Főoldal > Hírek > Belföld > Gazdaság > Márciustól jön a legolcsóbb internet

Márciustól jön a legolcsóbb internet

forrás: MTI

A Digitális jólét alapcsomag márciusban jelenik meg a szolgáltatók kínálatában, ára legalább tizenöt százalékkal alacsonyabb lesz a jelenleg elérhető legolcsóbb internet-előfizetési konstrukció áránál – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Tájékoztatása szerint az alapcsomag védjegye januártól él, a használatára vonatkozó pályázatot január végén várhatóan kiírják, és az elbírálás után a tervek szerint februárban valamennyi – a feltételeket garantáló – szolgáltatóval megkötik a védjegyhasználati szerződést.

Márciustól jön a legolcsóbb internet
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos és Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke a Digitális Jólét Alapcsomagról tartott sajtótájékoztatón az Igazságügyi Minisztériumban 2017. január 10-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A vezetékes Digitális jólét alapcsomag minimális letöltési sebességének másodpercenként 4 megabitnek (Mbps) kell lennie, a garantált letöltési sebesség pedig 1 Mbps lesz. A mobilinternet alapcsomag letöltési sebessége számszerűen nem meghatározott, de a védjegyhasználati szerződés előírja, hogy az igénybe vehető szolgáltatást legalább 4G technológián kell biztosítani, megfelelő hálózati lefedettség esetén. Ezeknél kedvezőbb feltételeket biztosíthat egy szolgáltató, rosszabbat viszont nem – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Elmondta azt is, hogy a vezetékes internet-előfizetésnél nem lesz adatforgalmi limit, míg a mobilinternet-csomagok esetén a szolgáltatók kötelesek legalább 500 megabájtnyi adatforgalomra garanciát vállalni. Mindazonáltal a nagy szolgáltatók jelezték, ez a minimális adatforgalom eléri majd az 1 gigabájtot is – jegyezte meg.

Csak azok igényelhetik, akiknek eddig nem volt előfizetése

A miniszterelnöki biztos közölte: a kedvezményes alapcsomagokat legfeljebb két évig vehetik majd igénybe természetes személyek, akiknek a megelőző évben nem volt internet-előfizetésük. Az előfizetők egyszeri belépési díj fizetésére nem kötelezhetők, valamint a havi előfizetési díjon felüli költséget sem terhelhetnek rájuk a szolgáltatók. Az alapcsomag havidíja szolgáltatónként eltérhet.

Deutsch Tamás arra számít, hogy év végéig az új előfizetők száma eléri a tízezres nagyságrendet. Hozzátette: a nemzetközi jó gyakorlatok alapján arra számítanak, hogy az alapcsomagra előfizetők a kedvezményes időszak lejárta után hosszú távra is a digitális világ részeivé válnak. A miniszterelnöki biztos rámutatott, hogy ma Magyarországon mintegy 1,5 millió 18 év feletti magyar nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, mintegy 14 százalékuk anyagi okok miatt, tehát összességében akár 200-220 ezer embert is érinthet a kezdeményezés.

Jól járhatnak a szolgáltatók is

A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) elnöke, Kövesi Gabriella elmondta: a szolgáltatók fő kérése a kormánnyal folytatott tárgyalásokon az volt, hogy az alapcsomag “útlevél legyen a digitális világba”, új ügyfeleket vezessen be a rendszerbe, ne a már meglévő internet-felhasználók kedvezménye legyen.
A tanács szerint a nem internetező magyar háztartások nagy része nemcsak az ár miatt tartózkodik az internethasználattól, hanem azért is, mert nem ért hozzá, nem ismeri, nincs hozzá eszköze, az érdeklődését nem sikerült felkelteni.

Ezeket a hiányosságokat a Digitális jólét program egyéb törekvései orvosolhatják. Az internet iránti igényt serkenthetik például a kompetenciafejlesztő, az eszközbeszerzésre irányuló programok, valamint oktatási megoldások a munkanélküliek számára – mondta Kövesi Gabriella.

A tervek szerint földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden állampolgár legalább egy vezetékes és három mobilszolgáltató kínálatából választhat majd alapcsomagot, emellett céljuk, hogy az ügyfél rugalmasan jelentkezhessen át a nagyobb kínálatot tartalmazó, jobb minőségű, több szolgáltatást kínáló csomagokba, hiszen a szolgáltatók számára az alapcsomag értelemszerűen befektetés a jövőbe, új ügyfelek elérésébe – ismertette a HÉT elnöke.

Arra a kérdésre, hogy mi a garancia az internetszolgáltatók alapárainak szinten tartására, az elnök azt válaszolta: a rendkívül erős versenynek visszatartó ereje van, egyes becslések szerint 300-400 internetszolgáltató, a mobilpiacon pedig az MVM Net mellett 4 frekvenciával rendelkező szolgáltató is működik. Megjegyezte továbbá, hogy a szolgáltatók az internet áfájának 9 százalékos csökkentését is átruházták a fogyasztókra.

 

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani, hogy mások is láthassák!

hozzászólások

x

Ez olvasta már?

A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült - a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Egerben a bizottság ülése után. Az egri várban, borászok részvételével tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Ignác földművelésügyi miniszter döntése alapján. Egy borlovag Egri Bikavért tölt a Hungarikum Bizottság döntését követően az egri várban 2017. március 21-én. Újabb értékekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét. MTI Fotó: Komka Péter Egy borlovag Egri Bikavért tölt a Hungarikum Bizottság döntését követően az egri várban. MTI Fotó: Komka Péter Hungarikum lett a Kodály-módszer és a tiszai halászlé is Fazekas Sándor ismertette a bizottság további döntéseit is. Kedden a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt immár a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is. Magyar Huszár, Kós Károly életműve és magyar gulyásleves A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép. A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola, a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye, és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját. Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön. A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek harmóniáját jelentik ezek a döntések, mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült. Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető. 81 éve alakult az Egri Borvidék A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján. Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936-ban polgármestere volt Egernek, és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelő. Nyitrai Zsolt elmondta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly ’48-as tábornok unokája. A Tokaji aszú mellett az Egri Bikavér az egyetlen borfajta, amelyik a hungarikumok közé emelkedett, ezért a képviselő azt kezdeményezi, hogy készüljön el egy nívós, az Egri Bikavér történetét, múltját, jelenét bemutató, magyar, angol és lengyel nyelvű kiadvány, amely itthon és külföldön is öregbíti a borvidék és az új hungarikum jó hírét.

Az Egri Bikavér bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe

forrás: MTI A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel ...

WordPress Lightbox