Image default
1848-49

Márciusi ifjak életrajza: Petőfi Sándor III. rész

Sandor Petofi

 Petőfinek eme lépésében volt tévedés, de meggyőződésből tette és rövid válaszváltás után a két költő közt továbbra is megmaradt a régi jó viszony. Ekkor szakított Jókaival is, akivel aztán nem is békült ki. Petőfi ugyanis mint helyettes szerkesztő, Jókai távollétében adta ki a költeményt az Életképekben, ezért Jókai nyilatkozott is aztán lapjában; erre Petőfi válasza szeptember 10-én jelent meg és ezzel a barátság köztük végképp megszűnt. Egyébként az elhidegülés már előbb kezedtét vette, amikor 1848 pünkösdjén Petőfi és Jókai összevesztek. Petőfi Jókainak a Laborfalvy Rózával kötendő házasságát nem helyeselte és okait Jókai anyjának is megírta, valamint annak érdekében, hogy a házasságot meghiúsítsa, Laborfalvy viharos múltját és házasságon kívül született gyermekét is felhánytorgatta.

1848 májusában Petőfi felhívta Pestre Arany Jánost és saját Dohány utcai lakásában vendégelte meg, hogy megtárgyalhassa vele a Nép Barátja szerkesztői megbízatását.

Petőfi szülei 1848 tavaszáig laktak Vácon, ekkor abban a házban, amelyben ő lakott (a Dohány utcában), egy különszobát fogadott és szüleit oda költöztette. Ettől fogva közös háztartásban éltek, itt és később a Lövész utca 391. szám alatti lakásukban, ahová 1848. augusztus 1-jén költözött nejével és szüleivel, mivel kénytelen volt feladni a drága Dohány utcai lakást, amelyért évi 550 forintos bérleti díjat fizetett, ugyanis Jókai kiköltözése után magas volt számára ez a lakbér.

Nyáron megírta Az apostolt, élete főművét, megfogalmazva benne történelemfelfogását. Igazolták őt a szeptemberben történt események: Jellasics horvát bán szeptember 11-én átlépte a Drávát. Szeptember 16-án Petőfi megfogalmazta az Egyenlőségi Társulat mozgósító kiáltványát: …„Talpra legények! Ha most föl nem keltek, fekünni fogtok a világ végéig. …föl, polgárok, föl küzdeni életre-halálra.” Majd jelentkezett katonai szolgálatra, s elindult Erdélybe a népfelkelés szervezésére. Áldott állapotban lévő nejét elvitte Erdődre a nő szüleihez és onnan a székelyekhez ment volna, hogy a fölkelésre lelkesítse őket, de a fellázadt oláhok miatt nem mehetett tovább Nagybányánál. Visszatért Pestre, innen a parndorfi táborba ment, ahol a seregben a külföldre nyomulás ellen szónokolt. Ezt a tisztek nem nézték jó szemmel, mire ő visszatért Pestre és ott megkapván folyamodására kapitányi kinevezését és szüleit Orlay gondjára bízván, október 17-én újra Erdődre érkezett, majd pár nap múlva bevonult Debrecenbe zászlóaljához, és ott november 16-ig a katonák betanításával foglalkozott. Ekkor szabadságot vett ki, hogy családjánál lehessen, melyet november 30-án a románok elől Erdődről bevitt Debrecenbe.

Itt látogatták meg őket néhány nap múlva Aranyék. December 15-én született meg Petőfi és neje fia, Petőfi Zoltán, így a költő kénytelen volt szabadságot kérni. Debrecen, 1848. december 15. Petőfi levele Arany Jánoshoz: Kedves barátom, csak két szót írok: apa vagyok, a többit olvasd a fehérpapirosról; szintúgy leolvashatod, mintha írnám. Ma délben született fiam, kit holnap vagy holnapután fognak megkeresztelni. Keresztapja és keresztanyja bizonyos Arany János és Arany Jánosné lesz. A fiú neve Zoltán. Ölelünk benneteket! Szerető barátod…

Ellenségei harctéri távolmaradását gyávaságnak tekintették, és egyre hevesebben gúnyolták. Végül áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez, és január közepén feleségét, illetve fiát Aranyékra bízva Bem seregéhez indult Erdélybe, ahova zászlóaljától áthelyeztette magát. Bemet január 25-én Szelindeknél találta; mind az öreg vezér, mind a tisztek és a sereg örömmel fogadták. Itt volt először csatában január 30-án, majd a Vízakna és Déva közt lefolyt harcokban vett részt.

A forradalmár költő Bemben megtalálta hadvezérét, az eszményi hőst. Bensőséges, szinte apa-fiú kapcsolat jött létre köztük. Amikor lehetett, Bem kímélni akarta a harc veszélyeitől és lehetőleg visszatartotta, de a költő mégis többször belevegyült az ütközetbe. A piski csata előtt Bem gyöngéd gondoskodásból futárként küldte Debrecenbe a kormányhoz. Ott a Március Tizenötödikében lelkes cikkben és költeményben dicsőítette Bem hősiességét.

Katonai pályafutása során kétszer is lemondott rangjáról. Először még 1849 februárjában, amikor futárszolgálatot teljesített Debrecenben és összeveszett Mészáros Lázár hadügyminiszterrel, akivel már Lenkey János ügye óta feszült viszonyban volt. Az összetűzésre az adott okot, hogy Petőfi hiányos öltözékben – kesztyű és nyakkendő nélkül – jelentkezett a pedánsságáról is közismert hadügyminiszter előtt. Petőfi éleshangú levélben bejelentette lemondását, amit Mészáros február 21-én elfogadott. Kérésére nejét és fiát Aranyné Debrecenből Szalontára vitte, ahol májusig maradtak; maga Petőfi már február 23-án visszaindult Erdélybe, polgári ruhában, Bem seregéhez, melyet Meggyesen talált.

Március elején váltólázban szenvedett, ezért Bem Kolozsvárra küldte katonai megbízással, hogy ott kipihenje magát. Marosvásárhely és Dés felé került oda, és ott jobban lett. Miután családját Szalontán meglátogatta, április 1-jén ismét jelentkezett Bemnél Szebenben, mint közvitéz. Ekkor Bem ismét századossá és segédtisztjévé nevezte ki, s egyik kedves lovával ajándékozta meg. Általában Bem mint fiát szerette a költőt, aki szintén rajongással csüggött az ősz vezéren. Részt vett a szászsebesi előnyomulásban, és ott Bem április 10-én érdemjellel tüntette ki; úgyszintén részt vett a vezér bánsági hadműveletében is, mire Bem május 3-án Temesvár alatt őrnaggyá nevezte ki. Ezt azonban a kormánnyal meg kellett erősíttetni, ami a februári lemondás miatt nem ígérkezett könnyűnek.

A bekövetkező véres csaták elől ismét Debrecenbe küldte Bem, ajánlatokkal Kossuthhoz és Klapkához. Petőfi Szalonta felé ment, ahol fiát Aranyéknál hagyva, nejével Debrecenbe utazott tovább és jelentkezett Kossuthnál, azután a helyettes hadügyminiszternél Klapka Györgynél. Ott Klapka szemrehányásokkal fogadta, mivel a Bem és Vécsey közti ügy alkalmával Bemnek egy levelét a Honvéd című lapban kiadta és ezzel a kormánynak sok kellemetlenséget okozott. Klapka ezért súlyosan megrótta és házi őrizetbe is vetette a rangjáról ismét lemondott költőt, és csak Görgey utasítására engedte szabadon. Bem József ugyanis vele fordíttatta le a Vécsey Károly elleni vizsgálati kérelmet, de a hadsereg és a kormány a stílusát felismerve azt hitte, hogy Petőfi fogalmazta a levelet. Petőfi rögtön lemondott. Az eset után úgy tűnt, végleg búcsút mond a katonáskodásnak, s még Bemtől kapott lovát is eladta.

Május 7-én Pestre kellett sietnie mert apja halála hírét vette. Május 9-én érkezett meg és a Kerepesi (ma Rákóczi) út – Síp utca – Dohány utca sarkán álló Marczibányi-házba költözött feleségével és Zoltán fiával.[30] Ez a ház volt Petőfi utolsó pesti lakhelye (a mai Rákóczi út 12. szám helyén).

Szolnokról szenvedélyes hangú levelet intézett Klapkához; ezt az ügyet később Budán személyes találkozáskor megköveteléssel elintézték, de Petőfi május 27-én újra beadta lemondását és írásbeli elintézést kérte. Alig ért Petőfi a fővárosba, ahol akkor Buda ostroma folyt, néhány nap mulva, május 17-én anyja is meghalt. Szüleinek elvesztése mély hatással volt kedélyére. Szeretete mindig megható módon nyilatkozott irántuk. Már 1846-től állandóan segítette őket, előbb pénzzel, később, amikor végleg megbuktak, ellátásukról gondoskodott. 1847 elején Vácon helyezte el őket, 1848 tavaszán pedig Pestre hozta, szobát fogadott nekik és megosztotta velük asztalát. Az öregek büszkék voltak fiukra, de Sándor is büszkén énekli meg A vén zászlótartóban apját, aki a szabadságharcban Jellacsics ellen részt vett a sukorói harcban, majd a parndorfi táborozásban is. Az öreg Petrovics 1849-ben nyomatott proklamációkkal Debrecenbe Kossuthhoz ment, aki megtudván, hogy Petőfi apja 300 forintot utalványoztatott neki, itt láthatta unokáját is, s nemsokára, március 21-én Pesten tífuszban meghalt. Petőfi, anyja temetése után fiát felhozta Szalontáról Pestre. Tiszti fizetéstől elesvén, szorult helyzetbe jutott. Ekkor Csengeri közbenjárására Szemere miniszter Petőfinek A honvéd című költeményéből a hadseregben való kiosztás végett 25 ezer példányt rendelt meg és ezért 500 forintot fizettek június elején. Így a család nyomorúságos helyzetét is rendezni próbálta, amikor szabadságot kért, s nem kívánt többé katonáskodni.

1849 júniusában azonban felismerték, hogy ismét szükség van rá, s maga Kossuth Lajos kérte fel a pesti nép mozgósítására. Az orosz beavatkozás hírére csatlakozott újra Bem hadseregéhez.

Lantja, mely a szabadságharcot minden mozzanatában végig kísérte, az oroszok közeledtekor is megszólalt. Amikor a kormány Pestről menekült, július 3-án ő is megindult családjával Orlayékhoz Mezőberénybe. Ott időzött pár hétig elvonultan és ott kelt utolsó ismert költeménye, a Szörnyü idő.

Július 18-án, amikor az oroszok már oda is közeledtek, Orlayra bízván emlékeit és kéziratait, családjával együtt megindult Erdélybe, Bemhez. Várad, Kolozsvár, Torda felé ment, ott hagyta nejét és fiát. Bemet Berecknél találta meg, aki a moldvai expedicióból tért vissza. Találkozásuk megható volt. Július 29-én Marosvásárhelyre értek, július 30-án reggel onnan utána ment Bem seregének.

Petőfi halálának kérdése

1849. július 31-én találkozott Bem 6000 fős serege a 12 000-es orosz haddal a Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben, és itt folyt le a csata, mely az egész napon át tartó hősies küzdelem után a magyarok vereségével végződött. A csata kezdetén Petőfi Bem körül volt, ló és fegyver nélkül; a vezér délután egykor utasította, hogy hagyja el a csatateret. Később különböző pontokon látták a költőt, amint a harc folyását figyelte és jegyezgette. Gyalókay Lajos ügyvéd és honvédszázados egyike volt azoknak, akik utoljára látták nemzeti költőnket. (Petőfi Marosvásárhelyről Segesvárig egy kocsin utazott vele és az ütközet alatt a vezér körében mellette állott.) Amikor azonban a túlnyomó erő által minden oldalról körülvett kis sereg (összesen 2800 ember) futásban szétbomlott, Petőfi Fehéregyháza felé fordult, Gyalókay pedig megmenekült. A magyar sereg visszanyomása és egy részének bekerítése délután 5–6 óra körül történt. Ötkor még látták a költőt a Sár-patak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel József nevű székelykeresztúri katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni állítólag nem látta senki.

A Pallas nagy lexikona szerint Petőfi a körön belül maradt és mindenképpen ott esett el. Különböző szemtanúk különféleképp adják elő a dolgot. Leghitelesebb ezek közül Lengyel József tudósítása.

Petőfi eltűnésének körülményeit a költő 19. század végén megjelent életrajzai behatóan ismertetik. Ekkorra megállapítást nyert, hogy az a monda, mely a költő meneküléséről vagy orosz fogságba jutásáról és Szibériába hurcolásáról elterjedt az üres koholmány. Hasztalan volt Bemnek és nejének minden tudakozódása, hiszen Petőfi kétségtelenül elesett, mint a szabadságharc egyik legnagyobb áldozata, megpecsételve vérével költészetét. Nagy valószínűséggel ott nyugszik a fehéregyházi hősök közös sírjában.

A bécsi császári titkos levéltár iratai őrzik a csata végét, mely szerint „Azonnal, mihelyt a felkelősereg maradványai a bekövetkezett lovassági roham után a július 31-én Segesvár mellett vívott ütközetben Héjjasfalva felé menekültek, kozákrajok keltek át Fejéregyházán és fölötte a Küküllőn is, ily módon elvágták nagyon sok menekülőnek az útját; ezeket mindjárt le is kaszabolták.”

A halott Petőfiről Heydte osztrák őrnagy, majd ezredes tanúskodott 80 évvel később: neki a fogoly tisztek „az alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas”, mellén átszúrt felkelőt Petőfivel azonosították a személyleírás alapján. Emellett pedig a holttest mellett talált egy fontos iratot: Kemény Farkas jelentése volt Bemhez a csapatok állásáról.

A tudomány mai álláspontja szerint Petőfi elesett a segesvári csatában. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal halt meg. Ezen elmélet képviselői azt is valószínűnek tartják, hogy ott megházasodott és családot alapított. 1989. július 16-án Morvai Ferenc bejelentette, hogy az általa finanszírozott expedíció a burjátföldi Barguzin temetőjében megtalálta a költő földi maradványait. Kiszely István, az expedíció antropológusa szerint a csontvázon 25 olyan jellegzetességet azonosítottak, amelyek a korabeli dokumentumok alapján Petőfi testalkatára voltak jellemzőek. A csontváz 1990-ben elvégzett akadémiai vizsgálatát követően azt állapították meg, hogy a csontváz egy nőé, míg a legfrissebb, 2015 márciusában ismertetett, kínai szakértők által elvégzett DNS-vizsgálat eredményei szerint mégis Petőfi Sándoré. Ez utóbbi a költő ma is élő rokonaitól vett vérminták, valamint a barguzini 7. számú csontvázból nyert minta összehasonlító DNS-vizsgálatát jelentette, és – a bejelentés szerint – 99,2-99,9 százalékos egyezést mutatott.

Amennyiben mégis a csatamezőn halt meg, legalább beteljesedhetett nagy vágya, melyet az Egy gondolat bánt engemet… című versében írt le:

„Egy gondolat bánt engemet: / Ágyban, párnák közt halni meg!(…)
Ott essem el én, / A harc mezején, / Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,(…)
S holttestemen át / Fújó paripák / Száguldjanak a kivivott diadalra, / S ott hagyjanak engemet összetiporva.”

Szendrey Júlia először kerestette Petőfit, majd a gyászévet ki sem várva 1850 júliusában hozzáment Horvát Árpád történészhez – ezzel heves ellenérzést váltva ki a közvéleményből. Még a máskor oly lojális Arany János is elítélte ezért; bírálatát A honvéd özvegye című balladájában fejezte ki. Szendrey Júlia 1868-ban hunyt el, a Kerepesi úti temetőben nyugszik.

Petőfi költészete

Petőfitől több mint 850 költemény maradt reánk. Évek szerint: 1838-ból 2, 1839: 7, 1840: 7, 1841: 22, 1842: 28, 1843: 36, 1844: 137, 1845: 166, 1846: 136, 1847: 160, 1848: 101, 1849: 20. Ezeket 68 helyen (városban és falun) írta (22 költeményénél helynév nincsen feltüntetve); legtöbbet Pesten (370), aztán Szalkszentmártonban (109), Debrecenben (41), Koltón (29) sat. 1842-től az Athenaeum 20, a Pesti Divatlap 129, az Életképek 27 költeményt közölt tőle; 1847–49-ben a Hazánk 22, a Márczius Tizenötödike 4, a Közlöny 5, a Népbarátja 6, a Szépirodalmi Lapok 2 költeményt hozott Petőfitől. Költői pályájának első időszakában (1842–46) összesen 198 költeménye jelent meg különböző folyóiratokban és zsebkönyvekben; a második időszakban (1847–49) 125 költeménye jelent meg.

Petőfi folyton a maga életét alakította át költészetté. Vándorútját az országban mindenfelé költeményeinek dátumai jelzik, verseinek időrendes sorából el lehet olvasni életrajzát, s viszont érdekes és rövidsége mellett is külső és belső élményekben gazdag élete megmagyarázza költészetét. Rendkívül hangolódó kedélye van, erős és friss képzelete a legközönségesebb tárgynak is felfogja költői oldalát és csodálatos könnyűséggel tünteti fel; nincs nála tárgy, helyzet, élmény, mely költőietlen lenne, és ezért lehet őszinte, mert érzi, hogy nincs mit lepleznie, és szellemének tükre minden tárgyat szépnek mutat. Költészetének a közvetlenség, őszinteség, természetesség egyik fő sajátossága, az az önkéntelen bizalmasság, mellyel minden olvasóját azonnal megnyeri; másik pedig az eredetiség, mely érzelmeinek gazdagságában és képzeletének megragadó tüzében és szokatlan hatalmában nyilvánul meg. A magyar irodalomra nézve megbecsülhetetlen szerencse volt az ő költői működése. Nyilvános pályája hét rövid évre terjed (1842–1849), rendszeresebben csak 1844-től, tehát 5 évig dolgozhatott, ez alatt is folytonos fejlődésben volt.

A 19. század legfontosabb időszakának ő volt a költője, ő fejezte ki a kor lelkét, a nemzet géniuszát minden költőtársa közt legelhivatottabban: a hazafiérzést; a demokrácia eszméit, a szabadságszeretetet, és addig példátlan mértékben hatott a nemzetre. Költészetében a magyar romantika teljesedett ki, de egyben meghaladta is azt és így lett a lírai realizmus megteremtője. Működése szorosabban a magyar irodalom és ízlés fejlődésében is korszakalkotó. Az ő költészete valószerűbb és magyarosabb mint elődeié. Fantáziájának azzal a csodálatos erejével, hogy mindent költőivé tudott bűvölni, új tárgyakat hódított, új érzelmi forrásokat nyitott a magyar lírának. A fiú szeretetét, mely az egyszerű szülők iránt sem röstell megnyilatkozni, ő énekli meg a szöghajú lányka helyett a feleséget és ő emeli költői távlatba az Alföldet.

Érzésének heve és bátorsága is imponáló. Nemcsak új tárgyakhoz nyúlt, hanem új hangot is talált, mely amennyire egyéni volt, épp oly érthető volt másra nézve is. S mindenek fölött megtalálta a nemzeti költészet hangját, különösen a lírában, melyet ő tett egészen, tartalomban és formában nemzetivé. A nemzeti és a művészi elemet, mely irodalmunk felújulása óta mindig kereste, de nem találta egymást, ő egyesítette először legszerencsésebben nemzeti művészetté, míg aztán Arany János és Tompa Mihály nyomdokaiba léptek. A líra sok fajában kítűnt, elégiában, ódában (szerelmi és hazafias ódái), a szatirikus és reflexív lírában, de különösen megteremtette – Gyulai szavaival élve – a specifikus magyar dalt. Nem a népdalt, hanem a népköltés külső és belső formáinak és szellemének felhasználásával s azt megnemesítve, az irodalmi magyar dalt. A dalnemű költeményekben a legkitűnőbb és az érzések tiszta kifejezésében remekel. De összetettebb érzéseket is kiváló összhanggal tud fejleszteni és valamely szokott érzelemkörben az ódai hangot ritka erővel szólaltatja meg. Bámulatos nála az érzelmi ellentétek átmeneteinek gyorsasága és biztonsága és az a könnyűség, mellyel a legellentétesebb képzetek közt ide-oda csapong, anélkül, hogy az illúziót legkevésbbé is sértené. Lírai ereje nyilatkozik zsánerképeiben és leíró költeményeiben is, melyek a leíró költészet problémáját gyakorlatilag oly fényesen oldották meg.

Természetesen költészetének is, mint egyéniségének, voltak árnyoldalai. Egyszerűsége helyenként prózaivá lesz, őszintesége nyersességgé, bátorsága féktelenséggé; műérzéke sem mindenkor biztos és képzelete olykor szertelenségbe ragadja. Minden természetessége mellett benne is volt egy-egy helyzetben némi fölvett hangulat, ami dagályt okozott (Felhők). Egyébként pályáján fokozatos fejlődés látható saját nemesebb egyénisége felé. Első verseiben még látszik Vörösmarty és Bajza modora, később is egy-egy külföldi költő hatása, de e hatások mind hamar leszűrődnek nála és utánzójává egy költőnek sem válik (Béranger, Heine, Byron, Shelley hatásának nyomai).

Kiváló díszére válik erkölcsi idealizmusa, mely mind hazafias, mind szerelmi költészetében uralkodik és amelyet sohasem sért meg. Nyelve különösen szemléletes, folyamatos és magyaros. A népnyelv gazdagságát ő tette az irodalom kincsévé. A magyar lírában ő vitte be nagy változatosságban a magyar ritmust is; de a nyugat-európai versalakokat is gazdagon használja és a lirát nemcsak magyaros, hanem modern nemzetközi stílusban is műveli. Kiválóan alanyi természete hozta magával, hogy epikai költeményei és regényei nem igen sikerültek; tárgyilagosságra és történeti álláspontra nem tudott emelkedni.

Legjobb elbeszélő munkái: János vitéz, Szilaj Pista és Bolond Istók; a többiben is vannak megkapó részletek, ahol lírai elem nyilatkozhat.

Műveinek 1847-iki kiadását az akadémia 1857-ben a nagy jutalommal koronázta, melyet fia Zoltán kapott. Azóta számos kiadást értek meg. Idegen nyelvekre még életében kezdték fordítani műveit.

A költő újításai a magyar lírában

Addig ismeretlen témákat honosított meg költészetünkben: nála jelenik meg először a családi líra, tájköltészetében pedig a Puszta, a magyar Alföld méltó rajza.

Kezdeti költeményeiben, első kötetében követi a népiesség stílusát, mely a korszakban viszonylag friss felfedezés. Erdélyi János 1842-es tanulmánya az első, melyben a népköltészetben rejlő lehetőségekről, a nép művészetének felfedezéséről, erejéről beszél. Petőfi e stílust követve addig nem létező műfajokat is meghonosított költészetünkben.

Költészete nyomán új hangok kerülnek a versekbe, nyelve felszabadul a Kazinczy-féle „fentebb stíl” használatától. Elhagyja a mitológiai elemeket, a finomkodó körülírásokat. Közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép nyelvét beemeli az irodalomba úgy, hogy emellett megjelenik a kora művelt, tanult emberére valló szókészlet is. Műveiben olvashatjuk először a világszabadság szót. (Horváth János)

A versek külcsíne helyett a gondolatot állítja középpontba, fontosabb a mondanivaló, mint a forma tökéletessége.

Pályája, műfaji sokfélesége, legismertebb költeményei

– Népies költemények: Befordúltam a konyhára… (1843), A virágnak megtiltani nem lehet… (1843), A borozó (1842), Ez a világ amilyen nagy… (1844), Szeget szeggel (1843), Távolból (1843), Anyám tyúkja (1848)
– Családi költemények: Egy estém otthon (1844), Füstbement terv (1844), István öcsémhez (1844)
– Elbeszélő költemények: A helység kalapácsa (1844), János vitéz (1845), Bolond Istók (1847), Az apostol (1848)
– Útirajzok: Úti levelek, Életképek (1844)
– Tájköltemények: Az alföld (1844), A Tisza (1847), A puszta, télen (1848), A Kiskunság (1848)
– Szerelmi költemények: Fa leszek, ha… (1845), Reszket a bokor, mert… (1846), Ereszkedik le a felhő (1846), Szeptember végén (1847), Beszél a fákkal a bús őszi szél… (1847), Minek nevezzelek? (1848)
– Forradalmi látomásköltészet: A XIX. század költői (1847), Egy gondolat bánt engemet… (1846), Nemzeti dal (1848), Föltámadott a tenger… (1848)
– A szabadságharc versei: Csatadal (1848), A vén zászlótartó (1848), Európa csendes, újra csendes… (1849)

Hatása

Jelentősége egyedülálló a magyar irodalom történetében. Fölléptével vége szakadt az idegenszerűségnek és a mesterkéltségnek, és az az üdvös realizmus és nemzeti irány terjedt el, amelyet ő és Arany kezdtek. Egészen a XIX. század végéig fellépő költőnemzedékek utánozni próbálták látszólagos könnyűségét, egyszerűségét; néhányan már életében is, de különösen az 1850-es években, általában kevés sikerrel. A halála utáni több mint fél évszázadban, egészen a Nyugat első nemzedékének megjelenéséig hatása egyeduralkodó volt a magyar irodalomban.

Petőfi emlékezete

Emlékét a nemzet hálás kegyelettel őrzi. Szülőházát a magyar írók és művészek társasága 1880-ban megvette és megjelölte. 1882. október 15-én leleplezték a pesti Duna-parton álló ércszobrát, Huszár Adolf művét, melynek költségeit nagyrészt Reményi Ede gyűjtötte hegedűjátékával. A leleplezésnél Jókai Mór tartott beszédet, Endrődi Sándor szavalt ódát, és a román királyné, (aki Carmen Sylva néven verseket írt) is koszorút küldött.

Petőfi tiszteletére létrejött intézmények

Petőfi Társaság (1876–1944): A Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület. Első elnöke Jókai Mór volt, a társaság hozta létre a budapesti Petőfi-Házat és a Petőfi Könyvtárat.

Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM): Az 1909-től 1945-ig kiállításként és kutatóhelyként működő Petőfi-Ház jogutódja. 1945-ben bombatalálat érte a Petőfi-Ház épületét, gyűjteménye a Budapesti Történeti Múzeumhoz került, az önálló Irodalmi Múzeumot 1954-ben hozták létre, 1998-ban vette fel ismét Petőfi nevét. Művészeti tára 19–20. századi magyar irodalmi vonatkozású képzőművészeti, tárgyi és fotóanyag-gyűjteménnyel rendelkezik. Őrzi az írók egykori tulajdonát képező műalkotásokat. Törzsanyaga a Petőfi-Ház gyűjteménye (Petőfi és Jókai öröksége) mellett Ady Endre és József Attila hagyatéka.

Kézirattára és hangtára is van. Könyvtárának alapját a Petőfi Társaság anyaga és a Jókai-hagyaték képezi.

Petőfi Könyvtár

Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum[38]: Kiskőrösön 1909-ben nyitotta meg kapuit a költő szülőháza, mint múzeum.

Teleki–Petőfi Emlékmúzeum Koltón, a Teleki-kastélyban.

Petőfi Színház, Sopron

Kortársak festményei Petőfiről

Barabás Miklós: Petőfi arcképe, Petőfi Sándor mellképe
Orlai Petrics Soma: Petőfi Sándor
Madarász Viktor: Hazám, Petőfi mellképe

Emlékművek, szobrok, domborművek

Petőfi Sándor-emléktábla, Badaló: Anyaga: szürke márvány, körötte rózsaszín betonkoszorú, felette fehér gipsz díszítés. Felállították: 1938-ban. A hagyomány szerint Petőfi 1847. július 13-án, a falun áthaladván, megpihent a református templom mellett. Ennek emlékét őrzi a templom falán elhelyezett tábla.
Petőfi Sándor-szobor, Baja, Petőfi-sziget: Anyaga: bronz. Alkotója: Fritz János. Felállították: 1984-ben.
Petőfi Sándor-mellszobor, Bácskertes: Anyaga: bronz, vörös márvány talapzaton. Alkotói: Lantos Györgyi és Máté István. Mérete: 73 cm, talapzata 1,65 m magas. Felállították: 2006. március 15-én. A Nemzeti Fórum nevében Lezsák Sándor magyar országgyűlési képviselő adományozta a falunak. Délvidék egyetlen köztéri Petőfi-szobra.
Petőfi Sándor-szobor, Beregszász: Anyaga: bronz, fehér terméskő talapzaton. Alkotója: Körösényi Tamás. Felállították: 1991. március 15-én. 1991. október 4-én Volodimir Dankunics helyi lakos vasrúddal támadt a szoborra, néhány nap múlva pedig valaki ledöntötte. Ezután Nyíregyházára vitték, ott helyrehozták. Másodszori felállítása: 1992. március 15. Annak emlékét őrzi, hogy a költő útja során, 1847. július 12–13-án a városban szállt meg. Cím: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér, az Arany Páva étterem (egykori Úri Kaszinó) épülete előtt.
Petőfi Sándor-emléktábla, Beregszász: Anyaga: terrakotta. Alkotói: Ortutay Zsuzsa és Horváth Anna. Felavatták: 1987. szeptember 28-án. Beregszászi tartózkodása során Petőfi az egykori Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg, ezen épület falán helyezték el az emléktáblát. Az épületben ma az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és üzletek foglalnak helyet.
Petőfi Sándor-szobor, Budapest: Anyaga: bronz, szürke gránit talapzaton. Mérete: 375 cm. Alkotói: Izsó Miklós és Huszár Adolf. Felállították: 1882-ben. Cím: 1052 Budapest, V. kerület, Petőfi tér. Vázlata: Rimaszombat, 1873, gipsz, múzeumi példány a pesti szoborhoz.
Petőfi Sándor-szobor, Csíkszereda: Anyaga: bronz. Alkotója: Szobotka András. A Mikó-vár előtti téren, a 2009-ben felújított Vár téren található.
Petőfi Sándor-szobor, Debrecen: A Petőfiről elnevezett téren álló, másfélszeres életnagyságú szobor Medgyessy Ferenc alkotása, melyet a forradalom 100. évfordulóján, 1948-ban avattak fel.
Petőfi Sándor-szobor, Eger: Magassága: 1,62 m. A hittudományi főiskola kertjében található.
Petőfi Sándor-dombormű és -emléktábla, Esztergom: A költő születésének 150. évfordulója és a városalapítás 1000. évfordulója alkalmából helyezték el a Petőfi Sándor Általános Iskola falán.
Petőfi Sándor-emléktábla, Esztergom: 1973-ban avatták fel annak a Kossuth Lajos utcai háznak a falán, ahol a költőt vendégül látták 1846-ban, esztergomi látogatásának alkalmával.
Petőfi Sándor-szobor, Gödöllő: Anyaga: bronz. Mérete: 2,5 m. Alkotója: Turáni Kovács Imre. Felavatták: 1955. augusztus 21-én. 2001-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére a városban.
Petőfi Sándor-szobor, Kiskőrös: Anyaga: homokkő. Alkotója: Gerenday Antal. Restaurátora: Bozóki István kőfaragómester és testvére. Felállították: 1861-ben. Petőfi szülőházának kertjében áll.
Petőfi Sándor-mellszobor, Maglód: Felállították: a forradalom centenáriumán, 1948-ban.
Petőfi Sándor-emléktábla, Maglód: Itt ismerkedtek meg a költő szülei. A hajdani emléktábla elveszett, az új 1991-ben került a helyére. Cím: Maglód, Petőfi tér.
Petőfi Sándor-szobor, Makó: a költőről elnevezett parkban áll a szobor, amelyet 1954-ben avattak föl. Alkotója Nagy Gyula.
Petőfi Sándor-szobor, Marosvásárhely: Alkotója: Hunyadi László. Felállították: 2000-ben. A Kossuth Lajos utca és az Arany János utca kereszteződésében áll.
Petőfi Sándor-obeliszk, Marosvásárhely: Anyaga: az oszlop terméskő, rajta bronz plakett. Alkotója: Kallós Ede. Felállították: dr. Bernády György kezdeményezésére, 1912 novemberében. A plébánia és a Takarékpénztár (volt Görög ház) előtti téren állt. 1919 márciusában ledöntötték, a bronz dombormű eltűnt. 1923-ban helyére román katonai emlékművet emeltek.
Petőfi Sándor-dombormű a Teleki-házon, Marosvásárhely: Alkotója: Puskás Jenő. Felavatták: halálának 150. évfordulója alkalmából, 1999. július 29-én. Szokolai Imre Márton budapesti polgár ajándékozta a városnak.
Petőfi Sándor-emléktábla, Munkács, munkácsi vár: Rákóczifalva ajándékozta Munkácsnak. Petőfi 1847. július 12-én járt a várban.
Petőfi Sándor-mellszobor, Munkács, munkácsi vár: Alkotója: Mihajlo Beleny. Felavatták: 2008. szeptember 18-án.
Petőfi Sándor-szobor, Pápa: Alkotója: Somogyi József. Felavatták: 1973-ban. Pápa Fő terén, az Esterházy-kastély és a plébániatemplom között áll.
Petőfi Sándor-szobor, Pozsony Medikus-kert. Korábban 1956–2002 között Pozsonyligetfalun volt, de a gyakori rongálások miatt ide helyezték át.
Petőfi Sándor-szobor, Segesvár – Kiskunfélegyháza: Alkotója: Köllő Miklós. A régi sajtó szerint Segesváron, utolsó csatájának helyszínén 1897-ben szobrot emeltek Petőfi Sándor tiszteletére. Az első világháború alatt a szobor Magyarországra került. Később román politikusok visszakövetelték. A diplomáciai tárgyalások nem jártak sikerrel, a szobrot azóta sem állították vissza eredeti helyére. Románia visszaköveteli a segesvári Petőfi-szobrot. A békeszerződés szerint Magyarország és Románia a nemzeti érzés ápolását szolgáló művészeti szobrait és gyűjteményeiket kicserélhetik egymással…. A román kormány visszaköveteli az összes műtárgyakat, amelyeket 1914. június 1. óta Erdélyből eltávolítottak. Ezek között van a segesvári Petőfi-szobor is, amelyet az 1916-i meneküléskor szállítottak Budapestre. A gyönyörű szobrot később nagy ünnepségek között Kiskunfélegyházán állították fel. (Ellenzék, 1922. V. 13., 6. old.)
Petőfi Sándor-szobor, Szeged: Alkotója: Horvay János. Felállították: 1930-ban. A Dóm téren körülfutó árkádok alatti Nemzeti Emlékcsarnokban áll.
Petőfi Sándor-szobor, Ungvár: Alkotója: Ferenczy Béni. Felavatták: 1990. szeptember 29-én. Magyarország ajándékozta Ungvárnak. A szobor a Petőfi tér közepén áll.
Petőfi Sándor-emléktábla, Ungvár: Második felső-magyarországi útja során, 1847. július 11. estéjén érkezett Petőfi Ungvárra, s július 12-én délelőtt folytatta útját Munkács felé. Az akkori Sas téren álló Fekete Sas Vendégfogadóban szállt meg, ennek emlékére 1911-ben az azóta lebontott vendéglő helyére épített iskola homlokzatára emléktáblát helyeztek, melyet babérkoszorú vesz körül, bal oldalán kard, lant, puska alakja van megformálva. A tér azóta felvette Petőfi nevét, az épületben ma az ukrán 2. Számú Művészeti Iskola található.
Kínában két szobrot állítottak tiszteletére, egyet 2003-ban Pekingben, egy másikat 2007-ben Sanghajban.
Szófiában, az Iván Sisman utcában egy iskola falát díszíti a Szabadság, szerelem! című verse magyar és bolgár nyelven.

Az ő nevét viseli

Petőfi Rádió
Petőfi TV
Petőfi híd, Budapest
Petőfibánya község
Petőfiszállás község
4483 Petőfi kisbolygó
Petőfi Népe napilap
A Kárpát-medence számos településén van a költőről közterület elnevezve.
Sok oktatási intézmény viseli a nevét, például:
Petőfi Sándor Gimnázium, Budapest
§Irodalmi művek Petőfi emlékére

Jókai Mór: Politikai divatok (1862)
Juhász Gyula: Petőfi elmegy (színmű, 1922)
Herczeg Ferenc: A Költő és a Halál (színmű, 1923)
Szabó Lőrinc: A szökevény (színmű, 1923)
Harsányi Zsolt: Az üstökös (1932)
Illyés Gyula: Két férfi (filmregény, 1950)
Füsi József: Az aszódi diák (1953)
Illyés Gyula: Tűz vagyok (életrajzi esszé, 1964)
Novotny Gergely: Az országutak iskolája (színmű, 1973)

Filmek a költőről

Szeptember végén (1943)
Föltámadott a tenger (1952)
Kihunyt egy csillag (dokumentumfilm, 1960; Dienes András)
Illyés Gyula: Tűz vagyok (Petőfi élete, 1964)
Petőfi (1981) 6 részes tv-sorozat

Egyéb művészeti alkotások

2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme-sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Petőfi Sándor: János Vitéz című művének illusztrációja látható.
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum többször hirdetett országos képzőművészeti pályázatot Petőfi alakja és művészete témában.
ifj. Szlávics László: Petőfi Sándor, dombormű.

Megzenésített, megfilmesített művei

Petőfi-versekre dalokat írt többek között: Arany János, Egressy Béni, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc, Farkas Ferenc, Szervánszky Endre, Kósa György, Sugár Rezső, Kadosa Pál
Több 1848-49-es versére kórusművet írt Kodály Zoltán
Friedrich Nietzsche (1844–1900) fiatalon, Pforta-beli tanulmányai alatt (1858–1864) több Petőfi-verset is megzenésített.
Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger
Jankovics Marcell: János vitéz (rajzfilm)

Magyar pénzen

50 pengő (1932–) előoldalán, a papírpénz 1946. július 31-ig volt törvényes fizetőeszköz
10 forint (1947–) előoldalán, a papírpénz 1993-ig volt fizetőeszköz Magyarországon
5 forint (1948–) ezüst fémpénz, a forradalom centenáriumára
Petőfi emlékérem – 1935

Kiadások

Összes művei
Petőfi Sándor összes költeményei (Pest, 1847)
Petőfi Sándor vegyes művei (I–III., Gyulai Pál, Pest, 1863)
Petőfi Sándor összes költeményei (Athenaeum, Bp., 1882) Hazai művészek rajzaival díszített képes kiadás, gazdag szövegközti képanyaggal és iniciálékkal.
Petőfi Sándor összes művei (I–VI., az első kritikai kiadás, Havas Adolf Budapest, 1892–1896)
Petőfi Sándor (Összes költeményei, Voinovich Géza, Budapest, 1921)
Petőfi Sándor Összes művei (I–VII., MTA kritikai kiadás, Budapest, 1951–1964)
Petőfi Sándor Összes művei (I–III., Magyar klasszikusok sorozat, Pándi Pál, Budapest, 1955)

Hasonló hírek

Életrajzok: Mészáros Lázár honvédelem IV. rész

info

Márciusi ifjak életrajza: Szegfi Mór

info

Életrajzok: Széchenyi István közmunka és közlekedésügy I. rész

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------