a mondatok, hiszen a miniszterelnök a gazdasági verseny- és teljesítőképességre, a kereskedelemre koncentrált, amely területeken meghatározó szereplők a V4-ek. Ezzel üzent is azoknak, akik szerint csak Németország és Franciaország határozhatja meg az Európai Unió irányát, ennek tartalma pedig, hogy a V4-eket is legalább olyan komolyan kell venni, mint a német-francia térséget.

Orbán Viktor miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Peter Pellegrini szlovák, Andrej Babis cseh és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a visegrádi országok és Németország csúcstalálkozóján (Fotó: MTI/AP/Petr David Josek)

Ha a V4-et egy országként vennénk számba, akkor az 5. legnagyobb gazdaság lenne az unióban és a 12. a világban, lélekszámát tekintve pedig Olaszországgal és Franciaországgal lenne egy lapon tekinthető, azaz óriási potenciállal rendelkezik az országcsoport – figyelmeztetett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 Ma este című műsorában.

Az uniónak fel kellene vennie a kesztyűt a modern problémákkal

Az Európai Bizottság hétéves tervét még az európai parlamenti választások előtt át akarták erőltetni, az viszont látszik, hogy a viták inkább abba az irányba tolják a költségvetést, hogy csak a májusi választásokat követően szavazzanak róla. Nincs meg az a határozott lendület, amelyet Jean-Cloude Juncker látni szeretne – fogalmazott Pócza.

Mint mondta, soha nem egyszerű megtervezni egy Európai Uniós költségvetést, most pedig kifejezetten nehéz helyzetben vannak a politikusok. Angela Merkel is felhívta a figyelmet, hogy egy erős befizető ország, Nagy-Britannia távozik az unióból, és emiatt meg kell vágni a költségvetést. Emellett olyan új kihívásokkal szembesül Európa, amelyekről korábban nem beszéltek.

Ilyen a bevándorlás kérdése is, amelynek a kihívásai eurómilliárdokat emésztenek fel évente. A mostani helyzet csak nyugalmi állapot, a felmérések szerint viszont a közeljövőben egyre többen akarnak majd a közel-keleti és az észak-afrikai térségből  Európába jönni, azaz elég jó eséllyel romolhat el a helyzet. Az EU hét évre tervez a költségvetéssel, amibe ilyen jellegű kiadásokat is bele kell kalkulálnia – fejtette ki.

Hozzátette: az ipari digitalizáció kérdéséről is szó volt a találkozón, hogy mit jelent az önvezető autók megjelenése, hiszen a résztvevő országok fontos szereplői az autóiparnak, így érdekeltek abban, hogy merre tart a technológiai fejlődés.

Milyen fajsúlyú döntéseket hozzon a kifutó parlament?

Orbán Viktor kijelentette: vélhetően az EP-választást követően az Európai Unió egészen más lesz, mint amit most ismerünk, így a mostani kabinet nagy ügyekben már ne hozzon döntést.

Az Európai Unió alapszerződése nem szabályozza a fennmaradó időszakot, azaz nincs külön ügyvezető Európai Parlament és ügyvezető Európai Bizottság. A tények viszont azt mutatják, hogy egy egyre inkább elfáradt bizottság és parlamenti többség áll az unió döntési mechanizmusának élén, amely képtelen kezelni a 2015-ben kibontakozott migrációs válságot. De facto olyan kifutó garnitúrával állunk szemben, amelynek kvázi ügyvezetőként már nem szabadna érdemi döntéseket hoznia – fogalmazott Lomnici.

A műsorvezető azon kérdésére, hogy a britek kilépése jogalapot teremthet-e a mostani támogatási rendszer átformálására, Lomnici azt mondta: a könnyű, megállapodás utáni Brexit pozitívan hatna az EU költségvetésére, a kemény kilépés – ha „angolosan távoznak” – viszont káros következményekkel járhatna. Hozzátette: a britek kilépésével azért nem fog összeomlani a ’21-’27-es ciklus költségvetési ciklus.

Sokak véleménye, hogy az agrártámadások megvonása a vidék elleni támadásként is felfogható – nem csak Magyarországon –, így hazánk komoly szövetségesekre számíthat ebben a küzdelemben – hangsúlyozta.

Lomnici úgy gondolja, hogy a német gazdasági térség távolabbra is kiterjed, azaz érinti a V4-eket is. Ez azt jelenti, hogy a német cégek közvetve részesülnek az uniós forrásokból, azaz nekik sem érdeke a források csökkentése.

Átalakulóban a német politika

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel véleménye valamelyest megváltozott az utóbbi időben, Pócza úgy fogalmazott: a német politika megváltozott a bevándorlás kérdésében, amit jól mutat Merkel nyilatkozata és Annegret Kramp-Karrenbauer új pártelnök tevékenysége is. Sok területen ugyanis felülvizsgálja elődje politikáját, méghozzá úgy, hogy mindebből kihagyja Merkelt, aki a régi politikát testesíti meg.

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Ez reakció a német állampolgárok visszajelzéseire, akik a választási eredményekkel megmutatták, hogy – hiába rendkívül fejlett gazdaságilag az ország – nem elégedettek a történtekkel. Egyáltalán nem igaz már az a dogma, hogy aki jó irányba viszi a gazdaságot, az sikerre van ítélve.

Meg kell állítani a brüsszeli korrupciót

Az alkotmányjogász elmondta, a Századvég minden évben felmérést készít a tagállamok polgáraival kapcsolatban, és évről évre kiderül, hogy például a lengyel és a magyar emberek szeretnek az unióban élni, de nem kérnek a brüsszeli önkényből. A Századvég nem bürokrácia növelés párti, és úgy gondolják: valamiképpen ellenőrizni kell a kifizetések felhasználását, vagyis meg kell állítani a brüsszeli korrupciót.

Az Európai Bizottság alelnökének uniós szinten minden polgárt képviselnie kellene a mandátum lejártáig, és mint a szocialisták csúcsjelöltje, Timmermans erre elfogulatlanul nem lesz képes, így nyilvánvaló a részrehajlás Timmermans munkáját illetően.

forrás: M1, Kossuth Rádió

Hasonló hírek

Fulladási rohama miatt hívta a 112-es segélyhívót egy nő egy Fejér megyei községből

Géza

Ismét súlyos medvetámadás, az erdélyiférfi életveszélyben! Oszd meg!

Géza

Tényleg vannak, akik azt hiszik, beszélnek angolul, aztán csak az állásinterjún derül ki számukra is, hogy dehogy

info