Hirmagazin.eu
Gazdaság

Minden, amit a nyugdíjkorhatár-emelésről tudni érdemes

A magyar társadalom menthetetlenül öregszik. A demográfiai adatok alapján elengedhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése. Cikkükben áttekintjük, milyen jogszabályi változások zajlanak, és mire lehet számítani a következő évtizedekben. Arra is választ adunk, hogyan előzhetjük meg, hogy 70 év felett is munkavállalásra kényszerüljünk.

Először azonban nézzük meg, hogyan alakult a korosztályok eloszlása az első magyar népszámlálástól kezdve, egészen napjainkig.

Miért van szükség egyáltalán a nyugdíjkorhatár emelésére?

Az első népszámláláskor, mintegy 150 évvel ezelőtt, 1870-ben alig több mint 5 millióan éltek hazánkban a KSH-n is elérhető korfa alapján.

Forrás: ksh.hu

Akkoriban azonban még éppen ellentétes trendek uralkodtak, mint napjainkban: egy családban a mai trendnél jóval több, nem ritkán 5-7 gyermek született. Közülük azonban a modern orvostudományi eszközök hiányában, többen nem érték meg a felnőttkort.

A várható élettartam 1876-1880 között a 30 éves kort sem érte el. Épp ezért a sok fiatalra kevés idős jutott: 100 kiskorúra mindössze 14 nyugdíjaskorú. A népesség 38,86 százaléka (1,9 millió fő) volt 15 év alatti, és mindössze 5,1 százalékot tettek ki a 60 év felettiek.

Mintegy 130 évvel később, az ezredfordulóra Magyarország népessége a duplájára nőtt. Az összlakosság 10 millió fő felett volt, a népesség 18 százaléka 15 év alatti, miközben a 60 év felettiek aránya 19,6 százalékra nőtt.

Forrás: ksh.hu

Az ezredfordulót követően egyre kevesebb gyermek született, a családokban általában 1-2 fiatalkorú gyermek vált jellemzővé. Az orvosi technológia fejlődésével pedig az emberek várható élettartama is hatalmasat ugrott.

2020-ban a népesség fogyásnak indult, és még inkább az elöregedés útjára lépett.

Forrás: ksh.hu

A lakosság összessége 9,7 millió főre csökkent, ezen belül a 15 év alattiak száma 1,5 főre esett vissza, miközben a 60 év felettiek száma 2,5 millió főre növekedett (26,5 százalékra).

A prognózisok szerint a számok az elkövetkezendő évtizedekben tovább romlanak. 2040-re például amikor az Y-generáció tagjainak jelentős része már nyugdíjas lesz, illetve nyugdíjba szeretne vonulni, hazánk népessége 9 millió alá esik. A hazai lakosság 14%-a lesz 15 év alatti, míg a 31%-a 60 év feletti.

Forrás: ksh.hu
Jól látható tehát, hogy csökkent a fiatal lakosság aránya, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjaskorút. Ahhoz azonban, hogy pontosan megértsük, miért is kell megemelni a nyugdíjkorhatárt, röviden érdemes megismerni a magyar nyugdíjrendszer működését.
Fotó: freepik
Fotó: freepik

A magyar nyugdíjrendszerről röviden

A hazai nyugdíjrendszer alapja az ún. felosztó-kirovó rendszer. A legkönnyebben talán úgy lehet elképzelni, mint egy hatalmas malacperselyt, amibe az aktív munkavállalók által befizetett járulékok (így a nyugdíjjárulék is) kerül.

Gyakori tévhit, hogy ez a nyugdíjjárulék majd a saját, időskori önmagunkat segíti. A valóság az, hogy a jelenleg befizetett járulékokból finanszírozzák a nyugdíjrendszert. Tehát a jelenlegi munkavállalók nyugdíját a most még kiskorúak finanszírozzák majd. Így a jelenlegi trendeknél több gyermekre lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer egyáltalán fenntartható legyen.

Hiszen ha nincs gyermek, később nem lesz aktív munkavállaló, aki fizesse a majdani nyugdíjjárulékainkat. Hogy mennyi lesz a várható nyugdíjunk, arról részletesen itt olvashatunk.

Azonban, ahogy a bevezetőben is írtuk, a hazai és az európai tendenciák azt mutatják, hogy egyre tovább élnek az emberek, azonban egyre kisebb a gyermekvállalási hajlandóság. A korfa tehát lassan, de biztosan az idős lakosság felé tolódik, míg a gyermekek száma egyre csökken.

Ahhoz, hogy az egyes államok elkerüljék a nyugdíjrendszer összeomlását, kénytelenek tehát fokozatosan megnövelni a nyugdíjkorhatárokat.

Mennyi a nyugdíjkorhatár 2021-ben Magyarországon? És mi a helyzet a többi EU-tagállamban?

Nyugdíjkorhatár tekintetében a 2021-es évet kétfelé lehet bontani. 2021 első felében a nyugdíjkorhatár egységesen 64,5 év, a második felében pedig a férfiak, és a nők esetében is 65 év.

2021. július 1-jétől tehát a nyugdíjkorhatár egységesen 65 évre emelkedett. Mindezek mellett a Nők 40 jogosultjai korkedvezményt élvezhetnek, vagyis 40 év szolgálati idő után kedvezményesen nyugdíjba vonulhatnak.

Ebbe a jogosultságba maximálisan 8 évet lehet gyermeknevelési időnek számítani, vagyis a fennmaradó 32 év szolgálati időt munkával kell megszerezniük.

Szomszédunkban, Ausztriában a nők 60 évesen vonulhatnak nyugdíjba, a férfiak pedig 65 évesen. Ott 2024-től kezdik el a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését, ami egészen 2033-ig tart majd.

A hazánkkal határos Szlovákiában szintén hasonlóan kedvező a helyzet: 62,7 év a nyugdíjkorhatár, azonban az emelése itt is zajlik, és 2023-ra egységesen 64 évre emelkedik.

Szlovéniában a nyugdíjkorhatár egységesen 65 év, azonban 40 év szolgálati idővel már 60 évesen nyugdíjba vonulhatnak a férfiak és a nők egyaránt.

Németországban szigorúbban kezelik a helyzetet: a jelenlegi 65 év 8 hónapos nyugdíjkorhatárt fokozatosan 67 évre emelik.

Franciaországban szintén szigorúbb a szabályozás. A 66 év 7 hónapos nyugdíjkorhatárt 2023-ig egységesen 67 évre emelik. A korkedvezményes nyugdíjat itt is lehet igényelni: 41,5 év munkaviszonnyal, 62 éves kortól.

Fotó: freepik
Fotó: freepik

Mire számíthatunk itthon a nyugat-európai példák alapján?

Egyelőre nincs szó a nyugdíjkorhatár további emeléséről, azonban a német, illetve francia kormány mintáit látva nem kizárt, hogy később ismét terítékre kerül.

Az előrejelzések szerint a következő évtizedek során akár 70-, 75 évre is nőhet a nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjkorhatár-emelése jó módszer arra, hogy a mindenkori kormány kivédje a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást, azonban – érthető módon – kevés ember akar 50-55 évet ledolgozni.

Ezt pedig az állam is felismerte, ezért támogatják a nyugdíjcélú öngondoskodást évi, 20%-os adó visszatérítéssel.

Mit tehetünk akkor, ha nem szeretnénk 70 éves korunkig dolgozni?

Jelenleg háromféle, államilag is támogatott nyugdíj-megtakarítási típus létezik.

Ezek közül a legrégebbi az önkéntes nyugdíjpénztár, vagy röviden ÖNYP, amely már havi 4 ezer forinttól is indítható. A lényege röviden, hogy megtakarításainkat hazai állampapírokba, kötvényekbe fektetik, így a várható hozam mértéke erősen függ a hazai gazdaság teljesítményétől.

Az évi 20%-os adójóváírással maximum 150 ezer forintot igényelhetünk vissza. További fontos tudnivaló, hogy érinti a nyugdíjkorhatár emelése – így, ha az 70 év lesz, csak akkor fogunk hozzájutni a megtakarításunkhoz.

A legújabbnak számító konstrukció a nyugdíjbiztosítás, ahol – az ÖNYP-vel ellentétben – nem hazai, hanem külföldi állampapírokba, részvényekbe fektetik a pénzünket.

Általánosságban véve a megtakarítás 10-12 ezer forinttól indítható, de találni olyat is, amely már 8 ezer forintos havidíjjal már elérhető.

Az évente visszaigényelhető maximális összeg 130 ezer forint. Fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjbiztosítás az egyetlen olyan nyugdíj megtakarítási forma, amelyet nem érint a nyugdíjkorhatár-emelés.

Ez azt jelenti, hogy ha idén vagy jövőre kötünk szerződést, akkor a most aktuális, 65 éves nyugdíjkorhatár lesz a mérvadó. Így a megtakarításunkhoz ebben az életkorban hozzájuthatunk.

Akinek van ez irányú affinitása, köthet nyugdíj előtakarékossági számlát, amelyet önmagának kell aktívan menedzselnie. Ehhez elegendő egy egyszeri, 5 ezer forintos befizetés is – a maximálisan visszaigényelhető összeg a személyi jövedelemadóból pedig évente 100 ezer forint. Természetesen a nyugdíj előtakarékossági számlát is érinti a nyugdíjkorhatár emelése.

Vegyük kezünkbe a sorsunkat

Nem várhatunk tehát az állami segítségre, öngondoskodásra van szükség. Ha szeretnénk saját magunk kezünkbe venni a sorsunkat, és a jelenlegi törvények szerint 65 évesen “nyugdíjba vonulni”, akkor a nyugdíjbiztosítás megfontolandó megtakarítási konstrukció lehet.

Nyitókép: freepik
Forrás: Infostart.hu / Hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Balatonon ettünk tegnap, és ennyibe került ez a kis szál kolbász. Azt hittem, hogy álmodok! Oszd meg!

Géza

Csúszik a Széll Kálmán tér felújítása

info

Orbán: Németország a magyar jelen és jövő része is lesz

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------
EnglishFrenchGermanHungarian