Főoldal » Márciusi ifjak életrajza: Kléh István
1848-49

Márciusi ifjak életrajza: Kléh István

Kleh IstvanMárciusi ifjak életrajza

Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején

– Ágai Adolf (12 éves);
– Bozzai Pál (19 éves);
– Bulyovszky Gyula (21 éves);
– Degré Alajos (28 éves);
– Emődy Dániel (29 éves);
– Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves);
– Gaal Ernő (?);
– Hamary Dániel (22 éves);
– Hatala Péter (16 éves);
– Hermann Rosenfeld (?);
– Irányi Dániel (26 éves);
– Irinyi József (26 éves);
– Jókai Mór (23 éves);
* Kléh István (23 éves);
– Koplánszki Károly (18 éves);
– Korányi Frigyes (19 éves);
– Lehotzky Pál (27 éves);
– Nyáry Albert (20 éves);
– Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves);
– Pálffy Albert (28 éves);
– Petőfi Sándor (25 éves);
– Sebő Antal (18 éves);
– Sükei Károly (24 éves);
– Szathmáry Pál (?);
– Szegfi Mór (23 éves);
– Szikra Ferenc (?);
– Telepy Károly (19 éves)
– Vajda János (21 éves);
– Vasvári Pál (22 éves);
– Vidats János (22 éves);

Kléh István

Kléh István (Pest, 1825. július 25. – Budapest, 1913. január 14.) ügyvéd, újságíró, bankár.

Életútja

Kléh Pál ügyvéd és Dugonits Katalin fia. Középiskoláit és egyetemi jogi tanulmányait szülővárosában végezte. Az 1840-es évek folyamán a fővárosi lapok munkatársa volt, 1843-44-ben Pozsonyban volt mint országgyűlési tudósító. 1844-ben nyert ügyvédi oklevelet és 1848-ig az ügyvédi pályán működött. A márciusi pesti mozgalmakban tevékenyen részt vett; azután Kossuth Lajos mellett volt pénzügyminiszteri titkár. Mint jó hazafi, 1849-ben őrnagyi ranggal Szatmár vármegye kormánybiztosa lett és közadakozásból egy egész vadászzászlóaljat toborzott és fölfegyverkezett. A világosi fegyverletételt követően hónapokig bujdosott, míg végül Haynaunak és társainak uralma véget ért. Azután az ügyvédségre tért vissza és főleg mint az úrbéri viszonyok alapos ismerője 1872-ig keresett ügyvéd volt. 1858-ban a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület igazgató-választmányának, 1876-ban pedig igazgatóságának tagjává választották és 1895-től az egyesület igazgatósági elnöke volt. A főváros törvényhatóságának egyik legrégibb (1861-től) bizottsági tagja. Nagy érdeme van a Népszínház fölépítése és fejlődésében, a bizottságának tagja és előadója lévén. A Városliget újjáalakításában is nagy buzgóságot fejtett ki és az Üllői úti Népliget tervezetének egyik kezdeményezője. 1891 végén a magyar egyesület ügyeinek vezetését bízta rá; több társadalmi egyesület elnöke és igazgatója volt. 1898. április 21-én a budapesti belvárosi Sas-kör Kalap utcai uj házának zárókő letételi ünnepélyén leplezték le azon márvány emléktáblát, mellyel Kléhnek mint a kör elnökének és ezen hajlék megteremtőjének érdemeit tisztelték meg.

Cikkei a Pesti Divatlapban (1845. Életcseppek, 1847. Igazság gyöngyei, Ördög iskolája, egy kép az életből); jogi s politikai cikkeket írt a Pesti Naplóba báró Kemény Zsigmond és Királyi Pál szerkesztése idejében névtelenül és népszerű légtünettani jegyzeteket 1875-ben szintén névtelenül.

Emlékezete

Budapest XII. kerületében utca viseli a nevét.

Művei

A pesti forradalom története 1848-ban. Adatul politikai életünk erkölcstörténetéhez. (Az absolut irányú kormány megbukásának emlékeül.) Pest, 1848. (Ism, Pesti Divatlap 1848. 16. sz., Egyetértés 1895. 73. sz.)
Az austriai új büntetőtörvény. A büntetési illetőséggel és sajtórendtartással bővítve. U. ott, 1853.
Az ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország-, Szerbvajdaság és a temesi bánság számára. U. ott, 1853.
Az austriai közönséges polgári törvény betűrendben. Kézikönyvül birák és ügyvédek számára. U. ott, 1853.
Törvénykezelési rendeletek gyűjteménye. Kézikönyvül birák és ügyvédek számára 1848-1858. Két kötet, 3 füzetben. (Nagy Károlylyal együtt.)
Indítvány az 1870. 101. t.-czikk módosítása iránt és ugyanezen ügyben Válasz. Bpest, 1874-75. (Két röpirat.)

Kléh István a Magyar életrajzi lexikonban:

Kléh István (Pest, 1825. júl. 25. – Bp., 1913. jan. 14.): ügyvéd, újságíró, bankár. Az 1840-es években a fővárosi lapokba dolgozott, 1844-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Részt vett az 1848. márc.-i pesti mozgalmakban, majd Kossuth mellett pénzügymin. titkár lett. 1849-ben Szatmár vm. kormánybiztosaként egy honvédzászlóaljat toborzott. Világos után egy ideig bujdosott, majd ügyvédi irodát nyitott Pesten, 1856-tól a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület választmányi tagja, 1889-ben pedig elnökig.-ja lett. Sokat tett Bp. fejlesztéséért, szépítéséért. – F. m. A pesti forradalom története 1848-ban (Pest, 1848); Az ausztriai új büntetőjog (Pest, 1853).

Forrás: Wikipedia

Hasonló hírek

Márciusi ifjak életrajza: Ágai Adolf

info

Márciusi ifjak életrajza: Korányi Frigyes

info

Márciusi ifjak életrajza: Bulyovszky Gyula

info