Nagy bajban van a világ rovarvilága és közülük is a beporzók – a gond mértéke a műanyaghulladék-problémához fogható, hatását tekintve pedig sokkal közvetlenebb.

A rovarok pusztulását elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása okozza – mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hozzátette: egyrészt hatalmas területeket szántanak fel, másrészt nem szelektív rovarirtó szereket használnak.

Ráadásul egy tévhit is súlyosbítja a helyzetet: nem a háziméh ugyanis a világ beporzórovara. Bár rendkívül fontos gazdasági „háziállat”, de Európában csak egy a több mint 2000 beporzórovar közül.

A szakértő kiemelte: lehet, hogy az éjszaka végzett szúnyogirtás háziméhbarát, mivel ők ekkor a kaptárban tartózkodnak, de rengeteg más beporzórovart érint.

A legjelentősebb élelmiszer- és takarmánynövények 80 százalékának beporzását rovarok végzik

– hívta fel a figyelmet. Sokatmondó adat, hogy egy 2-3 éves tanulmány szerint Németország védett (!) területein is 75 százalékkal csökkent a repülőrovar-biomassza. Vagyis minden 100 repülő rovarból 75 kipusztult.

A lakosság segíthet – veszélytelen a módszer

A szervezet idén is arra buzdítja a lakosságot, hogy hozzanak létre méhhoteleket és darázsgarázsokat. Ehhez egy tüzifa kugliba, a vágás irányával függőlegesen kell 10 centiméteres lyukakat fúrni, ezt kitenni esőtől védett, napos helyre (ablakpárkányra, erkélyre, óvoda- és iskolaudvarra).

A beköltöző rovaroktól nem kell tartani: világ méh- és darázsfajainak 90 százaléka úgynevezett magányosan élő faj és nem támadékony,

ezek költöznek majd a rovarszállásra – hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve.

Mi fog történni a kihelyezett rovarszállásokban, milyen állatok költöznek bele, miért hasznosabbak a drazsak, mint a méhek? Kiderül az alábbi teljes interjú második feléből.