2015. 05. 29. – 06:08
forrás: Kossuth Rádió – Napközben

Hiába a kijelölt kerékpárutak, sok biciklis cikázik az autók között. Egyre többen haladnak két keréken, és folyamatosan bővül a kerékpárút-hálózat, ezzel együtt viszont élesedik a harc az öntudatos tekerők és az agresszív autósok között. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában azt boncolgatták, kinek milyen szabályokat a kellene tiszteletben tartani ahhoz, hogy szent legyen a béke.

Az I Bike Budapest biciklis felvonulás résztvevői az Erzsébet hídon 2015. április 25-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Soha nem a kategóriával van a baj. Nem azzal, hogy valaki autós, gyalogos vagy biciklis, hanem az emberrel. Azzal, hogy valaki úgy használja a járművet, hogy az arroganciájával zavarja a többieket – mondta a műsorban az egyik megszólaló.

„Nincsenek bringások és autósok, csak közlekedők vannak. Létezik egy közlekedési kampány a kerékpáros klubok és az ORFK közreműködésével, ez azt mondja, hogy figyeljünk oda jobban egymásra. A közlekedők pedig nem kasztokba rendeződnek, hanem aszerint, hogy épp hogyan közlekedünk. Mindenféleképp az együttműködést hangsúlyozzuk. (…) Én egyébként azt tapasztaltam, hogy az utóbbi tíz évben sokkal jobb lett biciklivel közlekedni Budapesten – hangoztatta egy kerékpáros.

Szerinte a járdán biciklizés azért van, mert a kezdők nem mernek lemenni az úttestre. Viszont ott úgy kezdenek el viselkedni a gyalogossal szemben, ami miatt ők is felmentek a járdára – tette hozzá.

Nem kell tolni a zebrán a kerékpárt

Kilián Zsolt, a Magyar Kerékpárosklub volt műszaki tanácsadója, független mobilitási tanácsadó szerint félreértés, hogy a kerékpárt tolva kell átkelni a gyalogátkelőhelyen.

„Ez sehol nincs leírva a KRESZ-ben. Csak az, hogy lakott területen kívül, főútvonalon, balra kanyarodásnál kell leszállni a kerékpárról akkor, ha nagy a forgalom – hívta fel rá a figyelmet.

Ennek ellenére már a rendőrök is kezdik sajátosan értelmezni a szabályokat, és egyre több területen helyeznek ki a gyalogátkelőhelyeknél a biciklisekre vonatkozó táblát, ami azt jelzi, hogy tolniuk kell a kerékpárt a zebrán – tette hozzá.

Annak kapcsán, hogy sokan bírálták azt a KRESZ-módosítást, miszerint a kerékpárosok behajthatnak a forgalommal szemben is az egyirányú utcákba, azt mondta: egyetlen baleset sem volt még ebből. Ez kiváló az ott élő embereknek, és forgalomlassító hatása is van – vélekedett.

Nem figyelnek eléggé egymásra

Szántó István, a Csigavér autósiskola vezetője arról beszélt: gyakran előfordul, hogy egy autó jobbra fordul, és nem figyel a bicikliúton érkező kerékpárosra, és ebből „csúnya dolgok lehetnek”.

Megemlítette azt is: nem biztos, hogy jó ötlet volt a kerékpárosokra bízni, hogy maguk döntsék el, alkoholos befolyásoltságuk olyan mértékű-e, amelynél már nem szabad biciklire ülni.
Kerékpárosok kontra autósok – Napközben

KRESZ-vizsga bicikliseknek?

Felvetődött az is, hogy aki autót vezet, annak kötelező a KRESZ-vizsga, a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak azonban nem az, és nem is lenne elvárható tőlük.

A kerékpárosklub egyébként készített egy három részből álló kisokost, amelyet mindenkinek ajánlanak.

Tíz év alatt tízszer több kerékpáros

Összességében nagyon pozitív a folyamat, mintegy tízszer annyian bicikliznek ma Budapesten, mint tíz évvel ezelőtt, a balesetek száma ugyanakkor nem növekedett – hangoztatta Kilián Zsolt.

Vidéken nyugodtabbak a közlekedők

Szántó István szerint nem is lehet egy lapon említeni a fővárosi és a vidéki közlekedést. Budapesten sokkal türelmetlenebbek a közlekedők, vidéken pedig olyan helyeken is elengedik az embert, ahol nincs is elsőbbsége.

Kilián Zsolt úgy vélte: sokan azt gondolják, hogy a kerékpárosok úgy közlekednek, mintha bármit megtehetnének, pedig egyszerűen csak nagyobb a szabadságfokuk.

Autóval legalább annyit szabálytalankodunk, a legfőbb probléma a relatív gyorshajtás. Gyakran eredményez veszélyhelyzetet az is, hogy az autósok sávon belül próbálják előzni a kerékpárost, és nem tartanak kellő oldaltávolságot.