forrás: CsP – hirado.hu

2015 szilveszterének éjjele. Köln belvárosában az új esztendő, egy új kezdet ünneplésének óráit nem a tűzijátékok pompás fénye tette emlékezetessé, hanem az erőszak és a félelem sötétsége árnyékolta be. Molesztálások, szexuális zaklatások és rablások tucatjait követték el nőkkel szemben migrációs hátterű férfiak. A kölni események azonban nem voltak egyediek – Németország 16 tartománya közül 12-ben történtek hasonló bűncselekmények.

2016 májusa, Berlin. Többnapos karnevált rendeztek a német fővárosban, a kultúrák találkozásán 650 ezer ember vett részt. A pünkösdi parádé viszonylag békésen zajlott, azonban több nő is bejelentést tett a rendőrségen, hogy szexuális kényszerítés áldozata lett. Elmondásuk szerint csoportosan támadtak rájuk „délies kinézetű” férfiak.

Kocsi és lakás helyett menekültszállás

Az esetekről szóló híradásokban kiemelten szerepelt az elkövetők muszlim származása, amiből könnyen következhet, hogy a támadások motivációja mögött valamilyen vallási, kulturális megfontoltság állt. Egyes értelmezések szerint a nők becsületének megsértésében nem csak azok szexuális kisugárzása, hanem az európai férfiak elleni bosszú is szerepet játszott.

Így vélte Bassam Tibi, az 1962 óta Németországban élő szír iszlámkutató is. Egy kommentárjában – melyet a Mandiner szemlézett – ezt arra vezette vissza, hogy egy bizonyos keleti-patriarchális kultúrában hagyománynak számít a nőkkel szembeni erőszak. Keleten a nő a férfi becsületének megtestesülése, egy nő megerőszakolása pedig a támadáson felül a férfi megbecstelenítéseként is értelmezhető. Szerinte Köln egy kulturális hátterű bosszú volt, az elkeseredett és dühös arab férfiak a nőkön keresztül vettek bosszút az európai férfiakon, mivel nem úgy élnek, mint ők. Menekültszállás kontra szép lakás, luxusautó és csinos barátnő.

Halál járna érte

Árnyalta azonban a képet a hirado.hu-nak nyilatkozó Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke.

– Ha valaki hisz az iszlámban, akkor nem erőszakolhat meg nőket, hisz egyrészt a paráznaság tilalmas, másrészt a nemi erőszak elkövetőjét a saría, vagyis az iszlám vallásjogon alapuló bíróság halálra ítéli egy muszlim országban – nyomatékosította.

Csak a cselekedet számít

Cáfolta azt az állítást is, hogy az arab-keleti kultúrkör nőképe alapvetően emberellenes lenne, ezzel szemben – mint mondta –, az iszlám védelmezi a nőket. Azt tanítja, hogy az embereket nem lehet megkülönböztetni semmilyen módon, csak a cselekedeteik alapján lehet megítélni őket.

– Nem értünk egyet azzal, hogy egyes európai nők hiányos öltözetben járnak és nagyon szabadosan élnek, de ez nem jogosít fel semmire. Se arra, hogy lenézzük őket, se arra, hogy bántsuk őket. Az iszlám szerint a nőket tisztelni kell, még akkor is, ha meztelenül járnak – hangsúlyozta.

Elismerte ugyanakkor, hogy a muszlimok között is vannak bűnözők, ahogy a keresztények között is, függetlenül attól, hogy egyébként mit tanít a vallás. De ahogy a keresztény embereket sem általuk ítéljük meg, úgy a muszlimokkal kapcsolatban sem a közösségen kell számon kérni az egyéni cselekedeteket – emelte ki.

Nem új keletű a probléma

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint sincs összefüggés a migránsok által elkövetett molesztálások és az iszlám tételeinek, illetve alaptanításainak az emberek együttélésére vonatkozó előírásai között.

– Állhat bosszú a háttérben, de az inkább az elégedetlenségből fakad. Hónapok óta zajlanak a menekültügyi eljárások és fogy a türelem, ilyenkor jön az erőfitogtatás, a figyelemfelhívás – fogalmazott. A szexuális erőszak egyébként a világ minden nagyvárosában jelen van, nem a migrációs válság következményeként alakult ki, előtte is létező probléma volt – jegyezte meg.

A szélsőséggel kell foglalkozni

A szakértő ugyanakkor kiemelte: az iszlámnak vannak szélsőséges értelmezései, és azok az emberek is hivatkozhatnak az iszlámra, akik terrorcselekményeket követnek el, tudatos rendbontásokat idéznek elő és a megfélemlítés a céljuk. A radikális, agresszív szalafita, vahhabita vallási interpretációval remekül ki tudják használni a meglévő európai szociális feszültséget és integrációs deficitet.

– Az iszlámnak azon arcával kell foglalkoznunk, amelyik veszélyt jelent számunkra. Az iszlám valóban nem egyenlő azzal, amit a szélsőségesek hirdetnek, jelenleg azonban nem a békés arcát mutatja Európa felé. A radikalizmus könyörtelen és valós veszélyt jelent. Ez az oka annak is, hogy a hírekben főként az iszlám szélsőséges értelmezése jelenik meg, még akkor is, ha azt a muszlim közösségeken belül csak egy kisebbség támogatja – tette egyértelművé.