A rover a Perseverance (magyarul: kitartás) nevet kapta, és július második felében vagy augusztus legelején indulhat útnak a vörös bolygó felé, majd 2021 februárban, egy egykori tómederben, a Jezero-kráterben landol. Elsődleges feladatai olyan elemzések lesznek, amelyekből a marsi múlt és az élet lehetősége közti összegfüggésekre derülhet fény. Legalább egy marsi éven (687 földi nap) át dolgozik majd, és demonstrációs céllal egy helikoptert is magával visz. A rover feladta lesz továbbá az is, hogy néhány kőzetmintát begyűjtsön egy későbbi, európai-amerikai közös projekt során hazaszállításra. A NASA JPL (Sugárhajtás Laboratórium) végzi majd az irányító feladatokat, ők számoltak be a terepi gyakorlatról.

Természetesen nem a marsutazásra előkészített eszközt vitték ki a nevadai sivatagba, csak egyes műszereinek másolatát, kamerákat, spektrométereket, amelyeket a 7 fős terepi személyzet mozgatott a sziklás területen, szimulálva a rover működését. A terepi csapat a távolról vizsgálódó nagyobb irányítócsapat kéréseinek megfelelően végezte a kijelölt feladatokat, pl. nagyított fotókat készített vagy méréseket végzett a műszerekkel, kémiai elemzéseket, ha épp erre kérték fel őket, s az adatokat átküldte az irányítóknak.

A majdani földi irányító csapatának (a teljes csapat 150 fős) az lesz a feladata, hogy a rover felvételei, mérései alapján döntéseket hozzon a következő vizsgálatokról. Mikroszkopikus fosszíliákat, illetve ezek lehetőségére utaló jeleket kell keresni, azt pedig, hogy vajon egy kiszemelt sziklaalakzat rejti-e ennek reményét, az irányító csapat tudósok csoportjával konzultálva döntötte el. Ezt követően került sor a szimulált környezetben arra, hogy a műszerekkel megközelítették a kiszemelt pontot, majd ott kémiai elemzést végeztek a rover röntgen- és lézeres eszközeinek másolata segítségével. Alkalmazták a talaj mélyebb rétegeit vizsgáló, felszín alá hatoló radart is.

Egy egészen kis technikai fejlettségű eszközt is használtak a terepi csoport tagjai: egy seprű segítségével a saját lábnyomaikat tüntették el a nevadai porból, ez ugyanis referenciaként szolgálhatott volna a távolról dolgozó irányítóknak, és ilyesmire a Marson se lesz lehetőség. A jó gyakorlás lehetősége olyan, hogy a várható körülmények közepette próbálkozhatnak a kutatók.

A nevadai Walker-tó medrében ideálisak a körülmények az esetleges egykori marsi élet szimulálására: a tó a mai méreténél sokkal nagyobb volt régen, s az élőlényei is nyomot hagytak az akkor lerakódott, s mára száraz sziklákká vált üledékeiben. A tóban élt mikrobák nyomai az ún. sztromatolitok formájában, vagyis rétegzett, zsámolyokra emlékeztető kőzetekben maradtak fenn, ezek jelenleg a tó körüli sziklás felszínen rejtőznek. Vajon talál majd a Perseverance hasonló képződményeket a Jezero-kráterben?

A gyakorlás során az irányító csapat elsajátíthatta azokat a gyakorlati képességeket, amelyek a valós marsi környezetben a jó döntések meghozatalához szükségesek lesznek.

ng, Hirmagazin.eu