Falvak, városok múltja

Mátészalka a kezdetektől

A mai Mátészalka négy önálló település (a két Máté, Külszalka és Belszalka) összeolvadásával jött létre. A XII. század közepén a Szalkából akkor még Dobosra vezető út mentén A Hontpázmány nemzetség ősi adománybirtokán létesült Máté falu. Neve az alapító ős utódainak, II. András poroszlójának és testvéreinek a nevében tűnik fel 1216-ban és 1231-ben. Amikor a Mátéi család utolsó férfi tagja a birtokait a feleségére, a nővére utódaira és asszonylányaira hagyta, már két Mathey nevű faluról rendelkezett. Az egyikben a családnak a Szent Mihály tiszteletére emelt kegyúri temploma állt, és az ősi birtoktesthez tartozott Ejeg, Gurhó és Kapus, valamint a vásárolt Besenyő. Később e birtokok a leányági utódoké voltak, akiktől 1324 körül Magyar Pál mester, gimesi várnagy és királyi kincstartó szerezte meg, és azokra 1327-ben királyi megerősítést nyert. A testvérfalu, Szalka a X-XI. században a mai Széchenyi utca és a Kossuth utca akkor egybefüggő, egyenes szakaszán jött létre, majd belőle a XIII. század végére a Kossuth tér környékén kialakult Belszalka (Belzalka). Ettől kezdve az ősi településrészt Külszalkának (Kywzalka), a kettőt együttesen pedig Kétszalkának (Keetzalka) is nevezték. A tatárjárást Szalka is bizonyára megszenvedte, ekkor pusztulhatott el első, a mai református templom helyén álló temploma is. A falu 1268-ig királyi birtok volt, ekkor István ifjabb király a Karászi család ősének, Sándor szörényi bánnak adományozta. Valamivel később már jelentős település, erre utal, hogy az 1270-es években elnyerte a csütörtöknapi vásártartás jogát, és az a tény, hogy 1295-ben megyegyűlést is tartottak benne. A XIV. század elején Szalkát a Karásziak átadták Máté új gazdájának, Magyar Pálnak, így az 1325-ben határjárással elválasztott birtokok lassan egybekapcsolódtak.

Előbb a közelebb fekvő Külszalka észak felé terjeszkedve a század közepén Mátéval összenőtt. Később a terjeszkedés dél felé fordult, és 1381 után Belszalka is beolvadt az északi településrészbe. Egyesülésüket nevük összevonása is tükrözi: Zalkamathe, Mathezalka, Matheyzalka, Mathezalkaya. Az új névben egy ideig ingadozott a korábbi falunevek sorrendje, végül a Mátészalka változat győzött. A települést 1381-től a XVI. század derekáig egységesen Szalkának nevezték.

1324-55 között Magyar Pál mester birtokában Mátészalka terjeszkedése ugyan jelentős, de a vásártartás ez idő tájt ment feledésbe, és ez visszaesésre utal. 1355-67 között, az óbudai Klarissza apácarend rövid birtoklása idején a fejlődés felgyorsult, a telepesekkel is gyarapodó lakosság földesúri bíráskodás alá tartozott. I. Lajos királytól új adományként 1361-ben visszaszerezte korábbi vásártartási jogát is. 1367-től a Csaholyiak a birtokosai. Az 1380-as és 1560-as évek közötti időszakot Mátészalka mezővárosi fejlődése jellemzi. A Csaholyiak az uradalom központját Szalkán a XIV. század közepe táján már feltehetőleg újjáépített templom környékére, a mai Kossuth tér területére helyezték át, és földesúri kúriájukat a később Fellegvárnak nevezett településrészen építették fel. A településnek már a XIV. század végén kiterjedt autonómiát biztosítottak. Erre utal az is, hogy Szalka bírái az esküdt polgároknak és a település közösségének a nevében 1408-ban önállóan adtak ki oklevelet. Vásárainak látogatottságát bizonyítja, hogy 1381-1480 között a környéken Bátor mellett a szalkai vásárokon hirdették ki a hatósági idézéseket. A szalkai kézművesek és kereskedők pedig a XV. században messzi vásárokra is elmentek áruikkal. Egyre több jobbágyifjú jutott el magasabb iskolába, erre utalnak a gyarapodó Deák nevek is. Az egyik szalkai varga fia, Szalkai László esztergomi érsekként és az ország főkancellárjaként esett el a mohácsi csatában. Több mint egy évszázados mezővárosi fejlődése ellenére Szalkát csak 1498-ban nevezi egy oklevél oppidumnak, mezővárosnak. 1504-ben említik először a Csaholyiak nemesi kúriáját, mely ekkor a család bárói ágának a birtoka volt. Az élénk fejlődésnek az ország három részre szakadása vetett véget. A település a Csaholyiak bárói ágának kihalása után brebiri Melith Györgyé lett.

Forrás: www.mateszalka.hu
Cím: Hősök tere 9.
Tel: +36 (44) 501-361
E-mail: [email protected]
Web: www.mateszalka.hu

Hasonló hírek

Nagyszékely a középkorban

info

Borgáta történelme

info

Ajka az õskorban

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------