1984 április 18-án tartották meg először a Műemléki Világnapot, az ICOMOS civil szakmai szervezet, 1983 évi kezdeményezésére, amit azóta minden évben egyre szélesebb körben, egyre több országban ünnepelnek

A műemlékvédelem kulturális és társadalomtudományi munka, mely a műemlékek kutatásával, megőrzésével, védelmével, restaurálásával foglalkozik, szakemberei építészek, művészettörténészek, régészek és mérnökök, akik a nemzeti kulturális örökség védelmének szentelik munkájukat. A műemlékvédelmet törvények és jogszabályok írják elő illetve szabályozzák, melyek közül a Magyarországra vonatkozókra az alábbiakban kitérünk.

Feladatai

A műemlékvédelem feladatai sokrétűek, részben hatósági, tudományos kutató és építészeti jellegűek. Hatósági feladat a védett épületek nyilvántartása, védelemre érdemes épületek felkutatása és védetté nyilvánítása, a műemlék épületek használatának szabályozása, és a használat ellenőrzése, esetleges javítási munkák elrendelése, a kivitelezés felügyelete.

Tudományos kutatófeladat az egyes épületek építéstörténetének felvázolása, ezzel kapcsolatos adatok, az épülettel foglalkozó irodalom gyűjtése. A munka során az épület feltárásól dokumentációt készítenek, mely leírásokból, rajzokból, fotókból áll.

Építészeti feladat az épületek felmérése, a helyreállítások megtervezése és kivitelezése. Ide tartoznak a restaurálási munkák is, a műemlékhez tartozó festmények (falfestmények) és szobrok helyreállításai.

A műemlékvédelem biztosítja a műemlék fennmaradásának eszmei, politikai, városrendezési, jogi, gazdasági feltételeit. Biztosítani kell továbbá, hogy az egész társdalom számára hozzáférhetővé váljék. Ha nem is üzemek, használatban van: látogatják, laknak benne, üzlet vagy szálloda működik benne, elhaladnak mellette, és ezért számolni kell a folyamatos, elkerülhetetlen rongálódással. A városi műemléket kikerülhetetlenül éri a légszennyezés, a látogatott épületeket dinamikus terhelés éri, kophatnak, a páralecsapódás is veszélyezteti őket. Ezért időről időre szükség van a restaurálásra, bár a korszerű műemlékvédelmi módszerek le tudják lassítani a romlást.

Lehetőség szerint eredeti anyagában kell megőrizni, csak akkor lehet helyreállítani, ha erre feltétlen szükség van (pl. statikai okok miatt). A helyreállítás bontással és hozzáépítéssel valósul meg. Bontásnál csak az értéktelen, zavaró részeket szabad eltávolítani, ennek azonban nem esztétikai okai vannak. A kopott, csúnya részeket meg kell őrizni, mert történeti értékük van. Cserére, pótlásra csak akkor kerülhet sor, ha annak nyomós építészeti okai vannak. A hozzáépítés ennél is több felelősséggel jár, ilyenkor figyelembe kell venni az építészettörténeti és esztétikai érveket. Az újjáépítés sajátos formája az antasztilózis, ez esetben nem kerül sor sem cserére sem elbontásra, hanem az eredeti részekből újra összerakják a szétomlott építményt (pl. adottak egy görög oszlop darabjai, melyek nagyobb hézagok nélkül újra oszloppá építhetők).

Forrás: wikipedia: Kép: Google;