Ágasvár a Mátra nyugati részén elhelyezkedő, meredek trachithegycsúcs, Pásztóhoz közel. Csúcsán egykor erős vár állt, melynek mára alig maradtak látható nyomai. A várat először 1265-ben említi oklevél. Fénykorát a 13. és a 14. században élte. A hegy oldalán a Csörgő-lyuknak nevezett barlang található, sokfelé elágazó folyosókkal és nagyobb belső csarnokokkal.

A Mátra hegység nyugati részén légvonalban mindössze 1,5 kilométeres távolságon belül három középkori várrom is található, melyek egykor az itt húzódó Kövecses-patak völgyében elvonuló fontos mátrai hadiút védelmét szolgálták. Mindhárom kötődik a Tari családhoz, s Tarhoz. A legnagyobb alapterületű közülük a Mátrakereszteshez legközelebb található Óvár. Innen pár száz méterre, de jelentős szintkülönbség leküzdésével érhető el az Ágasvár. Hasznos község határában, kisebb hegyen állnak a várháromszög legfiatalabb tagjának, a Cserteri várnak a maradványai. Egyik várban sem folytattak még régészeti ásatásokat. A nyugati Mátra összképét meghatározó, legjellegzetesebb 789 m magas Ágasvár csúcsa távolról is jól látható.

Ágasvár az amatőrcsillagászok egyik kedvelt észlelőhelye, ennek köszönhető, hogy kisbolygót neveztek el róla.

Forrás: wikipedia;