Image default
Autók - motorok - hajók

Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk? Most kiderül!

Az elmúlt napokban már megjelentek az első videók az utakon csapatosan átvonuló őzekről, szarvasokról, sőt nemrégiben két autó bele is rohant egy csordába. A Balatonendréd közelében történt balesetről készült fotón jól látható, hogy ez rendkívül súlyos következményekkel is járhat. Lássuk, mit tehetünk, ha bekövetkezett a baj!

Hívjunk rendőrt

Értesítsük a rendőrséget minél hamarabb. Ha más is látta a balesetet, kérjük fel a tanúskodásra. Mobilunkkal fotókat is készíthetünk az autó állapotáról, az ütközés helyéről, a külsérelmi nyomokról – vér, szőr stb.

Lényeges, hogy meg tudjuk mondani: a vad melyik irányból ugrott elénk. Sokszor a közút képez határvonalat a vadásztársaságok területei között, így nem mindegy, kivel szemben támasztunk majd kárigényt.

Fontos azt is tudni, hogy a jogszabályok alapján az autósnak kell bizonyítania a keletkezett kár jogalapját és annak összegszerűségét (utóbbit például a javításról kapott számlával).

Őzből pusztul el a legtöbb. Tavaly 4986 őzet gázoltak el hazánkban. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint gímszarvasból 839, dámszarvasból 185, vaddisznóból 514, muflonból 74 pusztult el az utakon. / Fotó: Shutterstock

Nézzünk körül

Mérjük fel a helyszínt, ahol a baleset történt. Ha például autópályán, megrongálódott kerítés mögül ugrott ki a vad, akkor még az is elképzelhető, hogy az útkezelő felelőssége lesz a baleset és a kárunkat a cég térítheti meg. Alsóbb rendű úton, például a Mátrában, ahol kb. 500 méterenként van vadveszélyre figyelmeztető tábla, a felelősség nagy eséllyel az autót vezető személyé lesz. Persze ilyenkor is meg lehet vizsgálni, hogy esetleg hibázott-e valamiben a vadásztársaság (pl. túl közel helyezett el vadetetőt), ami esélyt adhat a kárrendezésre.

Jelentsük mielőbb

A kárbejelentést a vadásztársasághoz (az illetékességről a rendőrség, a környékbeli települések önkormányzatai vagy a megyei Kormányhivatal adhat információt) a baleset napjától számítva 15 naptári napon belül kell megtenni. Bár az elévülési idő 3 év, az általános szabály, hogy nem szabad késlekedni vele. A bejelentést postailag ellenőrizhető formában tegyük, dokumentált tértivevényes küldeményben.

Forduljunk szakértőhöz

Amennyiben a vadásztársasággal nem sikerül megegyeznünk, polgári pert indíthatunk. Ezt azonban alaposan fontoljuk meg, egyeztessünk szakértővel, jogásszal előtte. Ne feledjük, ha elveszítjük, minden költség – pl. a jogi képviselet, a szakértő díja – minket terhel. Ez pedig könnyen előfordulhat, ha a bíróság például azt állapítja meg, hogy figyelmen kívül hagyva a vadveszély táblát túl gyorsan vagy nem az időjárási körülményeknek megfelelően vezettünk.

Alkonyattól nagyobb a kockázat – vezessünk körültekintően!

– Vad felbukkanására főleg szürkületben, tehát kora este és hajnalban, valamint éjszaka kell számítani

– mondta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.

– Ne felejtsük el, hogy azokon a szakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető táblát is felállítottak, különösen nagy a kockázata a vadelütéseknek. A táblákat ugyanis a helyi vadászatra jogosult szervezetek – zömében vadásztársaságok

– javaslatára ott helyezi ki a közút kezelője, ahol vad gyakran jelenik meg az úton, illetve ahol korábban esetleg több baleset is történt.

A szakember azt javasolja, hogy ilyen helyeken akkor is lassítsunk, ha a megengedett sebesség 90 km/óra, és tiszta, száraz az idő! Ködben, esőben, hóban, beláthatatlan kanyarok előtt pedig legyünk még óvatosabbak! Jó tudni azt is, télen az őzek, szarvasok többnyire csapatokban élnek. Mindig számítsunk rá, hogy az előttünk biztonságos távolságban áthaladó állatot újabbak követhetik.

Forrás: Blikk.hu

Fotó: Siófok HTP

Hasonló hírek

Brutális büntetés – hatalmas fordulat a balatonföldvári traffipax ügyében

Géza

1986 – az Év autói

info

Tóbiás és Balambér kalandjai – Bringaszállítás közösségi közlekedéssel

info