Csaták, ütközetek

Mohácsi csata

Konfliktus: Magyar–török háború (1521–26)
Időpont: 1526. augusztus 29.
Helyszín: Dél-Magyarország, a Dunántúl alsó vidékén, Mohácsnál, a Duna mellett, Baranya vármegyében
Eredmény: Döntő oszmán-török győzelem a magyarok felett

A mohácsi csata (törökül: Mohaç Savaºı vagy Mohaç Meydan Savaºı) 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel.

Előzményei
1520-ban meghalt I. Szelim török szultán. Az új szultán, I. Szulejmán követeket küldött Magyarországba a béke érdekében, azonban a magyar főurak börtönbe vetették a követeket. Válaszul Szulejmán 1521-ben hadjáratot indított a Magyar Királyság ellen. Abban az évben (1521-ben) elfoglalta Belgrádot és Szabácsot. 1524-ben fenyegette Lajost, hogy a folytonos békeszegés miatt elfoglalja majd Magyarországot és Németországot. A háború hírére Lajos segítséget kért az európai fejedelmektől, de csak VIII. Henrik angol király ajánlott fel segélyt (amely 1527-ben érkezett meg Mária királynéhoz, Pozsonyba), továbbá a pápa 50.000 aranyat, ellenben sem V. Károly, sem Habsburg Ferdinánd (osztrák főherceg, a magyar király sógora) nem tettek semmit. II. Lajos megkísérelt a védekezés érdekében hitelt szerezni a Fuggerektől, azonban ők a Magyarországon korábban bevezetett kereskedelmi vámok miatt nem adtak. Az 1526. április végére összehívott országgyűlés május 1-jén megszavazta a hadi adót és elhatározta, hogy a nemesek ne csak személyesen jelenjenek meg, hanem annyi katonát is állítsanak, amennyit csak tudnak. E határozatnak nem volt nagy foganatja.

A csata
A király Szapolyai János erdélyi vajdához futárt menesztett, majd ő maga július 20-án indult el Budáról csekély sereggel, amely útközben 12.000 főre nőtt. Augusztus 16-án nevezte ki a sereg vezéreiül Szapolyai György szepesi grófot és Tomori Pál kalocsai érseket, aki nagyon vonakodott a vezérséget elfogadni. Az urak nagy többsége Mohácsot választotta a csata színhelyéül, bár még nem érkezett meg a király táborába minden várt csapat. Az erdélyi vajda 5000-10 000 fős serege még csak Szegednél járt, míg a szlavón hadak éppen, hogy csak elkezdtek gyülekezni Zágrábnál. A király másik országából, Csehországból érkezett 10 000 fős hadsereg is csak Székesfehérvár környéként volt még. A magyar sereg, amely így mindössze 24 800 emberből állott, 85 ágyúval volt felszerelve, (ebből 53 került használatba), s még néhány horvát hadtest állt rendelkezésre, augusztus 29-én egészen délutánig csatára készen állt. A gyalogság egy részét zsoldosok tették ki, az idegenek közt főleg németek és csehek voltak, de akadt néhány spanyol is.

A török sereg erőit hatvanezer reguláris szpáhira és janicsárra teszik, ez azonban a mai történelmi kutatások szerint túl sok, a teljes oszmán haderő reguláris állománya volt hatvan-hetvenezer, s ebben a csatában nem vett az részt. Valójában az elit egységek száma 30 ezer fő lehetett, amelyhez hozzájöttek az irreguláris csapatok az aszabok és az akindzsik és a többi egység. Így ebből állt össze a hatvanezer fős török sereg.
Az oszmán sereg, mely a kor egyik legjobban felszerelt hadserege volt, nagyjából háromszor akkora erőt tett ki, mint a magyar. A magyarok egyetlen reménye az volt, hogy a hatalmas és lassan felvonuló török sereget „részletenként” verik meg (ez tehát minél előbb megkezdendő támadást jelent), de a csatát azok az urak is sürgették, akik déli birtokaikat féltették a törökdúlástól. A törökök, akik a Mohácstól délre eső síkot egészen elfoglalták, viszont csak másnap akartak támadni Ibrahim nagyvezér vezetése alatt; mikor seregük nagy része megérkezik a csatamezőre. Addig pedig Bali bég Nyárad felől megkerülte a magyarok balszárnyát, amit ők csak délután vettek észre. Ekkor Tomori ellenük küldte a király őrzésére kirendelt elitcsapatokat (Ráskay Gáspár, Török Bálint, Kállay János vezetésével), amivel nagymértékben hozzájárult a II. Lajos balvégzetéhez.

A mohácsi csata emlékére állított emlékműIbrahim ruméliai hadtestének felfejlődése a magyarokat ágyúik elsütésére bírta, úgy hogy a csatát meg kellett kezdeni. A magyarok első csatavonala szétszórta a ruméliai (európai) török sereget, mely még nem állt hadrendbe. Mikor azonban a második csatavonal, melyben a király is helyet foglalt, megütközött a török sereg centrumában álló -az ágyúkat fedező- janicsárokkal, fordult a kocka. A janicsárok hevesen tüzeltek muskétáikkal, s a túlnyomó részben lovasokból álló sereg megfutamodott, de más irányba nem menekülhetett csak a Duna felé, és sokan a mocsárban lelték halálukat. A veszteségeket csak a következő napon lehetett megbecsülni: 16-20 000 magyar veszett el, köztük a prímás, Tomori Pál kalocsai érsek, további 5 püspök, 16 zászlósúr, és maga a király, aki menekülés közben belefulladt a Csele patakba. A törökök vesztesége álítólag nem volt kevés, kb. 10 000 fő.

(Ezt a csatát tulajdonképpen megnyerhettük volna. Ha összeszámoljuk, kapásból 1000 őr tartózkodott a várba, Szapolyainak 10000-15000 fős serege volt, Frangepán Kristóf és a csehek segélyhadai is ott tartózkodtak. Tomori is itt voltbár csekély számú sereggel, de jól képzettekkel. És végül a király(II.Lajos) a 20000 fős hadseregével. Ezeket a számokat ha összeadjuk az már 40000-45000 fő minimum és ezekből se harcolt az összes. És a franciák segélyhadai nem jöttek. Habsurgok se segítettek és Szapolyai se. A hatalomvágy miatt tört be a török 1526. augusztus 29-én mohácsnál Magyarországra.)

Következményei
A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt. Mivel a király meghalt, s a magyar hadsereg megsemmisült, a törökök akadálytalanul vonulhattak észak felé. Még Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a térséget. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a csata hozzájárult az ország későbbi széteséséhez.
A csatamezőt több mint másfélszáz évig a törökök a „szerencse mezejé”-nek nevezték és a nagyobb csapatok rendszeresen felkeresték a háború alkalmával. Mindez megváltozott 1687-ben a második mohácsi csata megvívásakor. Lélektani szempontból nagy volt ez a győzelem a törökök felett, hisz most a szerencse földjén nem a törökök győztek, sőt épp ellenkezőleg, revansot vettek rajtuk.

Cím: Mohács –
Tel: +36 (69) 505-515
E-mail: [email protected]
Web: www.mohacs.hu

Hasonló hírek

Isaszegi csata

info

Buda bevétele: 1849. május 4-21.

info

Szentgotthárdi csata 1664

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------