forrás: Kossuth Rádió – Napközben

A munka törvénykönyve hatályos szabályai alapján az elvégzett munkáért munkabér jár, amelyet alapbérre és bérpótlékokra lehet osztani. Az alapbér kétféleképpen határozható meg, egyrészt – ha nincs külön rendelkezés a munkaszerződésben – időbérként, vagyis például napi nyolc órában, azaz teljes munkaidőben, heti 40 és havi körülbelül 160 órában. Az alapbért úgy kell megállapítani, hogy elérje a mindenkori jogszabályokba foglalt minimálbért, illetve garantált bérminimumot, középfokú iskolai végzettséghez kötött pozíciók esetén. A bruttó minimálbér 111 ezer (nettó 73.815) forint, a garantált bérminimum pedig 129 ezer (nettó 85.785) forint 2016-ban.

A másik lehetőség, hogy a munkabért nem tisztán időbérként állapítja meg a munkaadó, hanem teljesítménytényezőt is alkalmaz. Ha teljesítménybért állapítanak meg, akkor teljesítménytényezőt is hozzá kell rendelni, objektív alapon, vagyis csak olyat lehet elvárni, amely teljesíthető az adott munkaidőben – magyarázta Cselédi Zsolt munkajogász, az Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársa a Kossuth rádió Napközben című műsorában.

Amikor mások pihennek 

A bérpótlék az alapbéren felüli juttatás. Ha a jogszabály valamilyen időszakra bérpótlék fizetését írja elő, akkor nemcsak a bérpótlék jár, hanem az alapbér arra az időszakra eső időarányos része is – hívta fel a figyelmet. Az egyik legfontosabb bérpótlék a vasárnapi pótlék: a kereskedelmi szektorban vasárnap 50 százalékos bérpótlék jár, illetve egyéb feltételek teljesülése esetén még plusz 50 százalék is lehet. Ez vonatkozik a munkaszüneti napon történő munkavégzésre is, amikor szintén 100 százalék jár – sorolta.

Többet lehet keresni délután és éjszaka

Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, vagyis valaki műszakos munkát végez, akkor a 18 és 6 óra közötti időtartamban műszakpótlék jár neki, aminek mértéke 30 százalék. Az éjszakai pótlék 22 és 6 óra között jár, mértéke 15 százalék – fűzte hozzá.

Túlórára és ügyeletre is pluszpénz jár 

Fontos bérpótlék a rendkívüli munkavégzéséért járó, vagyis a túlórapótlék. Csak akkor jár, ha a törvény definíciója alapján az idő tényleg rendkívüli munkavégzésnek minősül. Az alap 50 százalék, heti beosztás szerinti pihenőnapon pedig 100 százalék. Előbbit szabadidővel is lehet pótolni, illetve a 100 százalékból 50 százalékot is lehet csinálni, ha a rendkívüli munkavégzés mértékével megegyező mértékű szabadidőt is biztosít a munkáltató – mutatott rá a munkajogász.

Ügyelet esetén 20, készenlétkor pedig 40 százalékos bérpótlék jár. Mindkét esetre igaz, hogy ha ténylegesen munkát végez a munkavállaló, akkor azt az időt munkabérrel is honorálni kell, és ha az ügyelet alatt nem megállapítható, mennyi munkát végzett, akkor 50 százalékos bérpótlék jár – tette hozzá Cselédi Zsolt.

Egyenlő munkáért egyenlő bér 

A munkabért csak pénzben lehet kifizetni, ami átutalással és készpénz formájában is meg lehet tenni. Alapszabály, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár – mondta dr. Pleskó Zsuzsa, Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának hatósági és Behajtási Osztályának vezetője. A bért a tárgyhót követő 10. napig kell megkapni, átutalás esetén a 10. napon már a számlán kell lennie a pénznek. Késedelmes bérfizetéskor jogsértés történik, ami csak egy megállapítás, büntetéssel nem jár a munkaadóra nézve – jegyezte meg.

Ha valaki nem kapja meg a munkabérét, mindenképp tegyen bejelentést, a kormányhivatalok foglalkoztatási főosztálya végzi az ellenőrzést. Telefonon, e-mailen és személyen is meg lehet ezt tenni, sőt, a bejelentésre zárt adatkezelés mellett is van lehetőség, ám az anonimitás veszélyezteti a vizsgálat eredményességét – húzta alá.