forrás: MTI

Az államtitkár kiemelte: az OECD valamikor a gazdag országok klubja volt, ma már inkább a jó gyakorlatoké. A szervezet adatokat gyűjt és gyakorlatokat vizsgál, amelyek közül a jókat más országoknak is ajánlja a gazdasági fejlődés és a jólét elérése érdekében.

Az OECD kétévente ad ki országjelentést a tagállamokról, ehhez négy-öt szakértő egy éven át vizsgálja az országot – magyarázta. Hozzátette: egy ilyen dokumentum tükröt tart az ország elé, megmutatja erősségeit és gyengeségeit, továbbá kritikus megállapításokat tesz.

Mikola István úgy látja, a magyar országjelentés is kiemeli az elismerésre méltó elemeket, díjazza a jó gyakorlatokat, amelyeket másoknak is ajánlhat, és kritikusan nézi azokat a területeket, ahol még van javítani való.
A jelentésben elismerik a gazdaságmegújító törekvéseket, de nagy problémaként szólnak arról, hogy amikor a befektetők ide jönnek, kérdéses, találnak-e megfelelően képzett szakmunkásokat, mert a szakképzés még nem teljesen állt rá arra, hogy a szükséges humánerőforrást biztosítsa a befektetőknek. Emellett azt is megjegyzik, hogy sok befagyott hitel fékezi még mindig a gazdaságot – ismertette a jelentést.

Az államtitkár közölte: az egyik legnagyobb kritika az alacsony béreket érte, hiszen ha nem elegendők a fizetések, elmennek a legjobb szakmunkások, ezért az OECD a dogozói bérek emelését javasolja a gazdasági növekedéssel párhuzamosan.
Mikola István hangsúlyozta: a magyar kormány egyre inkább támaszkodik a döntéselőkészítő munkában az OECD tényadataira, az általa javasolt gyakorlatokra, mert egy döntés akkor jó, ha annak megfelelő szakmai alapja van, és ezt biztosítja a szervezet.
A kormány azért is épít az OECD tanácsaira, mert az politikai befolyástól mentesen, kizárólag szakmai szempontok alapján ad tanácsokat – mondta.