Image default
Életmód hírek

Mit is ünneplünk húsvétvasárnap? – ezt jelentik a húsvéti szimbólumok

A nyúl volt előbb, vagy a tojás? Vagy valami egészen más? Miről is szól a húsvét voltaképpen? Ma is szimbólumok és szokások tucatjai veszik körül ezt a szép tavaszi ünnepet, amiket mind nagyon szeretünk, de eredeti jelentésüket sokszor nem is ismerjük már.

húsvét tele van jelképekkel és szokásokkal, amelyek alapvetően két dologra emlékeztetnek. Az egyik Jézus Krisztus halála és feltámadása, mellyel a keresztény hit szerint Isten fia megváltotta az emberiséget bűneiből, és ezzel a példa nélküli csodával az új és örök élet reményét és lehetőségét adta az emberiségnek. Ez a hit ma is százmillióknak jelent lelki és szellemi támaszt a legmélyebb, legnyomasztóbb félelem, a halál és az értelmetlen elmúlás gondolata ellen, nem csoda hát, hogy igen gazdag szimbólumrendszer övezi. Másrészt a dermedt télből újjászülető természetelső pezsdülését, az újra induló, termékeny életet üdvözlik a különféle húsvéti rítusok és szimbólumok. Mindkettő fontos, mély értelmű és jelentőségteljes dolog, és ezek teszik a húsvétot életigenlő örömünneppé hívők és nem hívők számára egyaránt. Mivel a húsvéti szimbólumokat szívesen használjuk mindannyian, és a rítusaiban is gyakran részt veszünk, nézzük át, mi a mélyebb jelentésük ezeknek!

A megváltás és az új élet ünnepe

Az ünnep időpontjának megválasztása már önmagában is szimbolikus: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap kerül rá sor. Tehát bár húsvét vasárnapja a feltámadás ünnepe, mégsem Jézus feltámadásának pontos évfordulóján van, hanem olyan napon, amely a csillagászati tavasz beköszöntéhez és a Hold járásához kötődik – hiszen március 21-től az éjjelek rövidebbé válnak a nappaloknál, és ezzel a telet felváltja a tavasz – vagyis Jézushoz hasonlóan feltámad a természet is. Ebben az időszakban számos pogány tavaszünnepet tartottak: a legjelentősebbet talán a germán tavaszistennő, Ostra nevének szentelték, akit gyakran ábrázoltak tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással a kezében, lábánál nyulakkal, felette madarakkal és tavaszi virágokból font koszorúval a fején.

Mit is ünneplünk Húsvét vasárnap? – ezt jelentik a húsvéti szimbólumok

A tojás a világot és a termékenységet egyaránt szimbolizálja ősidők óta (és a szapora nyulak is a termékenységet jelentik), a virágok és madarak pedig az újjászületés szimbólumai. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara is, amely színes tojásokat tojt, és amit egyszer a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatott: azóta tojnak tavasszal a nyulak színes tojásokat. És ezzel már meg is van a húsvét legfontosabb szimbólumainak eredete is. Ha még hozzávesszük, hogy Oster istennő neve mennyire hasonlít a német Oster és az angol Easter elnevezéshez (mindkettő húsvétot jelent), akkor már jól látható, hogy fonódnak egymásba a pogány tavaszünnepek és a keresztény világ számra legfontosabb örömhír üzenetei húsvét napján. Ezen az orosz húsvéti üdvözlőlapon például Jézust és a húsvéti feltámadást egy tojásba rajzolták:

Mit is ünneplünk Húsvét vasárnap? – ezt jelentik a húsvéti szimbólumok

Ez a jelentése a húsvéti piros tojásnak

Egy pár szót külön is megérdemel a húsvéti piros tojás. A piros szín a keresztények számára Jézus kiontott vérét szimbolizálja, a megváltást és az új életet jelképezi, maga a tojás pedig ősidők óta nagyon mély jelentőségű szimbólum az ember számára: sok nép mitológiája szerint egyenesen tojásból született meg az egész univerzum. Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten, az egyiptomiaknál pedig maga Ré, a Napisten született tojásból. A kínaiak szerint a teremtő erő egy sötét, tojás alakú káoszban élt, és miután tizennyolcezer év múltán a tojás kettétört, a tiszta és világos részből lett az ég, a nehéz és tisztátalanból pedig a föld, amit jól ismert jin-jang szimbólum jelképez ma is.

Mit is ünneplünk Húsvét vasárnap? – ezt jelentik a húsvéti szimbólumok

A finnek is tojáshoz kötik a világ eredetét a Kalevalában, ahol a “Tört tojásnak alsó fele válik alsó földfenékké, tört tojásnak felső fele a felettünk való éggé, sárgájának felső fele fényes nappá fenn az égen, fehérjének felső fele a halovány holddá lészen”. Hazánkban már az avarkori sírokban is találtak festett, karcolt díszű tojást, ami szintén azt mutatja, hogy a tojás őseink számára is valami igen fontos dolognak a jelképe volt. A húsvét vasárnapján feltört piros tojásnak külön jelentést is tulajdonítanak: ez Jézus sziklasírjának feltörését szimbolizálja, a nagypénteken vízbe csurgatott tojás pedig varázserővel bírt, és ebből próbálták megjósolni a jövő évi termést a gazdák, a küszöbre helyezett tojástól pedig a lányok “tudakolták meg”, ki lesz a jövendőbelijük. Egyszóval egy sor fontos dologhoz kell a tojás, így nem csoda, ha ez a húsvét egyik legfőbb szimbóluma.

nlcafe

Hasonló hírek

Kommunikáció és figyelem a kapcsolatokban

Edit

Külön apától születtek az ikrek

info

Ezt árulja el kapcsolatodról, hogyan ér hozzád a párod

Mazsi