Az orvosok, a titkárnők, a könyvelők, a szállodai recepciósok és még sok-sok más szakma területén már ma is nélkülözhetetlen az informatika, az úgynevezett Z generáció, a mostani tinédzserek pedig már úgyszólván digitális tudással jönnek a világra – az okostelefon-használatnál azonban a digitális tudás jóval többet foglal magában.

Illusztráció. (MTI-fotó: Balázs Attila)

Akár egymilliót is kereshet, aki nagyon tud

A jól képzett informatikusok egy fejvadász cég tapasztalatai szerint akár egymillió forint felett is kereshetnek, de a kevésbé speciális tudásúakat is megfizetik. Informatikusból jelenleg is hiány van Magyarországon.

Sharaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem automatizálási és alkalmazott informatikai tanszékének egyetemi docense kiemelte: nagyon sok multinacionális vállalat telepített Magyarországra fejlesztési központokat, ahol szintén nagy szükség van a jól képzett informatikusokra.

A digitális tudás ma már olyan, mint az anyanyelv. A gyerekek jóformán az anyatejjel szívják magukba, ám szépen, pallérozottan és okosan használni csak megfelelő képzés után lehet.

Nem elég a szövegszerkesztő ismerete

Horváth Ádám, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének oktatási igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában hangsúlyozta: már ma is nehéz olyan állást találni, ahol nincsen szükség informatikai jártasságra. Különbséget kell azonban tenni az informatikai szakmák és a digitális írástudás között. Ez utóbbi olyan alapkészség, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy a saját szakmájában, életében boldogulni tudjon. A Word használatán és a mobiltelefonon található alkalmazásokon túl már jóval többre van szükség. Legalább alapszinten ismerni kell a hálózatok működését, az hozzájuk csatlakozás mikéntjét, az adatvédelemhez elengedhetetlen biztonsági beállításokat, a különféle dokumentumtípusokat is.

Egyedül nehezen megy

Horváth Ádám véleménye szerint a digitális írástudás megfelelő szintje önállóan csak nehezen sajátítható el, valamilyen típusú képzésben mindenkinek részt kellene vennie. Horváth Ádám kiemelte a programozás oktatásának jelentőségét is. Az ugyanis nemcsak az informatikusoknak fontos, hanem az algoritmizálás, a problémamegoldás, az információk feldolgozásának készsége is elsajátítható vele. A jelenlegi iskolai informatikaórákon azonban a négy év során mindössze nyolc óra jut a programozásra, miközben több európai országban külön tantárgyként oktatják, és már az első osztályban elkezdik a tanítását.

Könnyen hátrányba kerülhetünk

A bennünket körülvevő informatikai lehetőségek – felhők, alkalmazások, tárhelyek – kihasználásával nagy segítséget kaphatunk a saját problémáink megoldására. Ha ellenben a tudás hiányában nem vagyunk képesek kezelni, alkalmazni őket, akkor lemaradunk másokhoz képest, figyelmeztetett a szakember.