Főoldal » Márciusi ifjak életrajza: Hatala Péter
1848-49

Márciusi ifjak életrajza: Hatala Péter

marc ifjakMárciusi ifjak életrajza

Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején

– Ágai Adolf (12 éves);
– Bozzai Pál (19 éves);
– Bulyovszky Gyula (21 éves);
– Degré Alajos (28 éves);
– Emődy Dániel (29 éves);
– Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves);
– Gaal Ernő (?);
– Hamary Dániel (22 éves);
* Hatala Péter (16 éves);
– Hermann Rosenfeld (?);
– Irányi Dániel (26 éves);
– Irinyi József (26 éves);
– Jókai Mór (23 éves);
– Kléh István (23 éves);
– Koplánszki Károly (18 éves);
– Korányi Frigyes (19 éves);
– Lehotzky Pál (27 éves);
– Nyáry Albert (20 éves);
– Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves);
– Pálffy Albert (28 éves);
– Petőfi Sándor (25 éves);
– Sebő Antal (18 éves);
– Sükei Károly (24 éves);
– Szathmáry Pál (?);
– Szegfi Mór (23 éves);
– Szikra Ferenc (?);
– Telepy Károly (19 éves)
– Vajda János (21 éves);
– Vasvári Pál (22 éves);
– Vidats János (22 éves);

Hatala Péter

Zborói Hatala Péter (Tótmegyer, Nyitra megye, 1832. február 17. – Marosvásárhely, 1918. február 12.) hittérítő, nyelvész, orientalista, teológiai doktor, egyetemi rendes tanár, a Petőfi Társaság tagja.

Élete

Tótmegyeren született, ahol atyja Károlyi István gróf gazdatisztje volt. A gimnáziumot Szombathelyen kezdte s a felsőbb osztályokat és a bölcseletet Pesten hallgatta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a honvédek közé lépett és mint tüzér szolgált a világosi katasztrófáig, amikor fogságba került. Onnét kiszabadulván, a papi pályát választotta s az esztergomi főegyházmegye növendékpapjai közé vétette föl magát. Innen később a pesti egyetemre a teológia hallgatására küldték. 1855. március 14-én Esztergom főegyházmegyei áldozópappá szentelték föl. Néhány évig káplán volt Nyergesújfalun és Hédervárott. 1856-ban teológiai doktorrá avatták. 1857-60-ban mint hittérítő járt Palesztinában. Innét visszatérvén, 1861-ben tanár lett az esztergomi papnevelőintézetben. 1866-tól a pesti egyetemen a sémi nyelvek tanára volt. 1872-73-ban rektorként is tevékenykedett. 1869-70-ben a római egyetemes zsinat alatt hosszabb ideig tartózkodott a pápai városban, ahol alkalma nyílt az ott napirenden levő kérdéseket közvetlen közelből tanulmányozni s e tanulmányok a későbbi római határozatok után irányadók lettek előtte. A katolikus kongresszuson az esztergomi papság egyik képviselője volt és a kisebbség elveit osztotta. 1874-ben a római katolikus vallást elhagyta és az unitárius vallásra tért át.

Arcképe: kőnyomat, rajzolta Marastoni József 1873., nyomt. Beck Ferdinand Budapesten.

Költeménye jelent meg a pesti kegyesrendiek gimnáziumában a költészetet tanulók Zsengemutatványaiban (Pest, 1847.) Cikkei a Religióban (1857. I. Tudósítások az ausztriai zarándokokról, II. Jeruzsalem, 1858. Szent föld, 1859. I. Beitdsalla, 1861. Tábor hegyén, A bold. szűz Máriának sírja a Jozafat-völgyben), a Népnevelők Közlönyében (1857. A kath. néptanító és a vallás szelleme), a Magyar Sionban (1863-65. Négy év a szentföldön, tanulmány és tapasztalás után, 14 közlemény, 1864. Magyar keresztesek 1217-1218., 1866. Pécsváradi Gábor, szent Ferencz-rendi szerzetesnek utazása a szentföldön 1514ben), az Egyházi Lapokban (1867. Az izraeliták utolsó napjai Egyptomban, Az Úr Jézus születési barlangja Bethlehemben, Püspökválasztás a kereszténység első századaiban, 1868. Hogyan értelmezendő az egyháznak, a szent írás isteni eredetéről szóló dogmája. 1869. Jákob jövendölése), a Kath. Néplapban (1869. A sionhegyi apáczák árvaháza Jeruzsálemben), a Havi Szemlében (1869. Az ős evangelium, 1878-79, A mesék ős hazája, 1880. A zsidók Palesztinában, Afrikából), egyházpolitikai czikkek a Honban (1873-75.) és a Neues Pester Journalban (1873-74.), a Magyar Tanügyben (II. 1873. A lelkészek képzése Poroszországban), a Magyarország és a Nagyvilágban (1875. Keleti képek), a Petőfi Társaság Lapjában (1877. Zohairnak, az Abi-Szolme fiának Moallakat, kaszidetje, arabból prózában ford., irodalomtörténeti bevezetéssel, 1878. Adós és hitelező, kalmár és vevő az arab beduin költészetben, prózában ford.), az Otthonban (1875. A Messiás országa), az Életképekben (1876. Oktatás a Kaduri könyvéből a jogtudományról, fordítás arabból, A királyok kincstára, ford. arabból), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1877. A pún szöveg Plautus Poenulusában, 1886. A zsoltárkönyv), a Koszorúban (1879. Az iszlam és a civilisatió, Jésus az iszlam szerint, 1880. Nők az iszlamban, 1881-82, Názáretbe és Lorettóba, Mekkába, A moszlim szentek, 1883. A szentsír templomában), a Keresztény Magvetőben (1881-től), a lőcsei Albumban (1882. Beitdsálától Hebronig), az Új Községi Közlönyben (1883. Közigazgatás ázsiai Törökországban), a Magyar Salonban (II. 1884-85. Rómából, IV. 1890-91. Négy év a szentföldön), az Ország-Világban (1885. Budavár ostrománál), a Hétben (1891. A nagy hét Jeruzsálemben), az Érsekujvár és Vidékében és egyéb vidéki lapokban (Bethlehemben).

Munkái

Theses ex universa theologia quas in c. r. scientiarum universitate pestiensi publice defendendas suscepit. Pestini, 1856.
Vezérlapok a szent földre, vagyis tapasztalásból merített tanácsok az út kezdetére, folytatására s bevégzésére, az útba eső jelesebb helyek, nevezetességek s a szent helyek leírásával a magyar zarándokok kedveért. Pest, 1857.
Az ó- és újszövetségi szentirás, a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre, Díszkiadás 230 külön képpel és díszrajzokkal. Pest, 1869. (Kiadta Riedl Szendével.)
A moral viszonya a valláshoz. Rectori beszéd. Pest, 1874.
Az én hitvallásom. Bpest, 1875.
Arab nyelvtan, olvasókönyv és szótár, tekintettel a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre. Bpest, 1877.
Mohammed élete és tana. Bpest, 1878.
Szerkesztette Budapesten az Egyházi Lapok c. havi füzeteket 1867. máj.-1868. jan. (Bodnár Zsigmonddal együtt), a Szabad Egyház c. politikai napilapot 1869. júl. 15-től 1872. jún. 29-ig (Prileszky Tádéval) és ennek folytatását a Szabad Sajtót 1872. júl. 2-tól decz. 31-ig gróf Csáky Gyulával és 1873. jan. 1-től márcz. 29-ig, mikor megszünt, Rózsaági Antallal, a Katholikus Reform című egyházi és tanügyi hetilapot szerkesztette s kiadta 1873. ápr. 6-tól júl. 30-ig.

Források

Hatala Alajos, Isten Anyjáról nev., Piar (Nyitra, Nyitra vm., 1817. okt. 11.-Kolpach, 1867. jún. 2.): tanár, misszionárius. – 1834. IX. 13: Trencsénben lépett a r-be, ahol 1836-38: a gimn. próbaidős tanára. 1839: Vácott a bölcs., 1841: Nyitrán és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) a teol. hallg-ja. 1842. VIII. 17: Kalocsán pappá szent. 1843: Podolinban, 1845: Trencsénben, 1846: Léván, 1846: Kisszebenben gimn. tanár, 1847: Breznón (Zólyom vm.) hitszónok és h. plnos, 1850: Selmecbányán, 1850: Nyitrán, 1852: Tatán gimn. tanár. 1853: Szentgyörgyön tót hitszónok, 1856: hittérítő Buffalo (USA) indiánjai között. 1864: Máramarosszigeten betegeskedett, 1865-67: a kolpachi pléb. adm-a. – M: Illustr. dno Antonio Marczibányi de Pucho et Csóka dum in munus suppremi comitis include. comitatus Trenchiniensis introductus … Nyitra, 1845. T.E.

Szinnyei IV:493. – MUL 1993:152.

Hatala Péter, zborói (Tótmegyer, Nyitra vm., 1832. febr. 17.-Marosvásárhely, 1918. febr. 12.): nyelvész, egyetemi tanár. – A gimn. alsóbb o-ait Szombathelyen, a felsőbb o-okat és a bölcs-et Pesten hallg. 1848-49: a szabharcban a világosi fegyverletételig tüzér. Fogságából szabadulva esztergomi egyhm-s kispap, a teol-t a KPI növ-eként a pesti tudegy-en végezte, 1855. III. 14: Esztergomban pappá szent. Nyergesújfalun és Hédervárott kp., 1856: teol. dr. 1857-60: Palesztinában hittérítő, 1861: Esztergomban teol. tanár, 1866. VI. 1: a pesti tudegy. hittud. karán a lelkipásztorkodástan, 1869. II. 8: az ÓSz és a héber nyelv, 1874. I. 29-1904: nyugdíjazásáig a bölcs. karon a sémi nyelvészet ny. r. tanára, 1872/73: a tudegy. rektora. – 1869-70: az I. Vatikáni Zsinat idején Rómában volt. Vsz. a p. tévedhetetlenség dogmájának elutasítása miatt 1874. XII: unit. vallásra tért. – M: Theses ex universa theologia quas in scientiarum universitate pestiensi publice defendendas suscepit. Pest, 1856. – Vezérlapok a szt földre, vagyis tapasztalásból merített tanácsok az út kezdetére, folytatására s bevégzésére, az útba eső jelesebb helyek, nevezetességek s a szt helyek leírásával a m. zarándokok kedvéért. Uo., 1857. – Az Ó- és ÚSz szentírás a Vulgata szerint … Kiad. Riedl Szendével. Uo., 1869. – A morál viszonya a valláshoz. Rektori beszéd. Bp., 1874. – Az én hitvallásom. Uo., 1875. – Arab nyelvtan, olvasókv. és szótár, tek. a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre. Uo., 1887. – Mohamed élete és tana. Uo., 1888. – A felekezetnélküliség és a felekezeti kényszer. Uo., 1894. – Az erkölcs, a vallás és a polg. házasság. Uo., 1894. – A jogos szocializmus. Uo., 1898. – Ötven év előtt. 1848. III. 15-től Világosig. Uo., 1898. – 1867. V-1869. I: Bodnár Zsigmonddal az Egyházi Lapok havi füz., 1869. VII. 15-1872. VI. 29: Prileszky Tádéval a Szabad Egyház napilap s folytatása, 1872. VII. 2-XII. 31: gr. Csáky Gyulával a Szabad Sajtó, 1873. I. 1-III. 29: Rózsaági Antallal a Katholikus Reform hetilap szerk-je és 1873. IV. 6-VII. 30: kiadója.

Szinnyei IV:493. – Szentpétery 1935:529. – Hermann-Artner 1938:563. – Gulyás XII:754. – MUL 1993:152.

Forrás: Wikipedia

Hasonló hírek

Márciusi ifjak életrajza: Bulyovszky Gyula

info

Márciusi ifjak életrajza: Irányi Dániel

info

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Iglói rajtaütés

info