forrás: Kossuth Rádió – Napközben

A nők 40 év munka után nyugdíjba vonulhatnak, és szabad óráikat például unokáikkal tölthetik. A kormány szándékai szerint ez is a családtámogatási intézkedések része, eddig 140 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A gyermekek nyári elhelyezése egyébként égető probléma, több mint egymillió gyermeknek van szüksége valamilyen felügyeletre ebben az időszakban. A nők többsége örül, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehet – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a műsorban elmondta: amikor 2010-ben a kormányzat kezdeményezte, hogy a nők 40 év munkaviszony után el tudjanak menni nyugdíjba, azt az alapelvet vették figyelembe, hogy a nők többes terhelését érdemes így kompenzálni. „Úgy gondoltuk, ez nyeremény a család és az unokák, valamint a dédszülők szempontjából is” – érvelt.

Az intézkedés népszerű, célba ért, beváltotta a hozzá fűzött reményeket – hangoztatta a helyettes államtitkár, aki szerint a „nagymamanyugdíj” a generációk közötti együttműködés szempontjából is fontos. Felhívta rá a figyelmet, hogy tavaly 3,2 százalékkal emelkedett a születésszám. Ebben nyilván közrejátszott, hogy a szülők számíthatnak a nagyszülőkre – emelte ki. Megemlítette: a Ratkó-unokák kezdenek kiöregedni abból a korszakból, amikor még gyereket vállalhatnak, ezt is kompenzálni kellene valahogy.

Arra a kérdésre, hogy a férfiak miért nem kapják meg az említett lehetőséget, azt válaszolta: egyrészt a férfiakon nincs többes terhelés, másrészt olyan még soha nem volt Magyarországon, hogy a férfiak 60 éves kor előtt nyugdíjba mehettek volna, ennek a költségvetési hatása is számottevő lenne.

Cselédi Zsolt munkajogász arra hívta fel a figyelmet, 2014-től már csak elektronikus úton kérhetnek adategyeztetést a nyugdíj előtt állók. A válaszban közlik, milyen regisztrált jogviszonyai vannak az érintettnek, mennyi a megszerzett szolgálati ideje, milyen nyugdíjjárulék-köteles keresetei voltak, mennyi nyugdíjjárulékot vontak le tőle, és képet kaphat arról, milyen öregségi nyugdíjra számíthat.

Fűrész Tünde hozzátette: zajlik az adategyeztetés az 1955 és az 1959 között születettek esetében, de a kormányhivatalokban bárki kérheti ezt.

Elmondta azt is, hogy a már említett kedvezményes nyugdíjba vonulás feltétele a 40 év járulékfizetéssel megalapozott munkaviszony, ebbe legfeljebb 8 év gyermekgondozással töltött időszak számítható be. Nem vehető figyelembe a munkanélküli-segélyen, illetve a felsőoktatási intézményben nappali tagozaton eltöltött időszak.

Arra a kérdésre, hogy lehet-e a 40 éves munkaviszony után megítélt nyugdíjas státusban tovább dolgozni, a helyettes államtitkár azt válaszolta: korlátozott feltételek mellett igen.

A munkajogász hozzáfűzte: alapvetően két szabály van. Ha valaki teljes öregségi nyugdíjra jogosult, akkor korlátozás nélkül vállalhat munkát. Itt azonban fontos, hogy a nyugdíj megállapítása pillanatában nem állhat biztosítási jogviszonyban.

Ha az adott személy valamilyen korkedvezményes juttatási formában részesül, akkor évente a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát elérő jövedelemre tehet szert. Ha az adott naptári évben ezt meghaladó, kereső tevékenységgel megszerzett jövedelme van az adott jogalanynak, akkor erre az időszakra szünetel a nyugdíjellátás.

Fűrész Tünde azt mondta: évente 25-30 ezer nő él a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével, és szeretnék ezt a számot fenntartani.