Hirmagazin.eu
Főoldal » Negyvenöt éve felderítetlen a nagy aquincumi rablás
Bűnügy, bűnmegelőzés, balesetinfó

Negyvenöt éve felderítetlen a nagy aquincumi rablás

A Budapesti Történeti Múzeum eddigi legnagyobb műkincsrablásának történetét mutatja be az Aquincumi Múzeum, A nagy aquincumi betörés, 1973 című kiállítása.

A szocializmus időszakában a hiányos biztonsági intézkedések miatt nem voltak ritkák a múzeumi betörések. Ennél is nagyobb kárt okoztak az orvásatások és az erre épülő illegális műkincs-kereskedelem.

A mai napig kerülnek elő a földből római kori leletek, bár nem olyan gyakorisággal, mint a világháború utáni időszakban, és ez sok kincsvadász érdeklődését keltette fel. Ma már szigorú szabályok vonatkoznak a régészeti lelőhelyeken folytatott kincskeresésre, de a szocializmus időszaka alatt lényegben semmi sem akadályozta meg ezeket  rablóásatásokat. Az egyik legismertebb példa erre a Dunaszekcsőn talált Marcus Aurelius-szobor esete.

A Mohácshoz közel eső település már az őskortól lakott terület volt, így több korból származó maradványokat rejt a föld. Egy építkezésen 1974 őszén az egyik munkavezető találta meg és „vette magához” Marcus Aurelius bronzszobrát. Az akkori tanácselnök viszont ezt szóvá tette, és a pécsi régészeknek segítségével sikerült visszaszerezni a felbecsülhetetlen értékű műkincset. Ennek is köszönhetjük, hogy a szobor jelenleg a pécsi Janus Pannonius Múzeumban tekinthető meg.

A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának romkertje (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A késői római császárkor egyik legjelentősebb kincsleletét egy fiatal, kőbányában dolgozó segédmunkás találta meg 1976-ban. A Seuso-kincsként híressé vált késő római ezüst étkészletnek azután veszett nyoma veszett, miután a  férfit 1980 decemberében felakasztva találták. A milliárdos értékű antik kincset feltehetően hivatalos személyek segítségével csempészték ki Bécsbe, és úgy került hamis papírokkal a műkincspiacra, és onnan több csatornán keresztül jutott el az utolsó tulajdonosához, a Wilson és Lord Northhampton család alapítványaihoz, mielőtt a magyar állam az elmúlt években megvásárolta a tizennégy darabból álló készletet 13 milliárd forintért.

Szinte megbecsülni is lehetetlen, hogy mennyi régészeti emlék került nyugati aukciós házakhoz, magángyűjtőkhöz a rendszerváltás előtti időből, pedig akkor a szigorúbb határellenőrzési rendszer miatt nehezebb dolguk volt a csempészeknek. A történészek szerint az 1980-as években már kiépültek azok a csatornák, amelyeken keresztül a műkincseket kivitték az országból profi bűnözők.

A mai szabályozás

A földben talált műkincsek minden esetben az állam tulajdonát képezik, ebben nem történt változás az elmúlt évtizedekhez képest, viszont a 2001-es örökségvédelmi törvény kitér arra, hogy a komoly értékkel bíró műkincsek esetén a megtalálót jutalomban kell részesíteni. Egy 2016-os miniszteri rendelet konkrét pénzösszegeket is meghatároz. A pénzjutalom összege a régészeti lelőhely esetén annak tudományos jelentőségével arányos, régészeti lelet esetén a lelet becsült értékének legfeljebb 10 százaléka, de legfeljebb nettó 2 millió forint. Egyedi döntéssel azonban ettől eltérhetnek.

Kiemelkedő jelentőségű vagy értékű lelet bejelentése esetén a kulturális ügyekért felelős miniszter az ásatási bizottság javaslatára „egyedi döntéssel eltérhet a pénzjutalom meghatározott legmagasabb összegétől.”

2016-ban egy budapesti vízvezeték-szerelő egy észak-dunántúli túraútvonal közelében, a falevelek között látott meg egy nemesfém veretet. A férfi értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, amelynek munkatársai a nyár folyamán egy 125 tételből álló hun kori leletegyüttest tártak fel.

WeLoveBudapest

A nagy aquincumi rablás

A mai napig felderítetlen az Aquincumi Múzeumban történt műkincsrablás. 1973. június 5-én a Budapesti Történeti Múzeum épületének egyik oldalsó ablakát ismeretlenek betörték, a kiállítás tárlóinak egy részét felfeszítették, és mintegy 139 műkincset elloptak, amely két bőröndben is elfért, mert a legnagyobb tárgy is alig volt nagyobb 30 centiméternél.

Az eltűnt 139 darab között elsősorban figurális alkotások, bronz- és terrakotta szobrok, márvány és elefántcsont dísztárgyak szerepeltek. A légértékesebbek a a kisméretű bronzszobrocskák voltak, köztük Mercurius, Minerva és Venus istennő ábrázolása. Az akkori beszámolók egymillió forintos kárról szóltak, de ez az ellopott műkincsek a mai ismeretek szerint több százmillió forintos értéket képviselnek.

A hazai nyomozás eredménytelenül zárult. Az ellopott műtárgyak listája és leírása Magyarország Interpolhoz való csatlakozása után, az 1990-es évek közepén kerülhetett fel a nemzetközi körözési listára, de addigra ezeknek már nyomuk veszett, ugyanakkor nem kizárt, hogy a műtárgyak egyszer majd  felbukkannak a nemzetközi műkincs-kereskedelemben, bár erre kicsi az esély.

Vannak ügyek, amelyek földerítésében ma is csak reménykedni lehet, mint például a hatvanas évek végén elkövetett Mátyás-templomi betörés tetteseinek leleplezésében. Nagy sajtóvisszhangot kapott az eset, ráadásul két egymást követő évben, 1968 és 1969-ben is történt betörés, amely során nagy értékű arany, ezüst és platina kegytárgyakat és egyéb kincseket vittek magukkal az ismeretlen tolvajok. Vélhetően itt is profi bűnözők követték el a bűncselekményt, akik közül ketten Svájcba szöktek.

A korszak legnagyobb bűnügye a Szépművészeti Múzeumban elkövetett 1983-as betörés volt, amikor a múzeum hét nagy értékű festményét lopta el egy magyar és olasz tagokból álló banda. A képek között volt Raffaello Esterházy Madonnáját és az Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásait, valamint Tintoretto Női mellképét és Férfi mellképét, valamint egy ismeretlen festő Giorgione képmását.

Raffaello : Esterházy Madonná

A közvéleményt sokkolta a rablás, a Kádár-kori sajtó pedig nyugati típusú rablásról beszélt. A nyomozás óriási erőkkel indult meg, a rendőrség egyszerre nyolc szálon kezdte meg a vizsgálatot, a lehetséges elkövetők között szerepeltek a Mátyás-templom kifosztói. Több ezer lakossági bejelentés is érkezett, ebben az egymillió forintos nyomravezetői díj is szerepet játszhatott, ekkor a havi átlagkereset 4-5 ezer forint volt.

A rablás megrendelője egy milliárdos görög étolajgyáros, Efthimiosz Moszkoklaidesz volt. Egy képet 1983 decemberében Törökbálinton elásva, a többi hatot 1984 januárjában a görögországi Aigion környékén lévő Panagia Tripiti kolostorban egy bőröndben találták meg.

Gyenge volt a biztosítás

Az 1960-70-es években a magyar múzeumok vagyonvédelmi helyzete nagyon gyenge lábakon állt. A legtöbb múzeumban gondnokokat, esetleg nyugdíjas éjjeliőröket alkalmaztak. Technikai berendezéseket, riasztórendszereket sokáig szinte sehol nem telepítettek. Az aquincumi rablás után megerősítették a múzeum mechanikus védelmét, és ettől kezdve fegyveres és kutyás biztonsági őrök vigyáznak a múzeum  értékeire egészen a main napig.

A Szépművészeti Múzeum rablóinak sem volt szükségük különleges berendezésekre tervük kivitelezéséhez. Egész egyszerűen felmásztak az éppen tatarozás alatt álló múzeum állványzatán az első emeleti olasz terem ablakához, amit üvegvágóval kivágtak, leakasztották a falról a festményeket, és ugyanazon az útvonalon távoztak. A múzeumban volt ugyan riasztó, de az november 1-jén meghibásodott. A komolyabb berendezések egy ládában várták, hogy a felújítás után felszereljék őket.

szerző: hirado.hu

Hasonló hírek

Brutális fogás: több millió forint értékű csempészcigit találtak a rendőrök egy titkos földalatti pincében Kölcsén

Mazsi

Most érkezett: készültség Budapesten, lezárták a helyszínt

Mazsi

Brutálisan halálra késeltek egy férfit Borsodban! Négy ember ellen indult eljárás! (A cikk videót tartalmaz)

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------