forrás: MTI

Orbán Viktor – aki az Európai Néppárt kongresszusán vesz részt Madridban – szerdán külön egyeztetést tartott Aleksandar Vucic szerb kormányfővel.

Az interjúban a miniszterelnök utalt arra, hogy a balkáni országokban különböző típusú zavarok léptek fel. Úgy értékelte, hogy a térség legstabilabb állama ma Szerbia, ott a legstabilabb a politikai vezetés.

„Szerbia kulcsfontosságú állammá vált, nem csak a magyarok, hanem egész Európa számára. Azt hiszem, hogy a szerbek dolgát, a szerbek ügyét, a szerbek védelmi képességeit komolyabban kell venni, és jobban kell erősíteni a jövőben, mint ahogy eddig tettük. Méltatlanul kevés pénz jutott oda az unióból ahhoz képest, hogy milyen terheket viselnek, és azt gondolom, hogy a szerbek nélkül nem is fogjuk tudni megoldani ezt a migránsválságot, ezért azt gondolom, hogy az európai vezetőknek összpontosítaniuk kell Szerbia képességeinek a megerősítésére” – mondta.

Hozzátette: világossá kell tenni, hogy az unió komolyan veszi Szerbia európai uniós tagságát, „és a migránsválság megmutatta, hogy ha komolyan akarunk védekezni az ilyen jelenségek ellen, akkor Szerbiának közelebb kell lennie, jobban kell integrálódnia az Európai Unióba”.

„Brüsszelben részben a jószomszédság okán, részben a saját nemzeti érdekeinkből kiindulva támogatni fogjuk Szerbiát – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor csütörtöki, a néppárti kongresszuson tartandó felszólalásáról előzetesen annyit mondott, azt szeretné elsősorban felvetni, „hogy az, ami most történik, az, amit az európai vezetők tesznek, arra nincs felhatalmazás az európai emberektől. Senki soha nem szavazott arra, hogy százezerszámra migránsokat engedjünk be az unió területére, soha senki nem döntött az emberek részéről, hogy ami történik, azt szeretnék, és el is fogadnák.” Ez az európai demokráciákat is destabilizálja – tette hozzá.

Kifejtette: nem lehet tovább elkerülni azt a komoly vitát, „hogy mit is akarunk kezdeni a saját kontinensünkkel. Mi azt gondoljuk, hogy ami most történik, az inkább Európa lerombolása, mintsem megerősítése. Ezt a vitát őszintén, a politikai korrektség nevű szájkosár nélkül, képmutatás nélkül, egyenes, érthető, őszinte beszéddel meg kell indítanunk” – hangsúlyozta.

„Van egy baj ma az európai demokráciákkal: jól láthatóan számos országban a vezetők álláspontja, politikája (…) nem találkozik az emberek tetszésével (…) Ha nem tudunk egy őszinte vitát lefolytatni, akkor számos európai ország és maga az egész kontinens is politikailag destabilizálódhat” – jelentette ki. Az embereket meg kell hallgatni, és a véleményüket be kell építeni a politikánkba. Ha erre nem lesznek képesek, „akkor nem csak migránsválságunk lesz, hanem politikai válságunk is” – mondta a kormányfő.

Szerinte azonban Európában az alapvető demokratikus értékek nem rendültek meg, összességében Európa nem veszítette el demokratikus karakterét, megvan még az a képesség a politikai vezetésekben Európában, hogy módosítson az álláspontján, „éppen azért mert az emberek azt követelik, hogy ne folytatódjék ez a politika”.

„Hiszek abban, hogy Európa képes lesz az önkorrekcióra” – hangsúlyozta.

Ami a vasárnapi csúcstalálkozót illeti, a kormányfő közölte: annak összehívását Szlovénia azért kérte, mert úgy tűnik, hogy egyedül nem boldogul a helyzettel. „Magyarországnak is nehéz volt egyedül. Most sokkal könnyebb, hiszen a visegrádi országok segítenek bennünket, ami egy nagyon erős politikai hátországa Magyarországnak” – mondta, és hozzátette: „nem győzünk hálásak lenni ezért, és ezt kellő gesztusokkal meg is kell köszönnünk, hiszen Európa számos országában inkább támadtak bennünket, ők azonban egy közép-európai szolidaritásnak a jegyében mellénk álltak, sőt segítséget, fizikai segítséget is nyújtanak”.

Egy közép-európai együttműködés segíthet majd Szlovénián is – vélekedett.

A magyar-horvát határon kiépített határzárról Orbán Viktor azt mondta: a magyar álláspont egyszerű: a migránsok ellenőrzés, mérték nélküli beözönlése Európába az rossz dolog, amitől meg kell védenünk a kontinenst. „Meg kéne védenünk az életformánkat, és meg kell védenünk Magyarországot és a magyar emberek életformáját. Magyarországon e tekintetben erős nemzeti összhangzat van” – jelentette ki. A határ ezt a célt szolgálja – tette hozzá.

„Nem azért építettünk a határra kerítést, hogy utána azt megkerülve a migránsokat mások bevigyék Ausztriába és Németországba. Mi arra szeretnénk kérni a szomszédainkat, hogy fordítsák őket vissza, tehát a helyes az volna, ha nem az Európai Unióba való bejutásukról gondoskodnának, hanem visszavinnénk őket oda, ahonnan elindultak, azokba a menekülttáborokba, amelyek abban a régióban találhatók, ahol az ő hazájuk most éppen bajban van.”

Minél messzebb jönnek a bajba jutott hazájuktól, annál nehezebb lesz majd visszamenniük – hangsúlyozta. Saját régiójukban kell megteremteni létezésük feltételeit, Törökországban, Görögországban. „Az Európai Tanács erről döntött. Ezeket a bizonyos gyűjtőtáborokat, amelyeket hot spotoknak neveznek, Görögországban és Olaszországban kell létrehozni november végéig. Nagyon remélem, hogy az Európai Tanács érvényt tud szerezni a saját korábbi döntésének” – mondta a miniszterelnök.

Határozatot fogadtak el a területi integritásról és a nemzeti szuverenitásról 

A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) által benyújtott előterjesztés rámutat, hogy a nemzetközi jog nem ismeri el a szabad önrendelkezést olyan esetekben, ha az önkényességet jelent, és a területi integritást aláássa egy független országban, ahol a kormány a teljes lakosságot képviseli annak faji, vallási, ideológiai megkülönböztetése nélkül.

Kimondja, hogy ha egy uniós tagállam részét képező terület elszakad az anyaországtól, akkor elveszti tagállami státusát. A nagyobb autonómiára törekvés demokratikus jog ugyan, de az egyoldalú elszakadás kinyilvánítása túlvan a jogszerűségen, ezért azt a tagállamok nem ismerik el törvényesnek.

A határozat megállapítja, hogy az így létrejövő állam nem lehet automatikusan az unió tagja, de kérheti felvételét a közösségbe, elölről kezdve a csatlakozási folyamatot. Az ott élők ugyanakkor elvesztik azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket uniós polgárként élveztek.

A határozatot nem támogatta a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) arra hivatkozva, hogy egy szövetségi államból érkezve nem támogathatnak olyan szöveget, amely nem tiszteli a régiók autonómiáját. Mivel kézfelemeléssel voksoltak, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen arányban fogadták el az előterjesztést.

A határozat nem nevesíti, de egyértelműen Katalóniára vonatkozik. A spanyol autonóm közösségben tartott szeptember 27-i parlamenti választásokon a Junts pel Sí párttömörülés nyert. Fő választási ígéretük az volt, hogy győzelmük esetén megkezdik az elszakadási folyamatot Spanyolországtól.

A választásokat megelőző kampányban élénk vita folyt arról, hogy vajon egy így létrejövő új állam tagja lesz-e az európai közösségnek.