forrás: S.J. / hirado.hu / Kossuth Rádió

A kolbászhoz, szalonnához szokott hetven-nyolcvan éves embereknek büntetés a párolt zöldség – ezt mondta három idősotthon munkatársa a hirado.hu-nak. A közétkeztetés reformja nem csak a gyerekekre vonatkozik.

Nemcsak a bölcsődei, óvodai, iskolai étkezésre vonatkoznak a reformétkezési szabályok, hanem az idősotthonokra is. Márpedig a nyugdíjasházakban élő emberek többségének hiányoznak a már megszokott ízek.

Van olyan étel, amit megszerettek, de párolt zöldség helyett nokedlit, vajkrém helyett töpörtyűkrémet és nehezen megrágható gyümölcsök helyett inkább omlós süteményt fogyasztanának. A lángosról és a szalonnáról sem mondanának le, csakhát a szabályok rájuk is érvényesek – ezt mondták a hirado.hu által szondázott idősotthonokban dolgozók.

„Aki szalonnán nőtt fel, annak ez büntetés”

Aki szalonnán nőtt fel, annak ez büntetés, főleg egy idősek otthonában, ahol a benn lakók komoly összeget fizetnek havonta az ellátásukért – ezt mondta a hirado.hu-nak egy Pest megyei idősotthon szakácsa, aki úgy látja, az időseknek cseppet sem tetszenek a reformételek.

Megszabott, hogy egy héten hányszor lehet tejes étel, sütemény vagy olajban sült étel. Heti öt alkalommal zöldséget/gyümölcsöt kell adni a lakóknak, de sokuknak műfogsoruk van, bajlódnak a megrágásával. Nagyon szeretnének süteményeket, mert azok omlósak, de olyat csak hetente kétszer kaphatnak – mesélte a tapasztalatokat a szakács.

Az otthon dolgozói szerint nem volt szerencsés lépés az idősekre szólóam is bevezetni a reformételeket, mert nehezen tudnak hozzászokni. Kívánják a lángost, a matutkát – vagy más néven tócsnit -, de olajban sült ételt csak hetente egyszer kaphatnak, ami kimerül a vasárnapi rántott húsban.

Ha meghallják, hogy rakott karfiol vagy rakott kelkáposzta az ebéd, már nemtetszésüknek adnak hangot. A régi, jól megszokott ételekhez ragaszkodnának. Pörköltre vágynak nokedlival, és nem párolt brokkolira. „Ők már idősek, nekik az étkezés a nap fénypontja, és sokuknak már csak hónapjaik vannak hátra” – nyilatkozta a szakács.

Elzárkóznak az étkezéstől a lakók

Azt gondolom, hogy az étkezés megreformálását nem 70 éves korban kell elkezdeni. Gyerekkorban van értelme, de aki az élete során a népi ételekhez szokott, a füstölt sonkához és kolbászhoz, az nem tudja most beérni joghurttal – ezt mondta egy nyíregyházi otthon vezetője.

A vezető elmondta, céljuk, hogy a lakók szívesen fogyasszák az ételeket, de ez sokszor nehézséggel jár. A legnagyobb gondot a só, a cukor, a liszt és a zsír visszafogása okozza. A lakók sokszor elzárkóznak, nem szívesen eszik meg a nekik tálalt ételeket, főként a heti menübe sokszor beiktatott főzelékeket utasítják el.

Szalonnára és töpörtyűre vágynak

Nehéz bevezetni a reformétkezést – ezt egy soproni idősotthon vezetője mondta. Nagyon hiányolják a zsíros kenyeret, a töpörtyűt és a szalonnát is, hiszen effélékhez szoktak hozzá. Igénylik ezeket az ételeket, és igyekszünk figyelembe venni a kéréseiket, de a szabályok betartása miatt sokszor nem lehetséges. A párolt zöldségeket sem szeretik, ellenben a teljes kiőrlésű gabonaféléket szívesen fogadták.

A soproni otthon vezetője szerint fokozatos bevezetést igényel a reformétkezés, amit fiatal korban kell elkezdeni, nem feltétlenül az időseknél.

Gasztropszichológus: van akinek kínzás, ha nem eheti, amit szeret

Az étkezési szokásokat nehéz megváltoztatni, főként idős korban, ugyanis a korai tapasztalatokhoz ragaszkodunk. Neofóbia annak a jelenségnek a neve, amikor egy új étel undort kelt, és a személy evési repertoárja beszűköl. Ez idős korban gyakoribb, mert romlik az ízérzékelési készség. Bizonyos személyek esetén kínzás, ha nem ehet egy jót, amit szeret, és megszokott – mondta a hirado.hu-nak Forgács Attila gasztropszichológus. Elfogadom, hogy az egészséges táplálkozás fontos, de ha valakire ráerőltetik, és nem a tudatos döntésének eredménye, akkor ez problémás lehet– nyilatkozta.

Megsokasodtak a reklamációk

Csaknem 4 ezer fő étkeztetéséről gondoskodik a Junior Vendéglátó Zrt. A cég vezetője elmondta, ugyanolyan arányban érkeznek hozzájuk panaszok, mint az iskolákban. Azaz megsokasodtak a reklamációk. „Az idősek ellátása az egyik legkényesebb területe a közétkeztetésnek, 70, 80, 90 éves fővel nehezen változtatnak az emberek a szokásaikon” – nyilatkozta a cégvezető a Kossuth Rádió Napközben című műsorának.

„Tudjuk, hogy az idős ember ízlésvilágát már nem lehet megváltoztatni”

Eddig a közétkeztetésben nagyobb adagban kapták a sót, a cukrot és a zsiradékot mind a gyerekek, mint az idősek. A közétkeztetésről szóló rendelet most ezt szabályozza. A rendeletben a legfontosabb, hogy olyan határértékeket szab meg a különféle ételek elkészítésénél, amelyek az egészségre nem veszélyesek – mondta a műsorban Beneda Attila. Az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár hozzátette: a rendelet társadalmi fogadtatása nem mondható rossznak.

Nagy hangsúlyt helyeztünk a fiatalok ellátására, az időseknél megengedőbbek vagyunk. Tudjuk, hogy az idős emberek ízlésvilágát már nem lehet megváltoztatni – mondta a helyettes államtitkár.

A sótlan ételekre panaszkodnak leginkább

A legtöbb panasz az ételek sótlanságával kapcsolatos – közölte Beneda Attila, egyúttal felhívta rá a figyelmet, hogy a só az egyik legnagyobb rizikófaktora a magas vérnyomásbetegség kialakulásának. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a sófogyasztást folyamatosan csökkentik majd a közétkeztetésben. „Egy rendszert alakítottunk ki. Hat év múlva fogja elérni azt a szintet a sózottság mértéke, ami az egészségre már biztosan nem lesz káros hosszú távon sem” – jelentette ki.

Az ajánlott mennyiség négyszeresét fogyasztjuk sóból

Háromszor-négyszer több sót fogyaszt a magyar ember, mint amennyi ajánlott lenne – ezt mondta Antal Emese a Napközben című műsorban. A dietetikus szerint nagyon fontos a kommunikáció, el kell magyarázni a koros embereknek, hogy minden az ő javukra szolgál. Ha megérzik, hogy az életük ezáltal meghosszabbítható, akkor talán jobban el tudják fogadni a reformételeket.