Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért – jelentette ki Orbán Viktor csütörtök délután a parlamentben.

A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz. Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta:

Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és „szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk”. Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de „ha támadnak bennünket (…), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten”.

„Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt” – jelentette ki, köszönetet mondva egyúttal mindenkinek, aki részt vett a választáson, különösen is azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.

„Az elvégzett munka kellő önbizalmat adhat mindannyiunknak” – folytatta -, „a hibajegyzékkel együtt is azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen”. Szerinte ezt a választópolgárok is így gondolhatják, ez húzódhat meg a mögött a prózai és matematikai tény mögött, hogy a Fidesz-KDNP szövetségére többen szavaztak, mint a parlamentben ülő összes többi pártra együttvéve. Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, „igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. „Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni” – fogalmazott. Azt is mondta: régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most.

„A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek”

– fogalmazott. Szavai szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.

„Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. (…) Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az EU következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd. Közölte: mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.

Jelezte: a ciklus végére elérheti a kormányon és az ellenzékben töltött évek egyensúlyát – 16-16 év -, és „akkor még mindig csak döntetlenre állok majd (…), de nem érjük be a döntetlennel” – tette világossá az újraválasztott miniszterelnök.

Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban – amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik – az öt legjobb uniós állam között legyen.

„Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni” – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen.

Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.

Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.

Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.

Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy „az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el”. Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre – hangoztatta.

A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. „Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva

– közölte.

A célok között említette Budapest régi nagyságának és fényének visszaadását. Mint mondta, a nemzet fővárosára fontos szerep vár a nemzetegyesítésben, Budapest minden magyaré, bármely pontján is éljen a világnak.

Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, „új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel”. Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy „új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk”. Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál – sorolta.

Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. „A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat” – mondta, hozzátéve: „minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink”.

„Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért”, alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem – fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még „bütykölnek rajta”, mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg – értékelt.

Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy

– emelte ki.

Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve – jelezte. Hozzátette azt is, hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, „amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük”.

Azt is szem előtt kell tartani – folytatta -, hogy

„ez minden mást megelőz, minden mást felülír” – mondta.

Úgy fogalmazott, „egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle”.

Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. „Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk” – tette hozzá.

Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik – figyelmeztetett.

Kormánya azt az iskolát követi – mondta -, amely szerint a magyarok soha nem akartak szolganép lenni. „Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” – idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden magyar gyermek leteszi. „Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz” – hangsúlyozta.