Főoldal > Hírek > Életmód > Életmód hírek > Milyen mozgás a Yo-Jo-Gaku?
Milyen mozgás a Yo-Jo-Gaku

Milyen mozgás a Yo-Jo-Gaku?

Hirdetés

A Yo-Jo-Gaku mozgásrendszerének alapja a faállás, mely egészségmegőrző hatása mellett kiindulópontja. Rendszerében a mozgás az egészség és a harcművészet is egyaránt jelen van.

A yo-jo gaku egy japán technológia, az életvezetés tudományát jelölik ezzel a szóval.

Milyen mozgás a Yo-Jo-Gaku
Ez, a megfogalmazást tekintve, új keletű rendszer, de gyökerei több ezer évesek, hiszen a hagyományos japán illetve távol-keleti mozgáselemekhez illesztették a modern tudományos kísérletek eredményeit, különböző diagnosztikai és terápiás berendezések formájában. Így a rendszer egyik oldalról az egészségmegőrzés hagyományos módját, a másikról pedig a csúcstechnológia eredményeit ötvözi.

A yo-jo-gaku rendszerében a mozgás az egészség és a harcművészet is egyaránt jelen van. Emellett az életvezetési szokások, táplálkozás, pihenés szintén részei a technológiának. Mozgásrendszerének alapja a faállás, mely egészségmegőrző hatása mellett kiindulópontja a legkülönbözőbb mozdulatsoroknak a tai chi-tól  a harcművészeti elemeknek.

A felező mozgás

A felező mozgás jelentősége abban van, hogy végrehajtásával „elveszítjük” a felét testünk szélességének.

Amikor el akarjuk érni az ellenfelet, a következő megoldásokat választhatjuk!

karral dolgozunk, előre lendítve azt
a csípőt elfordítva a kar és a csípő együtt dolgozik
az egész testtel indítjuk a mozgást. Ebben az esetben a kar valójában nem mozog.
Vagyis a testünk segítségével hidaljuk át azt a távolságot, ami a két fél között van. Ezt leginkább úgy képzelhetjük el, mint amikor szenet lapátolunk. Ilyenkor az egész testnek jelen kell lennie, az egész test dolgozik. A harcművészeti mozgások hatékonysága is mérhető az által, hogy milyen arányban vesz részt a mozgásban a kar és az egész test.

A kezdők a karjaikkal hadonásznak.

A képzettebbek esetében megmozdul a test a csípő révén.
Az igazán jók esetében a kar és a test mozgása 50-50 százalék.

A hajtogatás

A másik trükk a test „hajtogatása”. Ha támadás irányul felénk, választhatjuk azt, hogy a karunkkal védekezünk, vagy a testünk mozgatásával, a csípő és a sarok segítségével térünk ki az ütés elől úgy, hogy a karunk eközben egy helyben marad. Ha csípőben, és a sarkam segítségével mozdulok, akkor a felsőtestben egy nagyon nagy mértékű mozgás jön létre anélkül, hogy a kart külön mozgatni kellett volna.

Szabadulás és fejvakarás

Az a mozdulat, amikor megvakarjuk a fejünket, mindenki számára kényelmes, természetes. Ha az ellenfél fogja a csuklómat, és én kellő lendülettel elvégzem ezt a mozdulatot, akkor az egy csuklófogásból való szabadulást eredményez. Ha valaki az előbb elmondott törvényszerűségekkel nincs tisztában, és megfogják a csuklóját, akkor rángatni fogja jobbra-balra, vagy megemeli a kezét. Ez információ az ellenfél számára, mert tudja, hogy vagy erősebben kell fognia, vagy támadnia kell a másik kézzel is.

Amikor valaki magas szinten foglalkozik harcművészettel, tudja, hogy a harcművészet az emberi szabadság tanulmányozásán alapuló filozófiai tevékenység is egyben. Mert amikor megfogjuk valakinek a csuklóját, akkor elvettük az ő mozgási lehetőségét azon a ponton. Ha ő erre reagálva megfeszíti a testét, feláldozza két-három izületét, vagy akár az egész testét, hogy a szabadságát visszaszerezze.

A harcművészeti üdvözlés üzenetei

Valójában azonban a testének az összes többi pontját kellene mozgatnia, hogy hatékony legyen ellenünk. Az ember ösztönösen görcsbe rándul, ha megtámadják. Amikor lökést érzünk, nem feszítenünk kell, hanem reagálni arra a mozgásra, ami létrejött. Vagyis befogadónak, nem pedig ellenállónak kellene lennünk. Innen kezd érdekessé válni a történet, mert, ha valakinek megragadják a karját, egy dolgot nem szabad tennie, erőszakosan megmozdítania.

A világ kettőssége jól tükröződik a hagyományos kínai üdvözlésben is; a mellkas előtt összekulcsolt kéz a jin és a yang energiáit szimbolizálja. A jobb kéz ökle zárva, a bal kéz ráfonódva, kis fejhajtás kíséretében. A jobb kéz ökle akkora, mint a szívünk, tehát a mozdulattal azt üzenjük a másik embernek: „Szívembe zárlak!” Azonban benne van ebben a „megállított ököl” képe is, tehát ebben a vonatkozásban is értékes üzenetet hordoz. Benne van az egyensúlyra törekvés elve, de ha belegondolunk, benne van az ősi magyar mondás is: „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten”.

Írta: Szilágyi István

Forrás: Napidoktor.hu

 

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás:
Hirdetés
tűzvédelem
loading...
WordPress Lightbox