Hirmagazin.eu
Főoldal » Messzire tekeredik a magyar kolbász
Életmód hírek

Messzire tekeredik a magyar kolbász

Reneszánszukat élik manapság a szalámik, a kolbászok és más füstölt hústermékek: igen nagy irántuk a kereslet úgy idehaza, mint külföldön. Ehhez egyre inkább igazodik a kínálat is, amelyhez stabil hátteret biztosít az emelkedő sertésszám – amiben pedig fontos szerepe volt az ágazat állami támogatásának, amely mára 18 milliárd forint közelébe emelkedett.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Lehoczky Péter)

Kolbász és szalonna nélkül üres volt a kamra

A sertéskolbász darált vagy apróra vágott húsból és szalonnából készül, sóval, általában fűszerpaprikával és egyéb fűszerekkel, természetes vagy műbélbe töltik.

Házi változatát hazánkban rendszerint a disznóvágások alkalmával állítják elő, és habár fogyasztása leginkább a füsttel való tartósítás után történik, egyúttal elengedhetetlen fogása a disznótoros ebédeknek, vacsoráknak is. A disznótor a falusi népszokások közül talán az egyik legtöbb embert megmozgató „közösségi esemény”. Nem is véletlen, hogy jó néhány anekdota maradt fent erről az ország valamennyi pontján.

Békéscsabán kolbászból van a kerítés

Békéscsabát szokás a kolbász fővárosaként is emlegetni: a településen szinte minden háznak megvan a maga jól bejáratott kolbászreceptje. A legtöbb portán nem telhet el úgy a téli időszak Szent András napja után, hogy ne gyűlne össze a család apraja-nagyja egy disznóvágásra. A kolbászreceptek eredete errefelé (is) a homályba vész, mivel generációk során alakult ki, minden háznak családnak a saját szája íze szerint.

A békési megyeszékhely ad otthont a nemzetközi hírű Csabai Kolbászfesztiválnak is, amely az utóbbi években olyannyira kinőtte magát, hogy négy napja alatt több tízezren fordulnak meg a városban, ismerkednek a helyi kultúrával és a gasztronómiával.

Hogy a bors nélküli kolbász története így esett vagy sem, azt nem tudni. Az viszont tény, hogy Békéscsabával ellentétben Gyulán, a közeli nagyvárosban tesznek a kolbászba borsot.

Gyulai sikertörténet

A szintén hungarikum gyulai kolbász diadalmenete 1868-ban kezdődött, az első közvágóhíd indulásának idején. A termékkel az első áttörést ifjabb Balog József érte el az 1910-es Brüsszeli Világkiállításon, ahol az általa készített kolbász aranyérmes és egyúttal világhírű lett.

A mai napig jellemző, hogy a csabai kolbászt főként hentesek és hentesdinasztiák állítják elő, míg a gyulai kolbászra inkább az ipari feldolgozás jellemző.

Képünk illusztráció (MTI-fotó: Rosta Tibor)

Mangalica: más íz, más hús, más zsír

A mangalica őshonos magyar sertésfajta, amely egyre elterjedtebb a sertéstartók körében. Tartás szempontjából igénytelen állatról van szó, és jellemzően jóval több zsírja van, mint „közönséges” társainak.

Egyes tudományos értekezések szerint a szabad tartású mangalica zsírja és húsa egészségesebb más sertésénél: a koleszterinnek azt változatát tartalmazza, amely nem tapad rá az érfalakra és kiürül a szervezetből. Az állat zsírja linolénsavat is tartalmaz, amely olyan antioxidáns, amely a szívbetegségek kialakulásának a kockázatát csökkentheti.

Népszerűek a kézműves és a manufaktúrákból származó kolbászok

Az üzletekben kapható húskészítmények jó részében megtalálhatók különféle adalékanyagok, tartósítószerek, színezékek, emulgálószerek és ízfokozók is, amelyek között jócskán akad rákkeltő anyag – ilyen többek között a nátrium-nitrit. Ezért is érdemes jól meggondolni a Kolbászáruház szakértői szerint, hogy valójában mi kerül a kosarakba, érdemes a termékek címkéjét tüzetesen megvizsgálni vásárlás előtt.

A kézműves kolbászkészítők, a manufaktúrák és viszonteladóik viszont olyan termékeket forgalmaznak, amelyek nagyjából (vagy teljesen) „mindenmentesek”, természetes alapanyagokból készülnek.
Kézműves kolbászról akkor beszélünk, ha a termék készítése hagyományos módon történik és kis mennyiségben, míg a manufaktúrák már komolyabb gépekkel és üzemhelyiségekkel dolgoznak, de követik a hagyományos receptúrákat.

A gyárak ugyanakkor gépesítettek, és sok esetben néhány nap alatt elvégzik azt a „füstölést” mesterséges módon, amely a tradicionálisan készülő kolbász esetében a két hetet is eléri.

Nyitottak az újdonságokra a fogyasztók

A Kolbaszáruház.hu szakértői szerint a fogyasztók szeretnek kísérletezni az új ízekkel és szívesen próbálnak ki újdonságokat is. Népszerű termék például manapság a szürkemarha- vagy a bivalyszalámi. Előszeretettel vásárolják a mediterrán jellegű, vagyis nem paprikás kolbászokat is – amelynek egyébként Erdélyben is régi hagyománya van. Az áruházban olyan különlegességek is gyakran kerülnek a kosárba, mint például a szilvalekváros kolbász.

A hagyományosabb ízek kedvelői a csemege kolbászok mellett találnak magyarosan csípőset is, illetve ezen a kategórián belül megkülönböztetnek csípős, haragos, mérges és erős kolbászt.

Külföldön is híre van

Nem csupán a külföldön élő magyarok vásárolnak maguknak szívesen az áruházban egy kis „hazait”, de Németországból, Ausztriából és Svájcból is rendszeresen rendelnek onnan.

Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke a Híradó.hu megkeresésére elmondta: a magyar gasztronómia nemzetközi vásárokon, eseményeken való megjelenése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a változatos magyar konyhát minél többfelé megismerjék a világban.

A hungarikummá lett csabai és gyulai kolbász esetében sincs ez másként: a csabai Knyihár-féle házikolbász például Kínában és Olaszországban is a látogatók kedvence lett a magyar fűszerekkel és a nemrégiben ugyancsak hungarikumcímet elnyert gulyáslevessel együtt.

(Az 1800-as években még az őshonos magyar mangalica volt az elterjedt a Dél-Alföldön, ám a lélekszám emelkedésével, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével megjelent az igény a kevésbé zsíros hentesáru készítésére alkalmas vágósertések iránt. Az angliai hússertés-fajták behozatalával igazodott a termelés a kereslet új kívánalmaihoz.)

Forrás: Hirado.hu

Képek: bekesipalinka, piacesprofit, gyulahus, tesco, lokal, magyarertektar

Hasonló hírek

Hazaküldték a 20 éves fiút, mert rövidnadrágot viselt… haza is ment -, de amikor visszatért főnökének leesett az álla

Mazsi

Te tudtad? 15 év után más kezére kerülhet az ingatlanod! Erre figyelj nagyon!

Mazsi

Kiderült, mi lesz 2020 legjobb marketingfogása – videó

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------