Tavaly csaknem 23 milliárd forintot kaptak az államtól a bankok, a brókercégek és a kincstár a lakossági állampapírok értékesítése után.

A jutalék az elmúlt években csökkent, de ha magas kamatot fizet az állam a lakossági papírokra, nem lehet nehéz eladni a befektetőknek.

Sokba kerül az államnak a lakosság állampapír-vásárlása. Nemcsak a kamatterhek nőnek, de a bankok és az államkincstár számára kifizetett értékesítési jutalék is borsos. Tavaly például ezen a címen csaknem 23 milliárd forintot fizetett ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a forgalmazóknak, amelyek egyike ugyan az állam tulajdonának lévő Magyar Államkincstár, de a bankok és a brókercégek is kaptak a pénzből azért cserébe, hogy állampapírt adtak el az ügyfeleiknek.

Több száz milliárdos nagyságrendű a kamat

A kamatok persze ennél jóval magasabbak. Az idén januárban a háztartásoknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 9216 milliárd forintnyi állampapír volt, ennek döntő része úgynevezett lakossági állampapír lehetett. A háztartások elméletben jogosultak minden állampapír, az intézmények számára is elérhető kötvények és diszkontkincstárjegyek megvásárlására, de azok kamata olyan alacsony, hogy nem éri meg azokat választani a lakossági papírokkal szemben.

Mindenki ezt olvassa most!

Az ÁKK honlapja szerint jelenleg 5419,18 milliárd forint van Magyar Állampapír Pluszban (máp+), amelynek az átlagos éves hozama 4,95 százalékos, vagyis ennek az állománynak az éves átlagos kamata meghaladhatja a 200 milliárd forintot. A Prémium Magyar Állampapírokban lévő 2356 milliárd forintra is százmilliárd forint körüli nagyságrendben fizethet kamatot az állam. A rövidebb lakossági állampapírokban már kevesebb mint 1400 milliárd forint van, ezeknek a kamatköltsége 35 milliárd forint körül lehet.

Az állomány növelése a cél

Ilyen kamatok mellett persze nem kell nagy meggyőző erő az állampapírok értékesítéséhez. Az ÁKK vissza is fogta a korábbi extra magas jutalékokat az elmúlt években. A legutolsó szigorítás 2019 júniusában történt a máp+ bevezetésével együtt. Azóta az ÁKK kizárólag csak a ténylegesen a lakosság kezében lévő állampapírok után járó állományi alapú jutalékrendszert vezetett be, ami arra ösztönzi a forgalmazókat, hogy növeljék az állományt. A korábban differenciált jutalék most már nem kötődik egyes papírokhoz.

Jelenleg az alapdíj mértéke a tárgyévet megelőző átlagos – lakossági kézben lévő – lakossági állampapír átlagállományra vetített 0,2 százalék, amennyiben a lezárt negyedév átlagos állománya az előző negyedévhez képest növekszik, csökkenés esetén pedig 0,11 százalék. Bónuszdíjban azok a forgalmazók részesülnek, akik az aktuális negyedévben az átlagos állományukat növelni tudják mind az előző negyedévhez képest, mind az előző évhez képest. A bónuszdíj mértéke a növekedés 0,8 százaléka. Állománycsökkenés esetén az ÁKK csak a kisebb alapdíjat fizeti, azaz a rendszer erősen ösztönöz a lakosság kezében lévő állomány növelésére.

Magyarán, ha egy bank képes növelni az értékpapírszámlákon lévő lakossági állampapír-állományt, kétszer annyi jutalék is ütheti a markát, mintha az ügyfelek eladják az állampapírjaikat, vagy nem újítják meg a lejáró mennyiséget.

Korábban minden eladott papír számított

2019 előtt az ÁKK a bruttó értékesítés után fizetett díjat. 2016 végéig változatlan mértékűek voltak a jutalékok, általában 1 százalékot fizetett az ÁKK (csak a Féléves Magyar Állampapír esetében 0,5 százalékot), majd 2019. májusáig az ÁKK évente többször is csökkentette a jutalékkulcsokat.

A legtöbb pénzt 36,3 milliárd forintot 2016-ban zsebelték be a forgalmazók az államtól, de még 2017-ben is nagyon sokat kerestek azzal, hogy állampapírt adtak el a lakosságnak. 2018-ban a jutalékok drasztikus megnyirbálását követően 16,7 milliárd forintra, a korábbi kevesebb mint felére esett vissza a jutalék, de az értékesítés ennek ellenére is pörgött, az MNB adatai szerint ugyanis 2017-ben is több mint 850 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó állampapír-vásárlása, vagyis ennyivel vettek több állampapírt, mint amennyi lejárt vagy eladtak.

Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Tavalyelőtt a máp+ bevezetésén rengeteget kerestek a forgalmazók, csaknem 30 milliárd forint ütötte a markukat. A trükkös privátbankok egy-egy ügyfélforinton többször is megszedték magukat úgy, hogy lombard-hitelek fedezeteként is elfogadták az állampapírt, amiből újabb állampapírokat vásároltak. 2019-ben összesen 2275,7 milliárd forinttal nőtt a háztartások állampapír-értékesítése, az ÁKK pedig természetesen a lombardhitelből vett máp+-ra is kifizette a jutalékot.

2019 őszén ez a kiskapu bezárult, ez és a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tavaly a háztartások nettó állampapír-vásárlása a 2019-es felét sem tette ki, 1073 milliárd forint volt. Voltak, akiknek a megtakarítása fogyott el, de sokan váltottak a biztonságos állampapírról a tőzsdére, és próbáltak sok pénzt keresni a hirtelen beszakadt részvénypiacon.

Az új lakossági állampapírok kibocsátása – bruttó kibocsátás is visszaesett tavaly. 2019-ben, amikor a máp+ mindent letarolt az értékpapírpiacon, több mint 6600 milliárd forintnyi lakossági papírt kellett a piacra dobnia az államnak, hogy kielégítse a keresletet. Tavaly ennek a kétharmada is elég volt ehhez, igaz, folyamatosan fogynak a rövid lakossági papírok, eközben egyre több pénz van hosszú lejáratú állampapírokban, amelyek megújítása csak több évente aktuális. Így az ÁKK kevesebb új állampapír forgalomba hozatalával is képes növelni a lakossági állományt.

napi

Hirmagazin.eu