2015. 06. 10. – 21:38 forrás: Napközben/Kossuth Rádió
Érzékeny téma a városi fák kivágása, ami óriási feszültséget okozhat lakóközösségeken belül – mondta a Kossuth Rádióban a Főkert szóvivője. Ha szabálytalan gerillaültetésnek köszönheti az életét a fa, akkor szóba jöhet a visszavágása, de csak azért, mert árnyékot vet valakinek a lakására, nem fogják kidönteni.

Ha bárki fát szeretne ültetni, azt kötelező bejelenteni, hogy elkerülhetőek legyenek a helytelen telepítésből adódó kellemetlenségek. Nagyon sok problémát okoz ugyanis a régi lakótelepeken, hogy jó szándékúan ugyan, de túl közel ültettek fát épülethez. Ilyen esetben a növekvő fa ágai belóghatnak az erkélyre, vihar idején „bekopogtathatnak” az ablakon, ami nagyon zavaró az érintett lakók számára – hangzott el a Napközben szerdai adásában.
Városi fakivágások, virágosítások – Napközben

A Főkert szóvivője szerint nem a legjobb a szabályozás

Erdélyi Krisztina, a Főkert Nonprofit Zrt. szóvivője szerint a faültetés, gallyazás, ne adj’ isten a kivágás nagyon érzékeny téma, és az ügyben nem a legjobb a szabályozás Budapesten, de általában az ország más városaiban sem. Ez a kérdés borzasztó nagy feszültséget okozhat lakóközösségeken belül is. Mint mondta, nem egyszer olvas olyan társasházi levelet, amely arról szól, hogy az egyik lakó örül az épület mellett álló a fának, a másik pedig nem szereti az árnyéka miatt.

Nagyon izgalmas kérdés, de az biztos, hogy a szabályok szerint nem lehetne csak úgy fákat ültetgetni közterületre – mondta. A szóvivő példaként hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy fa életben maradjon, megfelelő méretű területre van szükség. Hozzátette: a Főkert kiemelt közterületeket tart fenn, illetve tömegközlekedési zöldsávokat, tehát az effajta lakossági panaszok általában a kerületi önkormányzathoz tartoznak. A városvezetést kell tehát megkeresni azzal, ha valaki gerillaültetés miatt érzi úgy, hogy hátrány éri. Ilyen esetben biztosan találnak megoldást, akár a fa visszavágásával.

Erdélyi Krisztina azonban azt is hangsúlyozta, fát gallyazni, kivágni csak akkor szoktak, ha az műszakilag indokolt, csupán azért, mert egy egészséges fa mély árnyékot okoz egy lakásban, még nem csonkítják meg a növényt.

A műsorban az is elhangzott, fontos, hogy a nyári szárazságban a lakók odafigyeljenek a házuk előtt álló fákra, és locsolják őket.

Túlélték a virágok a jégverést

A Kossuth Rádió műsorában kitértek a városi zöldfelületek gondozására is. A Főkert szóvivője elmondta, a virágágyakat egy évvel korábban kezdik megtervezni, amely során figyelnek a növények tematikus elrendezésére is. 2015 a „fény és a fényalapú technológiák” nemzetközi éve, ezért tavaly ennek megfelelően kezdtek el arról gondolkodni, milyen motívumok és színek jellemezzék az ágyásokat. Az esztétikai szempontokat a virággal beültetett terület elhelyezkedése, adottsága azonban felülírhatja.

A keddi, jégverésről a Főkert munkatársa úgy fogalmazott, nem mondja, hogy nem lett belőle baj, mert az apró virágok nem szeretik ezt a fajta csapadékot, de az erős vihar még nagyon a nyár elején érkezett, ezért biztos, hogy rendbe jönnek a növények. Kicsit igazítani, metszeni kell őket, de biztos, hogy a nyári napsütésnek köszönhetően idén is nagyon szépek lesznek a virágágyak.

Hasznos Guiness-rekord

Orlóci László szakértő, az ELTE Füvészkert igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a városi zöldfelületek fenntartásának közvetett haszna van: egészségesebb, szebb, a hangulatra is kiható környezetet jelentenek, valamint javítják a település klímáját.

Erdélyi Krisztina felhívta a figyelmet, hogy a Főkert kora tavasztól késő őszig olyan parkszépítési akciókat is indít, amelyekbe önkéntesek is bekapcsolódhatnak. Ezekre bárki jelentkezhet, aki szépíteni szeretné környezetét, városi kertészkedésre vágyik.

Virágágyások a Margitszigeten 2005-ben MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Megemlítette, hogy a Főkert és a civil résztvevők április 25-én virágültetési Guiness-rekordot döntöttek a Margit-szigeten, ahol több tízezer növényt ültettek el együtt. A szóvivő szerint a lakossági részvétel lényege nem az, hogy az önkéntesek ténylegesen részt vegyenek a munkában, hanem, hogy megtapasztalják, milyen sok munkával jár a közterületeket díszítése.

Ennek az élménynek a birtokában pedig sokkal jobban vigyáznak majd a zöldfelületekre az emberek. A Főkertnek a legnagyobb segítség tehát, ha az emberek nem okoznak kárt – tette hozzá Erdélyi Krisztina.

Orlóci László szerint ma még kisebbségben vannak azok, akik érdeklődésből, jó szándékból segítenek a város szépítésében. Ahhoz, hogy az ilyen szemléletű emberek legyenek többségben, az általános oktatásban is oda kellene figyelni a szemléletformálásra.