Hirmagazin.eu
Főoldal » Márciusi ifjak életrajza: Hatala Péter
1848-49

Márciusi ifjak életrajza: Hatala Péter

marc ifjakMárciusi ifjak életrajza

Az 1848-as forradalom közvetlen előkészítésében, valamint a 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyek. Márciusi ifjaknak az irodalomtörténet a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi, Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

A márciusi ifjak nevei és életkoruk a forradalom idején

– Ágai Adolf (12 éves);
– Bozzai Pál (19 éves);
– Bulyovszky Gyula (21 éves);
– Degré Alajos (28 éves);
– Emődy Dániel (29 éves);
– Farkas Lujza (Szathmáryné) (30 éves);
– Gaal Ernő (?);
– Hamary Dániel (22 éves);
* Hatala Péter (16 éves);
– Hermann Rosenfeld (?);
– Irányi Dániel (26 éves);
– Irinyi József (26 éves);
– Jókai Mór (23 éves);
– Kléh István (23 éves);
– Koplánszki Károly (18 éves);
– Korányi Frigyes (19 éves);
– Lehotzky Pál (27 éves);
– Nyáry Albert (20 éves);
– Oroszhegyi (Szabó) Józsa (26 éves);
– Pálffy Albert (28 éves);
– Petőfi Sándor (25 éves);
– Sebő Antal (18 éves);
– Sükei Károly (24 éves);
– Szathmáry Pál (?);
– Szegfi Mór (23 éves);
– Szikra Ferenc (?);
– Telepy Károly (19 éves)
– Vajda János (21 éves);
– Vasvári Pál (22 éves);
– Vidats János (22 éves);

Hatala Péter

Zborói Hatala Péter (Tótmegyer, Nyitra megye, 1832. február 17. – Marosvásárhely, 1918. február 12.) hittérítő, nyelvész, orientalista, teológiai doktor, egyetemi rendes tanár, a Petőfi Társaság tagja.

Élete

Tótmegyeren született, ahol atyja Károlyi István gróf gazdatisztje volt. A gimnáziumot Szombathelyen kezdte s a felsőbb osztályokat és a bölcseletet Pesten hallgatta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a honvédek közé lépett és mint tüzér szolgált a világosi katasztrófáig, amikor fogságba került. Onnét kiszabadulván, a papi pályát választotta s az esztergomi főegyházmegye növendékpapjai közé vétette föl magát. Innen később a pesti egyetemre a teológia hallgatására küldték. 1855. március 14-én Esztergom főegyházmegyei áldozópappá szentelték föl. Néhány évig káplán volt Nyergesújfalun és Hédervárott. 1856-ban teológiai doktorrá avatták. 1857-60-ban mint hittérítő járt Palesztinában. Innét visszatérvén, 1861-ben tanár lett az esztergomi papnevelőintézetben. 1866-tól a pesti egyetemen a sémi nyelvek tanára volt. 1872-73-ban rektorként is tevékenykedett. 1869-70-ben a római egyetemes zsinat alatt hosszabb ideig tartózkodott a pápai városban, ahol alkalma nyílt az ott napirenden levő kérdéseket közvetlen közelből tanulmányozni s e tanulmányok a későbbi római határozatok után irányadók lettek előtte. A katolikus kongresszuson az esztergomi papság egyik képviselője volt és a kisebbség elveit osztotta. 1874-ben a római katolikus vallást elhagyta és az unitárius vallásra tért át.

Arcképe: kőnyomat, rajzolta Marastoni József 1873., nyomt. Beck Ferdinand Budapesten.

Költeménye jelent meg a pesti kegyesrendiek gimnáziumában a költészetet tanulók Zsengemutatványaiban (Pest, 1847.) Cikkei a Religióban (1857. I. Tudósítások az ausztriai zarándokokról, II. Jeruzsalem, 1858. Szent föld, 1859. I. Beitdsalla, 1861. Tábor hegyén, A bold. szűz Máriának sírja a Jozafat-völgyben), a Népnevelők Közlönyében (1857. A kath. néptanító és a vallás szelleme), a Magyar Sionban (1863-65. Négy év a szentföldön, tanulmány és tapasztalás után, 14 közlemény, 1864. Magyar keresztesek 1217-1218., 1866. Pécsváradi Gábor, szent Ferencz-rendi szerzetesnek utazása a szentföldön 1514ben), az Egyházi Lapokban (1867. Az izraeliták utolsó napjai Egyptomban, Az Úr Jézus születési barlangja Bethlehemben, Püspökválasztás a kereszténység első századaiban, 1868. Hogyan értelmezendő az egyháznak, a szent írás isteni eredetéről szóló dogmája. 1869. Jákob jövendölése), a Kath. Néplapban (1869. A sionhegyi apáczák árvaháza Jeruzsálemben), a Havi Szemlében (1869. Az ős evangelium, 1878-79, A mesék ős hazája, 1880. A zsidók Palesztinában, Afrikából), egyházpolitikai czikkek a Honban (1873-75.) és a Neues Pester Journalban (1873-74.), a Magyar Tanügyben (II. 1873. A lelkészek képzése Poroszországban), a Magyarország és a Nagyvilágban (1875. Keleti képek), a Petőfi Társaság Lapjában (1877. Zohairnak, az Abi-Szolme fiának Moallakat, kaszidetje, arabból prózában ford., irodalomtörténeti bevezetéssel, 1878. Adós és hitelező, kalmár és vevő az arab beduin költészetben, prózában ford.), az Otthonban (1875. A Messiás országa), az Életképekben (1876. Oktatás a Kaduri könyvéből a jogtudományról, fordítás arabból, A királyok kincstára, ford. arabból), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1877. A pún szöveg Plautus Poenulusában, 1886. A zsoltárkönyv), a Koszorúban (1879. Az iszlam és a civilisatió, Jésus az iszlam szerint, 1880. Nők az iszlamban, 1881-82, Názáretbe és Lorettóba, Mekkába, A moszlim szentek, 1883. A szentsír templomában), a Keresztény Magvetőben (1881-től), a lőcsei Albumban (1882. Beitdsálától Hebronig), az Új Községi Közlönyben (1883. Közigazgatás ázsiai Törökországban), a Magyar Salonban (II. 1884-85. Rómából, IV. 1890-91. Négy év a szentföldön), az Ország-Világban (1885. Budavár ostrománál), a Hétben (1891. A nagy hét Jeruzsálemben), az Érsekujvár és Vidékében és egyéb vidéki lapokban (Bethlehemben).

Munkái

Theses ex universa theologia quas in c. r. scientiarum universitate pestiensi publice defendendas suscepit. Pestini, 1856.
Vezérlapok a szent földre, vagyis tapasztalásból merített tanácsok az út kezdetére, folytatására s bevégzésére, az útba eső jelesebb helyek, nevezetességek s a szent helyek leírásával a magyar zarándokok kedveért. Pest, 1857.
Az ó- és újszövetségi szentirás, a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegre, Díszkiadás 230 külön képpel és díszrajzokkal. Pest, 1869. (Kiadta Riedl Szendével.)
A moral viszonya a valláshoz. Rectori beszéd. Pest, 1874.
Az én hitvallásom. Bpest, 1875.
Arab nyelvtan, olvasókönyv és szótár, tekintettel a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre. Bpest, 1877.
Mohammed élete és tana. Bpest, 1878.
Szerkesztette Budapesten az Egyházi Lapok c. havi füzeteket 1867. máj.-1868. jan. (Bodnár Zsigmonddal együtt), a Szabad Egyház c. politikai napilapot 1869. júl. 15-től 1872. jún. 29-ig (Prileszky Tádéval) és ennek folytatását a Szabad Sajtót 1872. júl. 2-tól decz. 31-ig gróf Csáky Gyulával és 1873. jan. 1-től márcz. 29-ig, mikor megszünt, Rózsaági Antallal, a Katholikus Reform című egyházi és tanügyi hetilapot szerkesztette s kiadta 1873. ápr. 6-tól júl. 30-ig.

Források

Hatala Alajos, Isten Anyjáról nev., Piar (Nyitra, Nyitra vm., 1817. okt. 11.-Kolpach, 1867. jún. 2.): tanár, misszionárius. – 1834. IX. 13: Trencsénben lépett a r-be, ahol 1836-38: a gimn. próbaidős tanára. 1839: Vácott a bölcs., 1841: Nyitrán és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) a teol. hallg-ja. 1842. VIII. 17: Kalocsán pappá szent. 1843: Podolinban, 1845: Trencsénben, 1846: Léván, 1846: Kisszebenben gimn. tanár, 1847: Breznón (Zólyom vm.) hitszónok és h. plnos, 1850: Selmecbányán, 1850: Nyitrán, 1852: Tatán gimn. tanár. 1853: Szentgyörgyön tót hitszónok, 1856: hittérítő Buffalo (USA) indiánjai között. 1864: Máramarosszigeten betegeskedett, 1865-67: a kolpachi pléb. adm-a. – M: Illustr. dno Antonio Marczibányi de Pucho et Csóka dum in munus suppremi comitis include. comitatus Trenchiniensis introductus … Nyitra, 1845. T.E.

Szinnyei IV:493. – MUL 1993:152.

Hatala Péter, zborói (Tótmegyer, Nyitra vm., 1832. febr. 17.-Marosvásárhely, 1918. febr. 12.): nyelvész, egyetemi tanár. – A gimn. alsóbb o-ait Szombathelyen, a felsőbb o-okat és a bölcs-et Pesten hallg. 1848-49: a szabharcban a világosi fegyverletételig tüzér. Fogságából szabadulva esztergomi egyhm-s kispap, a teol-t a KPI növ-eként a pesti tudegy-en végezte, 1855. III. 14: Esztergomban pappá szent. Nyergesújfalun és Hédervárott kp., 1856: teol. dr. 1857-60: Palesztinában hittérítő, 1861: Esztergomban teol. tanár, 1866. VI. 1: a pesti tudegy. hittud. karán a lelkipásztorkodástan, 1869. II. 8: az ÓSz és a héber nyelv, 1874. I. 29-1904: nyugdíjazásáig a bölcs. karon a sémi nyelvészet ny. r. tanára, 1872/73: a tudegy. rektora. – 1869-70: az I. Vatikáni Zsinat idején Rómában volt. Vsz. a p. tévedhetetlenség dogmájának elutasítása miatt 1874. XII: unit. vallásra tért. – M: Theses ex universa theologia quas in scientiarum universitate pestiensi publice defendendas suscepit. Pest, 1856. – Vezérlapok a szt földre, vagyis tapasztalásból merített tanácsok az út kezdetére, folytatására s bevégzésére, az útba eső jelesebb helyek, nevezetességek s a szt helyek leírásával a m. zarándokok kedvéért. Uo., 1857. – Az Ó- és ÚSz szentírás a Vulgata szerint … Kiad. Riedl Szendével. Uo., 1869. – A morál viszonya a valláshoz. Rektori beszéd. Bp., 1874. – Az én hitvallásom. Uo., 1875. – Arab nyelvtan, olvasókv. és szótár, tek. a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre. Uo., 1887. – Mohamed élete és tana. Uo., 1888. – A felekezetnélküliség és a felekezeti kényszer. Uo., 1894. – Az erkölcs, a vallás és a polg. házasság. Uo., 1894. – A jogos szocializmus. Uo., 1898. – Ötven év előtt. 1848. III. 15-től Világosig. Uo., 1898. – 1867. V-1869. I: Bodnár Zsigmonddal az Egyházi Lapok havi füz., 1869. VII. 15-1872. VI. 29: Prileszky Tádéval a Szabad Egyház napilap s folytatása, 1872. VII. 2-XII. 31: gr. Csáky Gyulával a Szabad Sajtó, 1873. I. 1-III. 29: Rózsaági Antallal a Katholikus Reform hetilap szerk-je és 1873. IV. 6-VII. 30: kiadója.

Szinnyei IV:493. – Szentpétery 1935:529. – Hermann-Artner 1938:563. – Gulyás XII:754. – MUL 1993:152.

Forrás: Wikipedia

Hasonló hírek

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Segesvári csata

info

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Temesvár ostroma

info

Az Aradi Vértanúk életrajza: Nagysándor József

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------