forrás: MTI

A miniszterelnök a budapesti nagyköveti értekezleten tartott előadásában azt mondta, a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, „az időzítéssel van problémánk”.

Nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a hétfői budapesti nagyköveti értekezleten a kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, „az időzítéssel van problémánk”. A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék – mondta a kormányfő, aki szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait. Orbán Viktor azt is kiemelte hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem az Öböl-menti államok nem fogadnak be senkit.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A konfliktusokat a helyszínükön kell kezelni

Ott kell kezelni a konfliktusokat, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta: „aki egyszer bejött”, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. „Mindenki jobban járna”, ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna – értékelt. Orbán Viktor szerint az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kormány működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában – hangoztatta.

Senki nem követelheti, hogy Magyarország megváltozzon

Hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem képvisel „antiiszlám” álláspontot, és nem szeretné, ha – a bevándorlási kérdés miatt – megromlana viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. Kiemelte továbbá, hogy a kormány értéknek tekinti a magyarországi muszlim közösséget, amelynek tagjai törvényes alapokon élnek. „Igenis örülünk, hogy a körútjainkon kebabosok vannak” – fogalmazott Orbán Viktor.

Nem ország az, amelynek nincsenek határai vagy nem tudja megvédeni azokat

Orbán Viktor az értekezleten kijelentette: az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy „ellényegteleníti” a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor – emlékeztetett. A kormányfő kiemelte: nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg. Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.

Erkölcsi okból mondom, hogy ne gyertek

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyköveti értekezleten azt mondta, erkölcsi okból kéri a bevándorlókat arra, hogy ne jöjjenek Magyarországon keresztül Európába, ő ugyanis nem tud felelősséget vállalni azért, ami az útjuk során történik velük. A kormányfő úgy fogalmazott, ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők „a német életet nézték ki maguknak” – mondta.