Magyarországon állami finanszírozásban nagyjából 25 ezer férőhelyet tudnak biztosítani a kollégiumok a felsőoktatási hallgatóknak.
Az ELTE Eötvös József Collegium a legismertebb szakkollégium, ahová tanulmányi eredmények alapján lehet bekerülni. Fotók: Kálló Péter

– Az összférőhelyi létszámhoz viszonyítva átlagosan elsőévesek 30%-a kap kollégiumi helyet, de ez intézményenként eltérő. Van, ahol az összjelentkezések számát tekintve a friss hallgatók 70%-a kerül be a kollégiumba, míg olyan is akad, ahol az összes gólyát felveszik – tudtuk meg Hegedűs Imrétől, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnökétől.Helyieknek nem
A jelentkezéseket a legtöbb intézményben augusztus első hétvégéjéig kellett benyújtaniuk a hallgatóknak, a ponthatárok meghúzástól számítva nagyjából másfél-két hétig volt rá lehetőség. Sokan már azonnal jelentkeztek a választott kollégiumba, amint kiderült, melyik egyetemen, főiskolán kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől.

– A hallgatókat legkésőbb augusztus 20-ig értesítik a döntésről, hogy a kollégiumi helyekről lemaradók tudjanak jogorvoslati vagy méltányossági kérelmet benyújtani, illetve legyen idejük albérletet keresni a félévkezdés előtt – mondta el a szövetség elnöke. A kollégiumi elhelyezésre bárki beadhatja a jelentkezését, de kizáró ok, ha a hallgató a képzés helyszínén lakik. – Egyes intézmények még olyan szabályt is bevezetnek, hogy a képzési helytől legalább 50 km-re kell lennie az állandó lakhelynek, hogy így tudják mérsékelni a túljelentkezést – tette hozzá Hegedűs Imre.Fontos az átlag

A kollégiumok jelentősen olcsóbbak, mint az albérletek. Akik bekerülnek valamelyik kollégiumba, legolcsóbban 9-10 ezer forinttól juthatnak szobához, de átlagosan 18–22 ezer forint a havi kollégiumi díj az egyetemistáknak.

– A legolcsóbbak azok a férőhelyek, amelyek 3-4 ágyas szobákban vannak, a közös mosdó, zuhanyzó és konyha pedig a folyosón található, vagyis az adott szinten élő többi diákkal kell rajtuk osztozni. A legdrágábbak az egyágyas szobák, ezek hozzávetőleg 35 ezer forintba kerülnek – mondta el a FEKOSZ elnöke.

A felvételnél az államilag támogatott hallgatók élveznek előnyt, míg az önköltségesek hátrébb kerülnek a rangsorban.

– Tulajdonképpen a szociális helyzet a döntő a felvétel szempontjából, de számíthat a szakmai, közéleti tevékenység is. Ha valaki bekerült az első évben, attól még nem garantált az elhelyezése a későbbiekben, minden évben újra be kell nyújtania a pályázatot. Az újrafelvételizőknél rengeteget számít, hogy ki hogyan tanul, hiszen tanulmányi átlag alapján kerülnek előrébb a rangsorban – magyarázta a felvételi eljárást Hegedűs Imre.

Hiába olcsóbb, mint az albérlet, nem minden hallgató számára megfelelő hely a kollégium – van, aki nem tud ilyen körülmények között élni. A szövetség elnöke úgy véli, hogy a legjobban az igazán „szociális beállítottságú” diákok élvezik a kollégiumi életet, ők azok, akik minden évben újra jelentkeznek.

– Az ár nem mindenkinél döntő szempont, hiszen ha elég sokan vannak, hasonló összegből albérletet is tudnak bérelni. Van olyan hallgató, aki nagyon megszereti a kollégiumot, de olyan is, aki csak albérletben tudja magát elképzelni – véli a FEKOSZ elnöke.Kevés a magánszálló

Állami és egyházi fenntartású kollégiumból jelenleg körülbelül 100 van Magyarországon, de egyre több magándiákszállót létesítenek. Ezeknek az intézményeknek a száma azonban még mindig elenyésző, és a kollégistáknak csupán 10%-a lakik ilyen diákotthonokban. A magánkollégiumok ára többágyas szobában 20-30 ezer forintnál kezdődik, az egyszemélyes szobák ára pedig átlagosan 45–75 ezer forint.

Sok diákotthonban a fix havi díjon kívül rezsiköltséget is felszámolnak, és az ide felvételizőknek számolniuk kell azzal, hogy kauciót is kérhetnek tőlük a beköltözés előtt. Akár állami, akár magánkollégiumról legyen szó, a hallgatóknak még adódhatnak pluszköltségeik is: a legtöbbször felárat jelentenek az elektronikus cikkek – a hűtőszekrény, porszívó, vasaló, mikrohullámú sütő – vagy az internet is.Albérletárak
Az iskolakezdést megelőzően minden évben érzékelhető a kiadó lakások iránti kereslet emelkedése, amely az idén 20%-os növekedést mutatott. A lakásbérleti díjak 4–33%-os növekedést mutatnak a tavalyi árakhoz képest.

Budapesten 140 ezer forintért bérelhető egy kisebb 40–59 m²-es lakás, míg egy 60–79 m²-es 187 ezer forintba kerül.

Debrecenben a kisebb lakásért 90 ezer forintot kell fizetnünk havonta, a nagyobbért pedig 110 ezer forintot kérnek.

Pécsen is megnövekedtek a lakásárak, a 40–59 m²-esek 80 ezer, a 60–79 m²-esek 90 ezer forintba kerülnek.

Szegeden egy kisebb lakást 70 ezer forintért lehet bérelni, nagyobb lakást pedig havi 85 ezer forintért.

Győrben csökkentek csak a lakásárak, idén a kisebb albérlet 106 ezer forint, a nagyobb 130 ezer forint a városban.

Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu