Forrás: MTI
A norvég válogatott aranyérmes lett a dániai női kézilabda-világbajnokságon, miután a vasárnapi döntőben könnyedén, 31-23-ra legyőzte a holland csapatot.
Fotó: MTI
A norvégok így most a három legfontosabb torna (olimpia, vb, Eb) címvédői.
A döntő nagyon sima volt, már az első félidőben eldőlt, a szünetre 20-9-re vezetett az északi válogatott, amely fennállása harmadik vb-címét szerezte (1999, 2011, 2015). A holland csapat fennállása során először volt vb-érmes.
A két finalistánál egyaránt voltak győri légiósok: a norvégoknál Heidi Löke, Kari Grimsbö, Linn Jorum Sulland – Nora Mörk pedig a nyáron csatlakozik az ETO-hoz -, a meglepetésre idáig eljutott hollandoknál pedig Yvette Broch és Cornelia „Nycke” Groot.Döntő: Norvégia-Hollandia 31-23 (20-9)
A 3. helyért: Románia-Lengyelország 31-22 (15-8)
Az 5. helyért: Oroszország-Dánia 25-21 (12-16)
A 7. helyért: Franciaország-Montenegró 34-23 (20-13)A dániai női kézilabda-világbajnokság végeredménye:
1. Norvégia
2. Hollandia
3. Románia
4. Lengyelország
5. Oroszország
6. Dánia
7. Franciaország
8. Montenegró
9. Svédország
10. Brazília
11. MAGYARORSZÁG
12. Spanyolország
13. Németország
14. Koreai Köztársaság
15. Szerbia
16. Angola
17. Kína
18. Argentína
19. Japán
20. Puerto Rico
21. Tunézia
22. Kazahsztán
23. Kuba
24. Kongói DK
A nemzetközi szövetség (IHF) tájékoztatása szerint a torna legértékesebb játékosa (MVP) a gólkirályi címet 63 találattal megszerző román Cristina Neagu lett.
A világbajnokság álomcsapata (az IHF szerint): kapus: Tess Wester (holland), jobbszélső: Jovanka Radicevic (montenegrói), jobbátlövő: Nora Mörk (norvég), irányító: Stine Oftedal (norvég), beálló: Heidi Löke (norvég), balátlövő: Cristina Neagu (román), balszélső: Valentina Ardean Elisei (román).
Radicevic korábban a Győri Audi ETO játékosa volt, míg Löke jelenleg, Mörk pedig jövő nyártól erősíti a győrieket.Az eddigi vb-k és a magyar helyezések:
1957. (Jugoszlávia): 1. Csehszlovákia, 2. MAGYARORSZÁG, 3. Jugoszlávia
1962. (Románia): 1. Románia, 2. Dánia, 3. Csehszlovákia, …5. MAGYARORSZÁG
1965. (NSZK): 1. MAGYARORSZÁG, 2. Jugoszlávia, 3. NSZK
1971. (Hollandia): 1. NDK, 2. Jugoszlávia, 3. MAGYARORSZÁG
1973. (Jugoszlávia): 1. Jugoszlávia, 2. Románia, 3. Szovjetunió, 4. MAGYARORSZÁG
1975. (Szovjetunió): 1. NDK, 2. Szovjetunió, 3. MAGYARORSZÁG
1978. (Csehszlovákia): 1. NDK, 2. Szovjetunió, 3. MAGYARORSZÁG
1982. (Magyarország): 1. Szovjetunió, 2. MAGYARORSZÁG, 3. Jugoszlávia
1986. (Hollandia): 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Norvégia, …8. MAGYARORSZÁG
1990. (Dél-Korea): 1. Szovjetunió, 2. Jugoszlávia, 3. NDK (Magyarország nem vett rész)
1993. (Norvégia): 1. Németország, 2. Dánia, 3. Koreai Köztársaság, …7. MAGYARORSZÁG
1995. (Ausztria/Magyarország): 1. Koreai Köztársaság, 2. MAGYARORSZÁG, 3. Dánia
1997. (Németország): 1. Dánia, 2. Koreai Köztársaság, 3. Németország, …9. MAGYARORSZÁG
1999. (Norvégia): 1. Norvégia, 2. Franciaország, 3. Ausztria, …5. MAGYARORSZÁG
2001. (Olaszország): 1. Oroszország, 2. Norvégia, 3. Jugoszlávia, …6. MAGYARORSZÁG
2003. (Horvátország): 1. Franciaország, 2. MAGYARORSZÁG, 3. Koreai Köztársaság
2005. (Oroszország): 1. Oroszország, 2. Románia, 3. MAGYARORSZÁG
2007. (Franciaország): 1. Oroszország, 2. Norvégia, 3. Németország, …8. MAGYARORSZÁG
2009. (Kína): 1. Oroszország, 2. Franciaország, 3. Norvégia, …9. MAGYARORSZÁG
2011. (Brazília): 1. Norvégia, 2. Franciaország, 3. Spanyolország (Magyarország nem vett részt)
2013. (Szerbia): 1. Brazília, 2. Szerbia, 3. Dánia, …8. MAGYARORSZÁG
2015. (Dánia): 1. Norvégia, 2. Hollandia, 3. Románia, …11. MAGYARORSZÁG
