Forrás: Kossuth Rádió – 180 perc | 2015. 04. 27. 13:33:00

Nincs egészségtelen élelmiszer a hazai kereskedelmi forgalomban. Megbetegedés, elhízás vagy más probléma egészségtelen táplálkozási szokásokból származik – hangzott el a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) és a Wessling konferenciáján.
Elmondták azt is, hogy a hazai élelmiszer-biztonsági rendszer folyamatos fejlesztésre szorul, hiszen a piacunk a globális élelmiszer-gazdaság része.

Oravecz Márton, a Nébih elnöke szerint nagyon nyitott lett a piac nemcsak Európán belül, hanem a harmadik országok felől is. Ennek mentén több ellenőrzés szükséges, hiszen más élelmiszer-biztonsági környezetből származó élelmiszerekről van szó. Folyamatosan fejlődik a laboratóriumhálózat, egyre pontosabb vizsgálatokat képes elvégezni. Ezáltal egyre több jogszabálysértő információ kerül elő, amivel szemben hatékonyan fel kell lépnie a hatóságnak – vázolta.

A hazai élelmiszer-ellenőrzés bázisa az a laboratóriumi hálózat, mely a vetőmagok GMO-mentességétől kiindulva a növényvédőszer-maradványok vizsgálatán, az állat- és növény-egészségügyi diagnosztikán át az élelmiszer-összetevők ellenőrzéséig évente több millió minta vizsgálatát végzi el. Az állami laborrendszer mellett működő analitikai vállalkozások elsősorban az élelmiszergyártó vállalkozások önellenőrzését szolgálják.

Szigeti Tamás, a Wessling üzletfejlesztési igazgatója azt mondta: többségében élelmiszergyártók és –forgalmazók fordulnak hozzájuk. Ők azok, akik pénzt és fáradságot áldoznak azért, hogy az általuk gyártott, forgalmazott élelmiszer megfelelő minőségű legyen. Többségében nagy cégek az ügyfeleik, de előfordul az is, hogy betér hozzájuk egy gazda, aki arra kíváncsi, az általa termesztett zöldség-gyümölcs tartalmaz-e növényvédőszer-maradékot.

Hiába biztonságosak azonban az élelmiszerek, ha egészségtelenül táplálkozunk. Számos népbetegségünk ugyanis élelmiszer eredetű. Ennek leküzdésére pedig nemzeti, uniós, sőt globális programok vannak – emelte ki előadásában Martos Éva, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet főigazgatója.

Nemrég jelent meg a WHO 2015-2020-ra vonatkozó táplálkozási cselekvési terve, illetve az Európai Uniónak a gyerekkori elhízás leküzdését célzó terve. Felvázolják azokat a területeket, melyeket, ha nem veszünk komolyan, a népbetegségek nem fognak visszaszorulni. Nagy probléma, hogy az elhízás már minden harmadik hétéves gyermeket érint – hangoztatta.

Azokat a megoldásokat kell megtalálni, melyek lehetővé teszik, hogy az élelmiszerek egészségesebbek legyenek, illetve a gyerekek környezete olyan legyen, hogy az egészségesebbet válasszák. Olyan célok vannak, miszerint 30 százalékkal csökkenteni kell a sóbevitelt, vagy hogy legyen Európa transzzsírsavmentes. Hasonlóképp bízunk benne, hogy a közétkeztetés egészségügyi előírásai is nagy változásokat indítanak el – fűzte hozzá.

Ha minden gyerek kap megfelelő mennyiségű zöldséget-gyümölcsöt, az ételek nem lesznek sósak, kevesebb lesz a cukor, a zsír, akkor majd nem kell félni attól,l hogy megnő a felnőttkori cukorbetegség aránya – emelte ki.

A konferencia befejezésekor Oravecz Márton megállapította: ki kell törni a laboratóriumok „elefántcsonttornyából”, és az élelmiszerlánc-vizsgálat során nyert eredményeiket minél szélesebb körben terjeszteniük kell. Így hát a jövőben az élelmiszer-biztonsági kommunikáció sokkal nagyobb szerepet kap majd az eddigieknél.