A berlini fal leomlása, vagyis 1989 óta nem volt arra példa, hogy a némte kancellár és a francia elnök együtt tartson beszédet az Európai Parlamentben, Angela Merkel és Francois Hollande pedig épp erre készül. Az ok pedig nem más, mint az Európában példátlan méreteket öltő migráció.

Az Euronews stábja Németországban arra kereste a választ, hogy változik-e a közhangulat a menedékkérők egyre nagyobb száma miatt.

Az már látszik, hogy fokozatosan csökken a németek lelkesedése, amivel eddig a menekülteket fogadták, amióta napról napra ijesztőbb számok jelennek meg a várható menekülthullám nagyságáról.

Az eddigi lelkes vendéglátásra jó példa Detlef Könitz – egy jól ismert üzletember Koblenzben -, aki eddig 1,5 millió eurót költött egy menekülttábor felállítására a saját földjén.

– Úgy láttuk itt, hogy ezeknek az embereknek sürgősen segíteni kell, nekünk pedig részt kell vennünk ebben, menedéket kell biztosítani nekik Németországban és kifejezetten itt Koblenz-ben – mondta Detlef Könitz.

Az üzletember a cégével teljesen felszerelt konténereket hozatott. A konténerváros most nagyjából 100, többségében szíriainak ad szállást.

– A német kormány szeretettel fogadja azokat, akik Németországba látogatnak és azokat is akik le akarnak telepedni – mondta egy szíriai féri, aki szerint Németországban a demokrácia és minden nagyon jó, emiatt nagyon segítőkészek az emberek, nem kifejezetten a szíriaiakkal, hanem mindenkivel.

Németország szeptember 5-én nyitotta meg a határait a menedékkérők előtt. Az Euronews tudósítója, Zsíros Sándor szerint azonban a hatóságok most már úgy számolnak, hogy a 1,5 milliót is elérheti az idén Németországba érkező menekültek száma. Ez pedig változtathat a politikán is.

Koblenz-ben a helyieknek nincs gondjuk a menekültekkel. De azt ők sem tudják, hogy Németország hogyan fogja tudni kezelni a helyzetet, ha valóban újabb százezrek jönnek.

– Igen, ha így folytatódik, hogy mindennap ezer ember jön, ahogy mostanában, akkor az már probléma lesz – mondta egy helyi nyugdíjas férfi.A helyi óvoda vezetője, Gisella Hartel pedig óvatosan úgy fogalmazott, hogy a híreket hallgatva, többekkel beszélgetve úgy érzi, jogosan merül fel az emberekben egy kis félelem a helyzettel kapcsolatban.

Az Európa Tanács közzétett egy jelentést, amiben méltatja a németek hozzáállását a menekültválsághoz, de felhívja a figyelmet a hiányosságokra.

Strasbourgban a szervezet emberi jogi biztosával tudósítónk, Zsíros Sándor készített interjút:

Euronews: – Mik a fő meglátásai a Tanácsnak a németországi menekülthelyzettel kapcsolatban?

Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa: – Németország figyelemereméltó munkát végez az odaérkező nagyszámú menedékkérő ellátásával. Mindemellett az én fő meglátásom az, hogy többet kell beruházniuk, hogy felgyorsítsák a menedékkérelmek elbírásálásnak rendszerét. Nem csupán a folyamat sebességéról van szó, de például arról is, hogy nyelvi képzéseket nyújtsanak, amint lehet. Már jó előre hosszú távon kell gondolkodniuk. A német társadalom egyre sokszínűbb. Van egy kis feszültség, egy erőszakos kisebbség szemben a lelkes fogadókészséggel, ami a többséget jellemzi. Németországnak a toleranciát és az egymás mellett élést is ösztönöznie kell a jövőben.

Euronews: – Ma már többszázezer menekült van Németországban. Ön szerint változik az általános hangulat velük szemben?

Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa: – Szerintem a politikai közhangulat látszik változni. Vannak meghatározott pártok, amelyek kritizálják a német kancellárt és a kormányt. Ez persze zöld utat jelenthet a társadalomban is azoknak, akik kritizálni akarnak. De az elsöprő többség nagyon segítőkész, vendégszerető, ennek sok jelét láttam: önkéntesek dolgoznak, felajánlják az idejüket, a ruháikat, ételt és gyógyszereket. Nagyon szívet melengető látvány volt. És a legfontosabb üzenetem a németeknek az, hogy ne adjanak le ebből, tartsák meg ezt a mércét, legyenek vezető példák, és nem csak ebben, hanem a szélesebb európai menekültügyi rendszer reformjában is.

Euronews: – Gondolja, hogy ez a migrációs nyomás kirobbanthat egy gyúlöletből eredő bűncselekmény hullámot Németországban?

Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa: – Igen, ezek a bűncselekmények megszaporodtak, több a támadás, a menekülttáborokat ért gyújtogatások több mint megkétszereződtek tavaly óta. Tehát jól látszik, hogy a rossz fiúk előkerültek, és vannak, akik a gyűlöletük alapján cselekszenek. De hallottam egy bátorító kezdeményezést a kormánytól: nagyon komoly álláspontot képviselnek a gyűlöletbeszéd ellen, különösen az interneten: a Facebookon, a Twitteren és a Youtube-on terjedő megmozdulásokkal szemben, hogy minél hamarabb elfojtsák a rasszista megnyilvánulásokat.

Euronews: – Mekkora a különbség Németország és Európa többi része, különösen Kelet- Közép-Európa között? És hogy kellene az EU-nak reagálnia?

Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa: – Az a gond, hogy Európa koordinálatlan, elaprózott módon cselekszik. Néhány ország viszonylag jól, mások kifejezetten jól fogadják a menekülteket, de vannak országok, amelyek egyáltalán nem. Ez egy európai ügy, tehát nem is lehet hatékonyan kezelni nemzeti szinten. Én egy európai válaszra várok, ez még nem érkezett meg. Remélem, hogy a németek vezetésével kialakul egy közös európai politika ebben az ügyben.

Euronews: – Mi lehet Franciaország szerepe ebben?

Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa: – Szerintem Franciaország Németországgal vállvetve segíthet, hiszen ha ketten elhatározzák, hogy valami fontos, akkor az gyakran hatékony változást hoz.

Forrás: eurones;