Image default
Gazdaság

Nem betonra esünk: Magyarországot kevésbé érintheti a válság

Kiszelly Zoltán az M1 Summa című műsorában elmondta, Nyugat-Európában, az Európai Unió magországaiban az eurót nem használták fel jól, ugyanis az euró bevezetése után alacsonyak voltak a kamatok.

A kép illusztráció. (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

„A bevándorlás és a gazdaság az a két terület, amelyen az elmúlt öt évben az európai vezetők nagyot vétettek” – így fogalmazott Orbán Viktor november végén a Kossuth Rádiónak adott interjújában. A kormányfő azt is kifejtette, hogy Brüsszel az elmúlt években nem segítette a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában, az eurózónában emiatt kialakuló gazdasági zavarok pedig a teljes EU-s térségre hatással lesznek.

2020 legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése lesz. Hazánk GDP-je tavaly mintegy 5 százalékkal növekedett, a bővülés mértéke várhatóan idén is hasonló lesz majd. Ugyanakkor az Eurózóna gazdaságai közül többen is nehézségekkel küzdenek, amelyek egyre inkább átgyűrűznek a teljes EU-s térségre is. Kiszelly Zoltán azt mondja: „az Eurózóna problémái, a 2008-as globális pénzügyi válságra adott hibás válaszokban gyökereznek”.

Az unió magországaiban nem jól használták fel az eurós hiteleket

Kiszelly Zoltán az M1 Summa című műsorában elmondta, Nyugat-Európában, az Európai Unió magországaiban az eurót nem használták fel jól, ugyanis az euró bevezetése után alacsonyak voltak a kamatok. Hozzátette, véleménye szerint ezt a pénzt szerkezetváltásra, reformokra kellett volna felhasználnia az államnak.

Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Portugáliában az olcsó pénzt,

az alacsony kamatra kapott hiteleket a dolce vitára használták, a status quo fenntartására.

Ezzel ellentétben az északi országokban megemelték a nyugdíjkorhatárt, bevezették az atipikus foglalkoztatást, a kölcsönmunkát, a szerződéses munkát, a határozott idejű szerződéseket, ami által az északiak egy jelentős jövedelemcsökkentést szenvedtek el, míg a déliek hitelből fedezték az életszínvonalukat – emelte ki a politológus. Kiszelly Zoltán hozzátette, ennek az árát kell most megfizetni egy adósságválsággal, az euró válságával, illetve egy nagyon alacsony gazdasági növekedéssel.

Ez látszik a német gazdaságon is, amely az idei harmadik negyedéves adatok szerint

éppen elkerülte azt, hogy két egymást követő negyedévben is zsugorodjon.

Németországnak sikerült elkerülnie a technikai recessziót. A harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos, nagyon gyenge, növekedés volt tapasztalható az országban, ezáltal elkerülték a technikai recessziót – mondta Szakáll István Lóránd, a Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője.

A válság az autóipart is érinti

A globális növekedési kilátásokat a Brexit körüli bizonytalanság, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi háború is tovább rontja. Kiszelly Zoltán úgy véli, „a küszöbön álló válság elsőként az autóiparban érezteti majd hatását”.

Kiszelly Zoltán kiemelte, a válság leginkább az autóiparban érzékelhető. Hozzátette: egy technológiaváltás küszöbén állunk, mivel az elektromos autókhoz tizedannyi emberre van szükség, és tizedannyi alkatrészre, mint a robbanómotoros autókhoz. „Ez pedig előbb-utóbb nálunk is érezteti majd hatását” – a politológus szerint.

Magyarországot kevésbé fogja érinteni a válság

Ugyanakkor Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy hazánk sokkal jobb állapotban van, mint a 11 évvel ezelőtti válság idején. „Nincsenek devizahitelek, az ország adósságának deviza részaránya is jelentősen csökkent, vagyis sokkal kisebb gazdaságunk külső kitettsége, ezek miatt pedig sokkal kevésbé fog bennünket érinteni a következő recesszió”.

Kiszelly Zoltán szerint a mostani válságban Magyarország helyzete hasonlítani fog a 2008-ban Lengyelországban tapasztaltakhoz, vagyis egy enyhe válságot kell túlélni az országnak. Ez annak köszönhető, hogy egyrészt a kormány a magyar államadósság nagy részét forintra cserélte. Másrészt Magyarország nem képezi részét az eurózónának, így nem rántja le a mélybe az országot – fogalmazott Kiszelly Zoltán. A politológus szerint „robosztus gazdasági növekedés figyelhető meg az országban”. Hozzátette, „a 4-5 százalékos növekedés a válság bekövetkeztekor valószínű, hogy nem lesz fenntartható, de ha lecsökken 2-3 százalékra, mint Lengyelországban 2008 után, akkor ez azt jelenti, hogy nem betonra esünk, hanem puhára”.

A magyar kormány célja, hogy hazánk a válság idején is az Európai Unió átlagánál mintegy 2 százalékponttal magasabb növekedést érjen el. Ehhez jövőre két új gazdaságvédelmi akciótervet is elindíthat a kormány, az elsőt várhatóan 2020 első negyedévében.

A címlapfotó illusztráció.

M1, Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Turizmusfejlesztési hozzájárulás: ifa vagy hipa?

Géza

Külügyminiszteri felszólalással kezdődik az Országgyűlés ülése

info

Adót csökkenteni tudni kell!

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------