13.2 C
Budapest
2024. április. 20. szombat
HomeTudástárTudástár - minden érdekességNincs magyarázat arra, amit az első atomrobbantás helyszínén találtak..

Nincs magyarázat arra, amit az első atomrobbantás helyszínén találtak..

Különös dolgokat hozott létre a világ első atombombájának felrobbantása az új-mexikói sivatagban: olyan kvázikristályokat, amiket még nem láttak a tudósok, és a fizika törvényei szerint nem is volna szabad létezniük

– idézi a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat cikkét az IFL Science tudományos portál.

A közel 12 kilométer magas gombafelhőt produkáló robbanás nem csak elképesztő pusztítást vitt véghez, hanem egészen furcsa anyagokat, kvázikristályokat is létrehozott. A kvázikristály átmenet a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf (üvegszerű, nem kristályos szerkezetű) anyagok között.

A kutatást vezető szerzőként jegyző tudós, Luca Bindi (Firenzei Egyetem) szerint a kvázikristályok természetes létrejöttéhez extrém körülmények, példának okáért szélsőséges nyomás és hőmérséklet kellenek. Idáig csupán kétféle kvázikristályt jegyzett le a szakirodalom: ikozaédereseket és dodekaédereseket. Mindkét fajta kvázikristályt egy 15 000 éve, a mai Oroszország területén becsapódott meteoritban találták meg. A két anyag akkor keletkezhetett, amikor a Naprendszer csecsemőkorában aszteroidák ütköztek egymással.

A kozmikus karambol olyan körülményeket hozott létre, amilyenek egy atomrobbanás esetén tapasztalhatók, ezért is érdekelte Bindit, hogy a Trinity-teszt keretében végzett atomkísérletek során létrejöhettek-e hasonló kvázikristályok.

A Trinity-teszt során végzett atomrobbantás. Forrás: United States Department of Energy

Az atomrobbanás során a felszabaduló energia hatására a kráterben lévő homok zöldes és vöröses színű, üvegszerű anyaggá, úgynevezett trinititté állt össze. A kutatók speciális képalkotó technikák segítségével elemezték az anyag szerkezeti tulajdonságait.

A vizsgált trinititForrás: Luca Bindi and Paul J. Steinhardt.

Kiderült, hogy a trinitit szokatlan fémes kinézetű foltokat tartalmaz, amik valójában egy korábban soha nem látott kvázikristályból épülnek fel.

A Si61Cu30Ca7Fe2 katalógusjelű kvázikristályra az ötszörös, háromszoros és kétszeres forgásszimmetria jellemző, ez a mintázat pedig ellentmond a kristályoknál megfigyelhető szimmetriaszabályoknak (tiltott szimmetria).

A kutatók az eredmények alapján alaposabban megismerhetik a kvázikristályok létrejöttének feltételeit.

A teljes tanulmány itt olvasható.

origo

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work