forrás: Kossuth Rádió/180 perc

Európába tavaly 2 millió menekült érkezett. Olaszországban pillanatnyilag 100 ezren várakoznak, és intenzívnek tűnik az ország felé irányuló emberáradat, Líbiában pedig mintegy 800 ezer menedékkérő vár, hogy bejuthasson Európába. Ilyen nagy létszámú tömeget, még ha egy részük valószínűleg nem jut majd be az EU-ba, ilyen rövid időn belül elhelyezni és integrálni, ha csak rövid időre is, egyedülálló kihívások elé állítja Európát. Ban Ki Mun elvárása alaptalan és irreális – mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

 

Szerinte a főtitkár és Angela Merkel német kancellár valószínűleg egyeztet egymással, mielőtt nyilatkozatot ad, mert mindkettőjük megjegyzéseinek tartalma hasonló valóságértékelést tartalmaz. Leginkább a saját elképzeléseikhez, ideájukhoz áll közel, és nem ahhoz a valósághoz, amely Európában van. Naponta jelennek meg olyan tanulmányok, amelyek a helyzet kritikusságára hívják fel a figyelmet, így Ban Ki Munék kijelentései nélkülöznek minden racionális alapot – állapította meg.

A helyzet változatlan a görögöknél 

A görögországi helyzetre kitérve úgy vélte, Görögországban hiány van azokból a szakértőkből, és abból a fajta felkészültségből, ami ahhoz kellene, hogy kellőképpen ellássák a menekültek azt a fajta szelektálását, amit elvár tőlük az EU. Körülbelül 4 ezer emberre lenne ehhez szükség, de még várják az uniós tagállamokból és egyéb szervezetektől érkező szakembereket – mutatott rá.

Szerinte a migrációs helyzet kezelésében jelentős változás egyelőre nem történt Görögországban. Bár Törökország felől radikálisan csökkent a beérkezők száma, de nem lehet pontosan tudni, hogy az EU-török megállapodás miatt, vagy más tényezők, például új útvonalak okán.

Bármikor kitörhetnek 

Kérdéses az is, hogy az Idomeninél várakozó 11 ezer ember mennyi ideig bírja még kezelni a pszichésen kimerítő helyzetet. Szerinte bármelyik pillanatban lehetnek újabb kitörési kísérletek – húzta alá Speidl Bianka.