forrás: Kossuth Rádió/180 perc/M1/Ma reggel

Éleződő konfliktust okoz már a német belpolitikában is a migránskérdés, egyre több kormányzó politikus bírálja nyilvánosan Angela Merkel kancellárt, miközben a közvélemény egyértelműen támogatná a szigorúbb fellépést, négyötöde pedig visszaállítaná a határellenőrzést is. Meglehet – és az ENSZ adatai is ezt támasztják alá -, hogy a német migránsszámláló 800 ezerre maximált értékét év végéig másfél millióra kell átállítani.

Egység a sokszínűségben

A német parlament alelnöke, az ellenzéki zöldpárt képviselője a német egység napjának megünneplésekor Budapesten a határok megnyitása és a befogadás mellett foglalt állást. Azt fejtegette, most azt a kérdést kell feltennünk, hogyan tudjuk napjaink sokszínűségében az egységet megteremteni Németországban, Magyarországon és Európában azokkal az emberekkel, akik hozzánk érkeznek. Megítélése szerint ez sikerülni fog, ha azt tesszük, amit Angela Merkel mond, és elkötelezzük magunkat a szabadság, a demokrácia, az értékeink és az emberi méltóság mellett.

Érik a fekete-zöld koalíció?

Kiszelly Zoltán politológus szerint a zöldek közeledése a német kancellárhoz egyáltalán nem véletlen: a bevándorláspárti politika egy legkésőbb 2017-ben esedékes fekete (kereszténydemokrata)-zöld koalíciót készíthet elő, a cél pedig, hogy a bevándorlók, illetve, akik addigra megkaphatják az állampolgárságot, már a CDU-ra is szavazzanak, így a tömeges bevándorlás akár még jól is jöhet Angela Merkelnek. A kancellárt mindeközben egyre többen kritizálják a kormánykoalíción belül. A CSU főtitkára azt mondta, százezrek érkezése túlterheli a segítőket és a hatóságokat, ezért már bevándorlásstopról lenne érdemes beszélni, egy konzervatív képviselő „házirendet” sürgetett a menekülteknek, bajor politikustársa pedig kerítést vonna a határra.

Kiss J. László, a Corvinus-egyetem oktatója is úgy látja, nagyon feszült belpolitikai helyzet alakult ki a németeknél, Merkelnek már nemcsak a CDU-ban, de a hű koalíciós társnál, a CSU-ban is egyre több kétkedő hangot kell hallania. A legutóbbi érdekes mozzanat az volt – idézte fel a szakember –, hogy két nappal Merkel indiai útja előtt a CSU elnöke felkérte a kancellárt, a nyilvánosság előtt küldjön egyértelmű jelzést a közvéleménynek, hogy az ország tartalékai kimerültek, ám az nem volt rá hajlandó, ehelyett megismételte hárompontos javaslatát (igazságos menekültelosztás, a menekülteljárások felgyorsítása, a külső határok védelme).

Harc az arcért?

Eközben a lakosság egyre többször tiltakozik az utcán a jelenlegi bevándorláspolitika ellen, és egyre erősödnek a bevándorlásellenes nézetek és pártok is – hívta fel a figyelmet Kiszelly Zoltán. A bevándorlást ellenző politikusok népszerűsége az egekben van, miközben Merkelé meredeken esik – tette hozzá az elemző. Ebben a politikai sakkjátszmában már egy döntetlen is győzelemmel érhet fel Merkelnek, mondta a professzor, aki szerint a kancellár valószínűleg már nem fut neki 2017-ben a negyedik ciklusnak, a kérdés számára már csak az, hogyan tud arcvesztés nélkül kijutni ebből a helyzetből.

Sokatmondó intézményi változások

A szakértő az M1 szerda reggeli műsorában is felhívta rá a figyelmet, hogy a szeptember eleji és október eleji adatokból ítélve nagyon komoly irányváltás zajlott le a menekültkérdésben Németországban. Kiss J. László emlékeztetett azokra az intézményi változásokra is, amelyek egyik fontos eleme, hogy a menekültpolitika kezelése a belügyminisztériumból a kancelláriához kerül, vezetője Merkel közvetlen munkatársa lesz, a menekültpolitikában érintett tárcák egy pedig közös bizottságot hoznak létre a munka koordinálására.