Július 1 és 8-a között, szabadon megtekinthető a Szolgalelkű Óriások című magyar tényfeltáró dokumentumfilm, amely a turizmusban dolgoztatott és kizsákmányolt délkelet-ázsiai elefántok életébe enged bepillantást.
Aki nem tudta vagy nem tudja megnézni a filmet, itt mindent elolvashat róla:
A film készítői, Csapó András, Majoros Kinga és Mátai András 2019-ben indult útnak, és utazásuk során három elefántparkot jártak végig. A tervük az volt, hogy egy olyan túrán keresztül mutassák be az elefántok sokszor keserves mindennapjait, amit az átlag turista követ.
“Azért döntöttünk amellett, hogy az elefántokról készítsünk filmet, mert mind a hárman rengetegszer találkoztunk különféle turistacsalogató programmal utazásaink során, amelyek egyértelműen a látogatók és nem az állatok érdekeit tartották szem előtt. Ennek egyik leglátványosabb példája az elefántok helyzete Délkelet-Ázsiában. Bízunk abban, hogy a filmünkkel nem csak az elefántok, de az összes többi a turizmus által kihasznált állat jólétében változást tudunk hozni.” – indokolja a témaválasztást Csapó András.
Az ilyen túrákon sokszor alkalom nyílik arra, hogy az ember kapcsolatba kerüljön ezekkel a varázslatos és békés óriásokkal. Miközben ki ne tudna ellenállni annak, hogy elkészüljön egy like-özönt hozó, kedves kép velük? De mi egy ilyen képnek az ára? Hogyan tartják ezeket az állatokat? A gondozók hogyan készítik fel, tanítják meg azokat a vicces és aranyos trükköket az elefántoknak? A válaszokhoz a vidám szelfik mögé kell néznünk.
Az ember és az elefánt kapcsolata évezredekre nyúlik vissza Délkelet-Ázsiában. A múlt században a fogságban tartott elefántok haszonállatként funkcionáltak, főleg építkezéseken és fakitermelésben használták őket, azonban ez az elmúlt évtizedekben a tömeges turizmus következtében ez megváltozott.
A helyiek új bevételi forrást fedeztek fel az elefántokban: megjelentek az elefántos programok, amelyeken a turisták fizikai kapcsolatba kerülhetnek ezekkel az állatokkal – például “meglovagolhatják” őket és elkészülhetnek a már említett hőn áhított képek is Instára.
Azonban ennek ára van.
Az elefántokat pár hetes, hónapos korukban választják el az anyjuktól, majd megkezdődik a betörés folyamata. Ilyenkor szellemi és fizikai kényszert alkalmazva lerombolják az állatok természetes ösztöneit, kitartását, hogy végérvényesen megtörjék őket, hogy azután automatikusan, gép módjára csinálják azokat a turistacsalogató trükköket, amiket majd a piacokon a járókelőknek, az elefánt showk-on a nézőknek mutogatnak hatalmas bevételeket termelve a gazdáiknak.
Azonban van egy kevesebb szenvedéssel járó megoldás is arra, ha elefántokkal szeretnénk közelebbi kapcsolatba kerülni. Az úgynevezett etikus elefántparkok az utóbbi években jelentek meg annak köszönhetően, hogy egyre inkább felmerültek az etikai aggályok a klasszikus show-k és lovaglások kapcsán. A film két ilyen parkot is bemutat, amik pozitív csalódást okoztak az alkotóknak. Az egyik különösen nagy hatással volt a csapatra, erről Mátai András így mesél:
“A forgatás egyértelmű csúcspontja az volt, hogy találkozhattunk Lekkel, az elefántsuttogóként elhíresült asszonnyal, aki megalapította a világ első etikus elefánt parkját, az Elephant Nature Park-ot, ami valójában egy menedék a korábban a turizmusban kihasznált állatok számára. Hihetetlen volt testközelből megtapasztalni azt a láthatatlan erőt, ami összekötötte a több tonnás elefántokat ezzel az aprócska, de végtelenül bátor nővel!”
Sangdeaun “Lek” Chailert egyike a világ hat legbefolyásosabb női állatvédőinék, aki nem egyszer életét kockáztatva védelmezte szeretett elefántjait. Az elmúlt évtizedekben már több mint 200 elefántot mentett meg, munkássága elismeréseként a Forbes magazin Ázsia hősének nevezete. A csapat Lek segítségével mélyebb betekintést nyer a negatív jelenség mögött meghúzódó valódi okokra, és arra is választ kap, hogy utazóként döntéseinkkel mit tehetünk azért, hogy ne támogassuk tovább az elefántok és más vadállatok kizsákmányolását.
A szolgalelkű óriások című filmet július 1-8. között itt lehet megtekinteni: elefantosfilm.hu.
eletforma / Hirmagazin.eu
