Főoldal » Márciusi ifjak életrajza: Szegfi Mór
1848-49

Márciusi ifjak életrajza: Szegfi Mór

Szegfi Mor muveiMárciusi ifjak életrajza

Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején

– Ágai Adolf (12 éves);
– Bozzai Pál (19 éves);
– Bulyovszky Gyula (21 éves);
– Degré Alajos (28 éves);
– Emődy Dániel (29 éves);
– Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves);
– Gaal Ernő (?);
– Hamary Dániel (22 éves);
– Hatala Péter (16 éves);
– Hermann Rosenfeld (?);
– Irányi Dániel (26 éves);
– Irinyi József (26 éves);
– Jókai Mór (23 éves);
– Kléh István (23 éves);
– Koplánszki Károly (18 éves);
– Korányi Frigyes (19 éves);
– Lehotzky Pál (27 éves);
– Nyáry Albert (20 éves);
– Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves);
– Pálffy Albert (28 éves);
– Petőfi Sándor (25 éves);
– Sebő Antal (18 éves);
– Sükei Károly (24 éves);
– Szathmáry Pál (?);
* Szegfi Mór (23 éves);
– Szikra Ferenc (?);
– Telepy Károly (19 éves)
– Vajda János (21 éves);
– Vasvári Pál (22 éves);
– Vidats János (22 éves);

Szegfi Mór

Szegfi Mór Mihály (Szil, 1825. március 5. – Tab, 1896. augusztus 28.) író, újságíró, főreáliskolai tanár, miniszteri titkár.

Élete

Tanulmányait Prágában és Berlinben végezte; szegény fiú lévén, óraadással, irogatással tartotta fenn magát. Miután hazajött, 1848-ig az akkor Pesten fennállott izraelita magyar nyelvterjesztő egyesület titkára volt; feltünt népies tárgyú költői munkáival. A szabadságharc alatt a tüzérségnél szolgált; a szenttamási ütközetben kapitányi rangot nyert; majd megsebesült és Szemere titkára lett. Világos után bujdosott, menekült; Berlinben, Párizsban és Londonban hírlapok számára dolgozott és óraadással tartotta fenn magát. Hazatérése után, már mint keresztény író, 1861-ben feleségül vette Kánya Emiliát, a Családi Kör című lap szerkesztőjét, akinek szorgalmas segítője volt. A kiegyezés után a kereskedelmi minisztériumban nyert előbb fogalmazói, majd titkári állást, de a hivatalnál jobban szeretvén a tanítást, tanári vizsgálatot tett és a lőcsei, majd a kassai főreáliskolában tanított. 1886-ban nyugalomba vonult és Fiuméban élt családja körében.

Már a szabadságharc előtt írt verseket és prózai dolgozatokat szépirodalmi folyóiratokba. Hugó Károllyal együtt a legkoraibb magyar zsidó szépírók egyike, de Hugó Károly internacionalista volt, Szegfi Mór lelkes hazafi. Felszólalt néhány írótársának antiszemitizmusa ellen (Életképek, 1846. évf.), irányzatos novellákat írt a zsidók védelmére (Életképek, 1846–1847), költeményben öntudatosan vallotta meg származását (Zsidó vagyok). Horn Ede társaságában közrebocsátotta az első magyar nyelvű izraelita naptárt (1848). Későbbi elbeszélő munkáiban nagy érdeklődéssel fordult a magyar parasztok élete felé.

Költeményeket, elbeszéléseket és tárcacikkeket írt az Életképekbe (1846-47), a Zsidó Naptárba (1848), a Pesti Divatlapba (1847-48), a Hölgyfutárba (1853-57), a Divatcsarnokba (1853), a Religióba (1855. fordítások), a Családi Lapokba (1856), a Szépirodalmi Közlönybe (1857-58); a lőcsei állami főreáliskola Értesítőjébe (1877. A szülei ház és az iskola) sat.

Munkái

– Első magyar zsidó naptár és évkönyv. (Kiadta a honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet, 1848.)
– Magyar ragozási táblázat. Verzeichniss der ungarischen Beifügungen. Pest, 1853.
– Kis bajok, nagy gondok. Regényes képek. U. ott, 1856. (Ism. Hölgyfutár 211. sz., P. Napló 443. sz.).
– A harmadik szomszéd. Népies regény. U. ott, 1857. Két kötet. (Ism. Pester Lloyd 86., Hölgyfutár 51., 91., 92. Budapesti – Hirlap 75. sz. Újabb kiadása. Bpest, 1869. Három kötet. M. Hölgyek Könyvtára XXIV., XXVI.).
– A világ csudái. Pest, 1857. (Vasárnapi Könyvtár II. 4.).
– Fenn és alant. Regény. U. ott, 1872. Négy kötet. (Ism. Figyelő. 2. kiadás. Bpest, év n.).

Írói jegye: -i.-r.-

Forrás: Wikipedia

Hasonló hírek

Márciusi ifjak életrajza: Petőfi Sándor III. rész

info

A Szemere-kormány

info

Életrajzok: Vukovics Sebő

info