A Portfolio további információk alapján úgy tudja, a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus egészére összesen mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót vállalt be a magyar kormány az Európai Bizottsággal kötött, 10 százalékos „átalányfizetési” megállapodás során. Ez jóval több annál, mint amiről szeptember elején tudni lehetett (300 milliárd forint alatt), de jóval kisebb, mint a másfél hete elterjedt 600-700 milliárdos tartomány.

A portál most azt írta, hogy a megállapodás után megnyíltak az uniós pénzcsapok: november eleje óta közel 1 milliárd euróval 10,81 milliárd euróra ugrott meg az Európai Bizottság Magyarországnak kifizetett támogatási számlálója, azaz az elmúlt hetekre jellemző 333-as euróárfolyammal számolva

mintegy 325 milliárd forintot utalt át a testület.

Ez, a szeptemberi hatalmas, mintegy 500 milliárdos átutalással együtt arra utal, hogy a nagy pénzügyi büntetések bevállalása után megkezdődnek az átutalások, és az év végéig még további jelentős brüsszeli átutalások történnek meg.

A közel 1 milliárd eurós átutalás harmada (318 millió euró) a legnagyobb uniós programban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban jött, de jelentős összeget folyósítottak a közlekedésfejlesztési (170 millió euró), a terület-és településfejlesztési (147 millió euró), továbbá a környezetvédelmi és energiahatékonysági (139 millió euró) programokban is.

Tovább javult ezzel a magyar költségvetés kedvező helyzete, sőt fordulat lehet az uniós pénzek kapcsán: eddig az EU-támogatások itthoni gyorsított kifizetése és akadozó brüsszeli átutalása jókora deficitet okozott, a jövőben viszont idehaza lassulnak a kifizetések és ütemesen jönnek majd a brüsszeli átutalások.

A büntetés a gyakorlatban

A pénzügyi korrekció (amit a köznyelv büntetésnek nevez) azt jelenti, hogy az eredetileg EU-pénzből tervezett fejlesztések számláiból ekkora részt nem enged elszámolni az Európai Bizottság különféle szabálytalanságok miatt és így ezt a 400-420 milliárd forintnyi fejlesztési számlát tisztán a magyar költségvetésnek/adófizetőknek kell állnia.

További következmény, hogy a Brüsszel által visszautasított fejlesztési számlák (számlarészek) helyett itthon hasonló célok mentén további fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy az EU által 7 évre megígért támogatási keretet biztosan le tudja hívni az ország.

Forrásvesztésről nincs szó, helyette inkább túl kell költeni a 7 éves keretet ahhoz, hogy biztosan minden brüsszeli centet le tudjon hívni az ország. A „túlbiztosításról”, ami miatt a magyar költségvetésnek nem lesz vesztesége, korábban Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt.

A 8000 milliárdnyi Brüsszelből várt támogatás mellé a korábbi tervek szerint körülbelül 1200 milliárd forintnyi magyar költségvetési önrészt kellett volna tenni, de a pénzügyi korrekciók nyomán utóbbi mintegy 1600 milliárd forintra fog emelkedni, együtt tehát 9600 milliárdra.

Vagyis 400 milliárd forinttal többet kell költeni a magyar büdzséből az eredetileg gondoltnál és ennyivel emelkedik meg az egész szabálytalansági ügyhalmaz miatt a magyar államadósság is.

A Portfolio kiemeli, hogy a korrekciók költségvetési hatása időben elnyújtva jelentkezik. Az összesen bevállalt 400-420 milliárdos korrekciónak csak a fele adódik olyan számlákból, amiket már kiküldtek a hatóságok Brüsszelbe, a másik felét csak a jövőben küldik majd ki. Annak hatása tehát később, a 2014-2020-as ciklus 2023-as pénzügyi zárásáig fog jelentkezni.