Image default
1848-49

Márciusi ifjak életrajza: Jókai Mór 3. rész

Jokai Mor 1865Albumsorok három albuma, 237. A második ülésszak, 244. Andrássy ismét itthon!, 286. J. levele Arany Jánoshoz, 309. A párbaj a magyar irodalomban a régibb időkben, 258. és köv. sz., 1880. 1. és k. sz. A kik kétszer halnak meg, I. r. regény, 10., 13., 15., 16., 212. vezércikkek, 10. Reportereink fantáziája, 13. A párbajügy és az utczai zavargások, 77., 87. Hát mi feltámadunk-e még?, 109. Petőfi István, nekr., 127. A ki még a királyon kívül viselte szent István koronáját, 129. Széchenyi, a szobor, 144 Orlai petrich Soma, 161. Az első magyar szépirodalompártoló társulat, A Petőfi-életrajzhoz: Az első arany, 165. Az írói jog tulajdonának elévüléséről, 185. J, levele dr. Fenyvesy Ferenczhez, 192. Reminiscentiák arról az átkozott német nyelvről, 246. Látogatás a Helikonon, 274. Zichy Mihály és Jókai, 340. A drága karácsonyi kalács, szájhagyomány, 1881. 1. és k. sz. A kik kétszer halnak meg, regény, II. rész. A «Ma», 37. Jókai beszéde a kaszinó Széchenyi lakomáján febr. 6., 90. J. saját írói pályájáról, 269. és k. sz., 1882. 1. és köv. sz. Szeretve mind a vérpadig, történ. regény); Regélő (1865. Két menyegző); Hazánk s a Külföld (1865. Fáy András, Hajnik Pál, Kazinczy Gábor, Madách Imre, Szalay László, Chinchilla herczeg, Kerüld a szépet, 1866. Baróthy Ilona, A mostoha meséi, 1867. A hosszúhajú hölgy); Toldy István, A m. politikai szónoklat Kézikönyve (Pest, 1866. A felirati javaslatról 1861., 1866); Magyarország képekben (I. 1867. Budapest); Igazmondó (1867. Egy magyar honvéd, Gressák József mint aranyásó Ausztráliában, Még sem lesz belőle tekintetes asszony, Adatok a magyar szabadságharcz kisebb történetéből, 1868. J. beszéde választóihoz Siklóson, J. beszéde a képviselőház júl. 25. ülésén a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatról, 42. sz. J. köszönő levele, A fekete sereg, Azok a szegény honvédek, Mi az a munkáskéz, A tizennegyedik, Megjegyzés Kossuth Ferencz levelére, A nemzeti becsületérzéshez és vezércikkek ápril 15., 26. és május 11., 1869. Jókai Mór a királynénál, Irányi Horváth Boldizsár-féle ügy és vezércikkek, Jókai beszéde június 26. a képviselőházban, Jókai interpellatiója a bankügyben október 21., Jókai beszéde decz. 19., melylyel mint elnök a pesti népkört megnyitotta, 1870 A miniszterelnöknek, J. beszéde a honvédnyugdíj mellett márcz. 11., Ludvigh János. nekr., Belügyek, A vértanúk emléke 1870. nov. 1. Költ. és vezércikkek, 1871. Párbaj az Istennel, regényes korrajz, székfoglalója 1870. decz. 5. a m. tudom. akadémiában, Milyen demokraták vagyunk mi?, J. beszéde febr. 25., J. nekr. és bucsúszózata Nyáry Pál felett, J. levele a baloldali kör elnökéhez, J. levele a kolozsváriakhoz, A megyékről, Ne sülyedjünk alább, A syami ikrek, politika satyra, Kossuth a cseh kérdésről, Andrássy Gyula első külügyministeri lépései, A budgetvitához, és vezércikkek, 1872. A véres kenyér, egy ifjú hős naplója, Az én szinpadi életem, J. képviselő jelentése pest-Terézváros választó polgáraihoz ápr. 8., A választás után, J. beszéde Pozsonyban júl. 16., A bécsi arzenál, J. beszéde nov. 27. a képviselőházban a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslat ellen, parlamentarismus?, ki felelős a historia előtt? A loyalitás, 1873. Az angyal arczú daemon, Petőfi, Bécsi nemzetközi kiállítás, Mit várunk a balközéptől, Megtámadóimhoz, Az államnak élni kell, A trónra lépés 25 éves ünnepélye, A mi válságunk, Irodalmi statisztika, 1874. A Bravallamező hölgyei, Zafireh, Holt költő szerelme, költ, A philog szerelme, parodia, A bankkérdésről, Isaszegh és hősei 1849. ápr. 6., 1875. A balközép a költségvetési vitában, Tisza Kálmán a királynál, Vértanúk emléke: Török, Gálfi, Horváth, költemény, Frettwell, Az «Igazmondó» programmja, Az ezerkettedik éjszaka, Budapest, aug. 31., Miért nincs vörös könyv, Az új miniszterelnök, Az a híres zászló, 1876. Atlantis, egy elsülyedt világrész története, új átdolgozásban, J. válasza a Józsefváros küldöttségének febr., Deák Ferencz, nekr., borotvaélen tánczolunk, Tánczestély József főherczegnél, Ne hagyjuk magunkat, Akkor és most, Nyilt levél a választókhoz, Szenttamási György, elb. 1850-ből, akkor elkoboztatott, A szamosújvári fegyencztelep, Az osztrákok és a kiegyezés, Ülések végeztével, Budapest, máj. 11. vezércikk, 1877. A kiegyezésről, Phantasmagoria, költ., A király és bolondja, ballada, A muszkák arany ágyúgolyói, A helyzetről, Apotheosis, A plevnai hősök, A Zólyomiak, 1878. J. beszéde a képviselőház febr. 8. gyűlésén, Az utolsó mór királyok, Mondjuk ki az igazat, Programmbeszéde a józsefvárosi választókhoz júl. 21., Egy dal keletkezésének története, Rendkívüli nők: Őrült Johanna, Xara, Zatime, Harmozáné, Artemisa, Agatha, Bosznia és Herczegovina, Ki mit akar?); Kossuth Album (1868. Egy dal, «Kossuth Lajos azt üzente», keletkezésének története); Honvéd-Világ (II. 1868. A honvédek 1848-ban); Kisfaludy-társaság Évlapjai (I. 1868. Bábel, III. Jósika Miklós emlékezete, VI. A szellem meghamisítása, A magyar Faust, népmonda Hatvani Istvánról, VII. Az én kortársaim); Népiskolai Könyvtár (1868. A két hízó, tréfás versezet); Munkások Ujsága (1868. A munkáról és a munkás kezekről); Budapesti Közlöny (1871. 77-ik szám. J. kolozsvári toasztja, 280. Beszéde a hivatalos lap tartalmáról, és 285. sz. Salamon nyilatkozata); Atheneaeum nagy Képes Naptára (1873. Ősapánk, 1877. Egy szent nő, rajz, 1878. A fátyol, 1884. Fejedelem és Fra Diavolo, 1892. Ilonca, 1893. Askrlje-dlniczai kariatidák, 1894. A kuglof, igaz történet); Életképek (1876 Az utolsó eszménykép, költ., Milton, dr. 4. felv., Feredzse, A medzsidée, Utazás a harangokkal együtt, Rendkívüli nők: Őrült Johanna, Xara, Zatime, Hormozane,Artemisia, Excusé, humor. elb., Hajdan, most és valaha, Apró monographia: Az emberkerülők tanyája, A rémnap, Az emberszeretők tanyája, A parnassus, A nagy nap, A szőlőmívelő vandalok, Úti táskámból: A szamosujvári fegyencztelep, Teleki Sándor, Koltó, Egy európai múzeum, Petőfi Koltón, A megénekelt czigány, Pila Anikó, Kakas fogta farkast, Kisfaludy Sándor új szobra, Balatonfüredi levelek, B. Sina életéből, Az utolsó eszménykép, emlékezés Petőfire, Szép Mikhál, regény, Jegyzetek a Szép Mikhálhoz, 1877. Ne nyúlj hozzám, elb., Petőfi ébresztő, költ.); Petőfi Társaság Lapja (1877. Elnöki megnyitó beszéd a Petőfi-társaság első közgyűlésén 1877. jan. 1., Apotheosis, költ., Solferinónál, 1878. Elnöki megnyitó beszéd a II. Közgyűlésen jan. 6.); Képes Caládi Lapok (1879. A bölcső, költ., 1883. A kőszegi hősök, 1888. Emléksorok és a Guta, Herkó Páter meg a kis borbély. 1890. Kossári Dániel, regény, Kétszer kettő négy, Elizanne, elb., 1892. Női honvédhadnagy, A Feszty-féle körkép, 1893. A fagygyúgyertya, J. vallomásai, A Bazar után, 1894. Hogy kezdődött ez a dolog, visszaemlékezések, A régi boldog újságírók, Egy kis falsum, Kossuthról, A Margitszigetről); Koszorú (I. 1879. Maguk ketten!, adalék a Petőfi korszakhoz, A látható Isten, III. 1880. Ne bántsd a magyart!, drámai jelenetek három énekben, VII. 1882. Deliancsa, VIII. Petőfi emlékszobránál, emlékbeszéd, tartotta 1882. okt. 15.); Magyar Népvilág (1879. Fölhívás előfizetésre, A bölcső, költ., A csendes évek története, felolv. Bécsben ápr. 20., Szeged, a korrupczióügy a hírlapokban, A dagői torony, elb., A magyar kisbirtokosokhoz, A hazajáró lelkek, 1880. A Széchényi szobor, Kamoensz, Az egyhuszasos leány, Az orgyilkos, elb., J. levele Fenyvesyhez, Balaton-Füred, júl. 14., Felhívás előfizetésre, Mátyás királyról, adomakör: Mátyás király és a szegény varga, költ., Jankó rajzaival, J. beszéde decz. 4. a budget törvényjavaslat felett, 1881. J. beszéde a szabadelvű párt értekezletén, jún. 5., J. programmbeszéde Ilyefalván, jún. 5., J. beszéde Tisza Kálmánról Szepsi-Szent-Györgyön jún. 7., Prolog a fiumi városi színházban aug. 26., Saját írói pályájáról, Az utolsó prolog, a pápai színház megnyitása ünnepén decz. 7.); Pesti Hirlap (1879. 12. sz. J. levele Frankenburg Adolfhoz ennek jubileuma alkalmából, 62. J. levele a bécsi egyetem német osztrák olvasó köréhez, 110. J. bécsi pohárköszöntése, 143. Eötvös József, költ., 1880. J. levele Fenyvessy Ferenczhez a pápai ünnepély alkalmából, 1881. 236. Üdv. Fiuménak! Prolog, 210., 211. J. önéletírása, 1882. 159. II. Rákóczy Ferencz emléke, költ. 285. Petőfi emlékszobránál, 1883. Felköszöntője Betléren, 230. Negyven év viszhangja, 306. Fejedelem és Fra Diavalo, 1884. 117. Hogyan lettem én filosemitává? 1885. 269. Prolog a temesvári első téli magyar színidény megnyitó ünnepélyére, 1890. A kajmános hölgy, 247. Levél a P. Hirlap szerkesztőjéhez vagy a «sós dráma» meg a «czukros dráma», a Thespis kordéja színlapjával, 281. A kit nem engednek meghalni, 288. A királyleány babái, 294., 295. Thespis kordéja vagy a földön járó csillagok, színj. 2. felv. okt. 24. adták a budapesti nemzeti színházban, Földön járó csillagok, drámai prolog. Majmuna az álomtündér, A leaotungi emberkék, Hogy jutottam én a leaotungi emberkékhez, Levél Mikszáth Kálmánhoz, 329. Szent Antal generalis, 345. Valami furcsaság, 1891. 4. A legdrágább öltöny, 8. Petőfi eszmecsirái, 18-26. Almodád, 32-39. Az aradi hősnők, történelmi vígjáték három felvonásban, 79. B. Kemény fogságban, érdekes nemzetközi pöreset, 80. A budapesti Samaritanusok, 87. Tengeren a magyar!, 93. A névtelen társaság, 95. Én és a százezer forint, hogy kerülünk mi össze, 96. A két poluson, 107. Pulvis et umbra sumus, 210. A magyar thea, életkép, 227. és köv. sz. A fekete vér, regény, 286. Az új szőlővész, a «nekropólisz», 295. Hányféle a becsület, 307. Az én birói hivatalom, 316. Lesz-e háború, 319., 321., 323., 328. Bécsi dolgok, 354. A királyné és a majom, 1892. 25. J. levele a komáromi választó polgárokhoz, 35. Az a rongyos 739 ezer forint, 45. Petőfi könyve, 52. Rudolf trónörökös verse Magyarországról, 63. Mátyás ugrás napja, 65. A szatyor, életkép a múlt időkből, 80., 82. A női honvédhadnagy, 87. A mándrucz király, 94 A hét nemes, 99. «Csináljunk magunknak egy jó napot», 108–146. Sárga rózsa, regény 128. A művészek ünnepélye az árvai inségesek fölsegélésére, 151. A királykoronázás, 162. Madártávlatból, 176. Deák Ferencz a koronázás napján, 194. Vipera a Svábhegyen, 227. A Feszty-féle körkép, 230. Szép lövés volt! 258–339. A két Trenk,tört. regény, 313. Prolog az erdélyi magyar színészet százéves jubileumára, 356. Mink szegény tótok, 1893. 1-49. sz. Trenk Frigyes, regény, 9. A varázsing., 91., 94. Állítólag Petőfi verse, 92. A királynő nyárfavesszeje. 111. Az első temetkezés s az első feltámadás, 118. József főherczeg pálmáskertje, 125. Hatvanhárom év előtti diéta referada, 139. A hol sok ember van s a hol senki sincs, 142. és k. sz. Tizenhárom levél Genuából, 153. Levél Csernátónyhoz: J. parókája 1871-ből, 166., 167. A bécsújhelyi katonai akadémiában, 179. Fiume, költ., 200., 201. A «cinipsz», 207–213. Az én iskolatársaim, visszaemlékezés, 243. Közhasznú felriasztás, 245. A magyar kalendáriumosoknak barátságos figyelmeztetés, 276. A magyar Nábob megköltése, 285–297. A háromszinű kandúr, 312. A zálog, elb., 355. és k. sz., 1894. 5. sz. Koronás gyermekek, regényes korrajz, 6. Jókai és a szerzői jog, 8. A halál után, 19. Egy kis falsum, 26. Ugyan értsünk tréfát, 208. A régi boldog újságírók, 214–249. A «három királyok» csillaga, meséli az unokáinak az öreg apó, 221. Köszönet és kérelem, 226. Valóságos köszönet, 235. Ujabb hálás köszönet, 255. Miért nem ismerik az én nevemet külföldön, 270. Egy újabb nyavalya és annak gyógymódja, 273. A Margit-szigetről, 277. Csodák, 287–321. Magneta, regény, 296. A mi királynénk, 340. Utóhang a Politikai divatokhoz, 359. és k. sz. 1895. 48. és köv. sz. De kár megvénülni, regény, 294. A hármas párbaj, emlékeimből, 1896. Mi a cynikus?, 121. J. statisztikai jegyzetei, 156. Daliás új nemzedék, 160. Naplóm lapjaiból, 163. Etetés, itatás, 168. A napi kérdésekről, 174. Vészkiáltás!, a szőlő legújabb veszedelme, 176. Cochyllis ambiguella, szőlőmoly, 179. Védekezés a szőlőmoly ellen, 185. Beültetén, 192. Coccus vitis, 201. A thanaton, 234. Azok a kertészek, 235. A kalapemelgetésről, 240. A Konti contra Kaldy ügy, 249. Egy szerény indítvány, 251. Külföldi publicista a magyar parlamentről, 356. Super eodem, levél a P. Hirlap szerkesztőjéhez, 266. A vaskapu és az aranykapu, 268. Az albumlegyező, 287. Mauthner Ödön pavillonja és a magnemesítés, 314. Komám asszony orvosság; 321. A legerősebb fej, 329. J. mint népdalénekes); Nemzet (1882. 1. sz. Az életből ellesve, végnélküli czikksorozat, A pánszlávok földén, rejtelmes historia, 2. Balatonfüred és a Balaton jövője, 7. Az életből: A miskolczi szűz, 10., 12-14. A socialdemocratia Európában és Északamerikában, 15. és köv. sz. Bálványos-vár tört. regény, 80. Mire vénülünk meg?, 94. Mikor az embernek nincsen gondolatja, adalék az «Arany ember»-hez, 115. Egy karácsonyest a bolondok házában, 1883. 3. és köv. sz. A Damokosok, regényes történet, 5. Bálványos vár a trónörökös főherczegi párnál, 52. Mikor Haynald a kálvinistáknak prédikál, 83. A koldusok királya, költ., 124–131. A pénz betegségei, elb., 172. Oroszlánhűség, költ, 228. Negyven év viszhangja, 255. Ischia, költ., 287. és köv. sz., 1884. 1. és k. sz. A lőcsei fehér asszony, tört. regény, 17. J. nyilatkozata társadalmi regényeinek hőseiről, 52. J. pohárköszöntője kassán, 86., 87., 178. A trónörökös irodalmi vállalatáról, 117. Hogyan lettem és filosemitává?, 178. J. válasza a trónörökös könyve ügyében, 208–212. romano csibakero szillariben, jegyezgetések, 250. Villámvonat szekerén, 275. és k. sz., 1885. 4. és k. sz. A kis királyok, regény, 303. Milyen a török nép?, 328. Tisza Kálmán tíz éves miniszterelnöki örömünnepén, 354. Verescsagin és Irányi, 1886. 1. és k. sz. Három márványfej, regény, 5. Egy ember a ki nem akar adós maradni, 7. J. tágabb hazája, az ifjú nemzedék számára, 57. Rudolf trónörökösnél, 119., 122., 125., 130. Egy nap Boszniában, 264. Lidérczfények, előszó a pozsonyi színház megnyitására, költ., 277. A lissai tengeri ütközetből, 1887. 1. és köv. sz. Utazás egy sírdomb körül, 258. Levél Urváry Lajoshoz, 265. Levél Paulay Edéhez szept. 26., A kántorné királyi palástja, Az első szereptanulás, Olympi verseny, ábrándkép a budapesti nemzeti színház ötven éves fennállásának ünnepére, költ., 285. Levél Urváry Lajoshoz, J. félszázados írói munkásságáról, 297. Levél az ujságíró reporterhez, 354. és k. sz. 1888. 1. és k. sz. A lélekidomár, regény, 76. Márczius tizenötödike: Negyven év mulva! Nyilt szavak honunk fiatalságához 1848. márcz. 17., Huszonöt év mulva 1875. márcz. 15., Az ifjusághoz harmincz év mulva, 92. Világszép-leányok, J. népszínművéből, 223., 326. Vialis levelek: Az árvíz utáni táj, Egy Deák Ferencz adoma a regaléról, 231. Az igazi «Jó szív», költ., 345. és k. sz. A tengerszemű hölgy, regény, 1889. 29. 31. Rudolf trónörökös, nekr., 48. Andrássy Gyula, nekrolog. 124. J. emlékbeszéde Rudolf trónörökös felett máj. 5. az akadémia közgyülésén, 146–151. A Hortobágy, 191. Egy sírkert, 303. és köv. sz. A gazdag szegények, regény, 1890. 179. és k. sz. Nincsen ördög, regény, 193. Földönjáró csillagok, drámai prolog a magyar színművészet százesztendős örömnapjára, 300. Magam magamról, 340. Volt, van és lesz, 353. Tisztelendő és tiszteletes, nyelvtudományi értekezés, 1891. 7. Petőfi eszmecsirái, 40. és k. sz., Rákóczy fia, regény, 99. Királyhimnusz, 246. Komárom, 354. Brazil Heliogabalné asszony férje, 354. mellékl. A béka, életkép, 1892. 1. és k. Fráter György, regény, 130. Baross Gábor, nekr. 158. Ferencz József király 25 éves uralkodása, 220. Az alcsuthi örömünnep, aug. 9., 1893. 7. A varázsing, 38., 40. Rút leányok mentsvára, bevezetés egy regényhez «Kráó», 42. és köv. sz. A Kráó, regény. 97. Jókai és a «Zsidó fiú», levél a Főv. Lapok szerkesztőjéhez, 100. sz. J. vallomása, levél Keméndy Nándornéhoz, 269. Egy nevezetes csók, emlékirataimból, 275. A «Magyar Nábob» megköltése, 355. Huszonnégy év előtt, 30. és k. sz., 1894. 6. és k. sz. Tégy jót, regény, 7. J. beszédei a nemzeti ünnepen, 8. A halál után, egy férj viziói, ki neje halálán megőrült, 81. Kossuth Lajos, nekrolog, 91. Jókai beszéde Kossuth ravatalánál április 1-kén, 1895. 245. sz. Gróf Zichy Nándor és a Hon, 103. Egy tapolczai választás, 128. keresztény-e vagy keresztyén?, 171. Hat nagy magyar történelmi festmény Bécsben, 209–211. J. önéletírása, 245. Magyarország, millenniumáról és kiállításról, németül a berlini Cosmopolisban, 247. A kedves László, nekr. 265. Beszéde az interparlamentaris congressuson, francziául, 355. A historiai tarokkparti 360. A magyar vér a munkás szivében, 1896. 1. Az új ezredév első napja 121. Hozsanna! Az ezredéves Magyarország, 130. A költő joga, 133. Erős várunk nekünk a tudomány, 143. Az én gyermekkori játszótársam, 265. J. levele a szerkesztőhöz, 291. J. képviselőjelölt előrajza a karczagi választókhoz, 295. esti szám, Programmbeszéde Karczagon, november 3-án, Levele Papp Sándorhoz a karczagi kormánypárt elnökéhez, 328. Jókai levele Endrődyhez, 332. Levél a főszerkesztőhöz, egyről-másról); Székely Nemzet (1883. Puskás Kalári, költem., Szaffi, ebből készült a Czigány báró, a háromszéki beszédei); M. Salon (II. 1885. Alcsuth, a tündérlak Magyarhonban, 1848. márcz. 15.); Fővárosi Lapok (1886. Lidérczfények, előszó a pozsonyi színház megnyitására, 1893. A varázsing); Segítség Album (1887. Mátyás király forrása); Egyetemes Regénytár Almanachja (1888. Barak Hageb asszonyai, tört. elb., J. arczk., 1889. A pusztai rózsa, elb., a «Lélekidomár»-ból, mutatv., 1890. Szegedinecz Péró viselt dolgai, vázlat, 1891. Csel-csal, elb., 1892. A glóriás hölgy, 1893. A halberstadti Ádám, elb., 1894. A zálog, elb., 1895. Egy régi adoma mely mindig új marad); Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország (I. 1888. A családélet, Az új korszak, folytatása a Habsburgházbeli királyok korának, A magyar nép, II. 1891. Tiszamenti élt, A pesti sikság, bevezetés, Debreczen, 1893. Bpest, bevezetés, Budapesti élet); Budapesti Hirlap (1889. 1. és következő sz. A ki a szivét a homlokán hordja, 1896. 342. Jókai toastja deczember 11.); Pesti Hirlap Naptára (1891-re A rémhalász); Reform Naptárban (1892-re Első utam Bécsben); M. szellemi Élet (1892. Irói életemből, arczk. és névaláírása); M. Bazár (1893. J. vallomásai); Petőfi-Múzeum (1893. J. levelei: Petőfihez, Pest, 1846. február 20., augusztus 18., 1847. július 6.); Ország-Világ (1893. A zálog, A Balaton vőlegényei, A három királyné, elb., 1894. Egy régi adoma, mely mindig új marad, 1895. A hármas párbaj, A kedves László); Hazánk (1893. 6. sz. Immetullah, Jókai ismeretlen librettója); Néptanítók Lapja (1895. Az iskolamesterek a háborúban); Előszókat írt: Petőfi Sándor összes költeményeihez (Bpest, 1882. I. 1-95. 1. Petőfi Sándor élete és költeményei), Kéry Gyula, Blaha élete. Budapest, 1896. czímű munkához sat. Országgyűlési beszédei a Napló köteteiben (1861. I. Igazoló jelentései, Palóczy László halálakor, Felirati vita, II. Ülésterem ventillatiója, Színházi bizottmányról, 1865-68. Décsey László választása, Trónbeszédről szóló felirati vita, III., IV. Ujonczozási javaslat; köztörvényhatóságok visszaszállítása, Közösügyi bizottság munkálata, V., VI., Hevesi ügy, Konstantinápolyi magyarok ügye, Államadósság, Vám- és kereskedelmi szerződés, VII. görög keletiek ügye, IX. Az 1867. kiegyezést megtámadó kérvények, Jövedelmi adó, Védelmi törvényjavaslat, 1869-72. I. Salgó-tarjáni kőszénbányatársulat közgyűlésein a kormány képviseltetései, interp., Válaszfelirat, Pest-váczi országút, interp., Ujonczozás 1869-re, Birói hatalom gyakorlása, III. Magyar banktörvény alkotása, interp., Vakok pesti intézete, interp., Jegybank, VI. Költségvetés 1870-re VII. Gyapjú- és nyersbőr kivitelnél kiállított egészségügyi bizonyítványok díjainak hovafordítása, interp., VIII. Báttaszék-dombóvár-zákányi vasút, IX. Köztörvényhatóságok rendezése, X. Rokkant honvédek, XI. Miletics Szvetozár mentelmi ügye, XIII. Honvéd lovasszázadok szaporítása, XIV. Vasúti üzletrend, Költségvetés 1871-re, XV. Költségvetési törvényjavaslat, XVII. Pesti Körúti házak adómentessége, XVII. Pénzzavarok a pesti kereskedelmi és iparvilágban, interp., Államkölcsön, XVIII. Ipartörvényjavaslat, Költségvetés 1872-re, XX. Bécsi nemzeti bankmagatartása, interp., XXII., XXIII. Buda-Pest egyesítése, XXIII., XXIV. Választói jog, Ujpesti kikötő mocsarai, interp., 1872-75. I. Udvarhelyszéki képviselőválasztások, II. Budapest rendezése, III. Százház összes birtokosai ellen intézett birói végrehajtás, interp., IV. Költségvetés 1873-ra, VI. Magyar biróságok osztrák hivatalnok adósok ellen hozott marasztaló ítéleteinek az osztrák hatóságok által végre nem hajtása, interp., Leszámítoló és kereskedelmi bank, XIV., XV. Költségvetés 1875-re, XVI. Kereskedelmi törvényjavaslat, XVII. Bécsi egyetemi hallgatók betegápoló-egyletének kérvénye, 1875-78, XV. Vám- és kereskedelmi szövetség Ausztriával, vámtarifa osztrák-magyar vámterületen, XVI. Üchtritz Zsigmond br., Szalay Imre, Kaas Ivor b. mentelmi ügyei, XVII. Pest-Pilis-Solt- és Kis-Kunm. kérvénye a gyülekezési jog tárgyában, Hatvanmilliós hitel rendkívüli hadszükségletekre, XVIII. Országgyűlés berekesztése, 1878-81, III. Költségvetés 1879-re, IV. Szegedi árvíz, V. Szegedi árvíz, Berlini szerződés beczikkelyezése, Ghyczy Kálmán lemondása képviselőházi elnökségéről, VI. Kisküküllőmegye székhelye, Rohonczy Gedeon, Üchtritz Zsigmond b. mentelmi ügye, VIII., IX. Bosznia és Herczegovina közigazgatása, Hamisított magyar borok a svájczi piaczon, borkivitel, interp., Ujonczjutalék megállapítása 1889 végeig, X-XII. Költségvetés 1880-ra, Ülések meghosszabbítása, Szlávy József képviselőházi elnök lemondása, XV. 1881. Költségvetési törvényjavaslat, XVI. Eger város kérvénye zászlósértés miatt elégtételért, XVI. Czukor-, kávé- és sörfogyasztás megadóztatása, 1881-84. I. Válaszfelirat, II., III. Költségvetés 1882-re, V. Katonai póthitel 1882-ben, rendkívüli hadiköltség fedezése, VIII. Költségvetés 1883-ba, IX. Tapolczai választókerületi polgárok kérvénye az izraeliták egyenjogusítása stb. ellen, XIV. Keresztények és izraeliták között, valamint a külföldön megkötött polgári házasság, XV. Irói és művészi jog, XVII. Állandó országház építése, 1887-87. IV. főrendiház reformja, 1887-92. I. Fogyasztási adók, VIII. Véderő, XIV., XVI. Költségvetés 1890-re, XVIII. Kir. táblák és főügyészségek szervezése, XXI. Szőlő területeknek adandó újabb állandó kedvezmények, XXVII. Indemnity 1895. jan.-máj.).

Álnevei és betűjegyei[szerkesztés

Sajó, Kakas Márton, Kis Endymion, J. M., a Jelenkorban (1847–1848) és Θ.

Származása

Jókai Mór családfája

ásvai Jókai Mór
(Komárom, 1825. febr. 18.–
Budapest, Erzsébetváros, 1904. máj. 5.)
költő, író, ref.

Apja:
ásvai Jókay József
(Ógyalla, 1781. dec. 27.–
Komárom, 1837. okt. 29.)
ügyvéd, táblabíró

Anyja:
banai Pulay Mária
(Bana, 1790 –
Komárom, 1856. márc. 13.)

Apai nagyapja:
ásvai Jókay Sámuel
(1749. júl. 3.–
1829. júl. 20.)

Apai nagyanyja:
Veres (v. Vöres) Katalin
(? – 1830. szept. 5.)

Anyai nagyapja:
Pulay Dávid
(? – 1806)
földbirtokos

Anyai nagyanyja:
baracskai Szűcs Erzsébet
(? – Bana, 1822. okt. 2.)

Emlékezete

– Kisbolygót neveztek el róla: 2003. július 7-én észlelte elsőként Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta a 90370, Jókaimór aszteroidát. A kisbolygó 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője 4-5 kilométer lehet. „Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat” – olvasható az MCSE honlapján. A nevét viseli a Merkúr bolygó egyik krátere is.
– Jókai Mór emlékpadok
– Antal Károly 1966-ban készített mészkőszobra Kazincbarcikán a Jókai Mór téren található.
– Révkomáromban található ülő szobra a Duna Menti Múzeum főépülete előtt. Az ő nevét vette fel a komáromi színház, ill. az egyik alapiskola is, ahol emléktáblája is megtalálható. A temetőben található a családi kripta, azonban az elhunytak csontanyaga már nincs ott.
– Makó város díszpolgári címmel ismerte el munkásságát.
– A Jókai-kert Budapesten, a Svábhegyen (XII. ker. Költő utca 21.) található természetvédelmi terület.
– A Békéscsabai Jókai Színház (1954–2011 között Békés Megyei Jókai Színház) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő színház Békéscsabán, amely 1879. március 8-án nyitotta meg kapuit, ezzel az Alföld első állandó kőszínháza lett. Napjainkban is jó hírű színház Magyarországon.
– A Komáromi Jókai Színház a kassai Thália-színház mellett a Szlovákiában működő két magyar nyelvű színház egyike. Az 1952-ben alakult Magyar Területi Színház (Matesz) utódjaként fontos szerepet tölt a szlovákiai magyarság közművelődésében. 1990-ben vette fel jelenlegi nevét. Fenntartója a Nyitrai kerület önkormányzata, jelenlegi igazgatója (2003 óta) Tóth Tibor.
– Jókai Mór emlékezete Erdélyben – A magyar irodalom 19. századi nagyjai közül – nem számítva az Erdélyben születetteket – Petőfi mellett a legszorosabb és legsokrétűbb Jókai Mór kapcsolódása Erdélyhez, tájaihoz, az itt élő népek múltjához-jelenéhez.

Forrás: Wikipedia

Hasonló hírek

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Buda ostroma (1849)

info

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Temesvár ostroma

info

Márciusi ifjak I. rész

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------