18.1 C
Budapest
2024. március. 29. péntek
HomeFőhírekIdőjárásMit jósolnak a népi megfigyelések? Mutatjuk, milyen idő várható a következő hetekben..

Mit jósolnak a népi megfigyelések? Mutatjuk, milyen idő várható a következő hetekben..

A legtöbb időjárás jelentés elején vagy végén mindig megemlítik az aktuális időszakra vonatkozó népi megfigyeléseket, jóslatokat, melyek még őseink, felmenőink idejéből maradtak ránk.

Gondoljunk csak bele, a régi korok embere csak saját megfigyelésére, tapasztalataira támaszkodhatott az időjárást illetően, nem voltak még modern műszerek melyek segítettek volna az előrejelzésben.

Viszont a rendszeres és alapos megfigyeléseknek köszönhetően, olyan irányokat tudtak lefektetni a „jóslatokkal”, melyek még mai napig sok esetben megállják a helyüket. Hogy milyen jóslatok vonatkoztak az év első felére? Sorozatunk első részében ennek jártunk utána.

Január az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava, a 18. században viszont a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

Érdekesség, hogy a január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.

Őseink, de még nagyszüleink korosztálya is előszeretettel fordult a népi jóslatokhoz, főleg, ha az időjárásról volt szó. A legtöbbször nevekhez kapcsolt jóslatok fontosak voltak, hiszen legtöbb esetben a mezőgazdasági munkákat ennek mentén az időjáráshoz tudták igazítani, fel tudtak készülni a különböző természeti jelenségekre, mint a szárazság, eső, fagy, stb.

Elődeink sok időt szántak arra, gondosan megfigyelni az időjárással kapcsolatos összefüggéseket, és bár nem számítottak belőle különböző statisztikákat, a legtöbb esetben még ma is hagyatkozhatunk a megfigyeléseikre.

Sorozatunk első részében az év három első hónapjából, a fennmaradt 2 hónapot vizsgáltuk meg, hogy milyen népi előrejelzések maradtak fent.

Február:

  • Február 2.
    Gyertyaszentelő napján ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél. Ha viszont az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.
  • Február 6.
    Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz.
  • Február 14.
    Valentin nap: A verebek hangos csivitelése a jobb idő közeledtét hirdetik.
  • Február 16.
    Ha Dorottya locsog (február 6.), akkor Julianna (február 16.) kopog, azaz nagy fagy, hideg várható.
  • Február 19.
    A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – a népi mondás szerint Zsuzsánna elpisálja a havat. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.
  • Február 24.
    Jégtörő Mátyás napja: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy.

Március:

  • Március 4.
    Kázmér nap: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani.
  • Március 10.
    Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen.
  • Március 9.
    Franciska napján amilyen az idő, olyan lesz az egész március.
  • Március 10.
    Ildikó napra azt jósolták, hogy amilyen idő van ezen a napon, 40 napig lesz ugyanolyan idő még.
  • Március 12.
    Gergely rázza a szakállát, azaz gyakran ez a tél utolsó, de még erősen havas napja, amolyan utolsó rúgása.
  • Március 18-19-21.
    Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget.

Címlapkép: Getty Images

hellovidek

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner