Az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint egy olyan világban, ahol a hőmérséklet további fél fokkal meghaladja ezt a referenciaértéket, a mai városlakók közül további 200 millióan találnák magukat térdig a tengervízben, és még inkább ki lennének téve a pusztító viharoknak.

A legsúlyosabban Ázsia lesz érintett, ahol a tíz legveszélyeztetettebb metropoliszból kilenc található. Banglades és Vietnam lakosságának több mint fele a hosszútávú dagályszint alá kerülne egy 2 Celsius-fokkal melegebb világban. Kína, India és Indonézia beépített területei szintén veszélyben lennének a vízszintnövekedés miatt.

A tengerszint emelkedésére és a part menti városokat fenyegető veszélyre vonatkozó legtöbb előrejelzés az évszázad végéig szól, és a fél méterestől az ennek kevesebb mint kétszereséig terjed, attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül csökkenteni a szén-dioxid-szennyezést. A kutatók szerint azonban az óceánok vízszintje 2100 után még évszázadokig tovább fog emelkedni – az olvadó jégtakarók, az óceán által elnyelt hő és a felmelegedő víz dinamikája miatt –. függetlenül attól, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A világ népességének körülbelül öt százaléka él ma olyan szárazföldön, amely az emberi tevékenység által már a légkörbe juttatott szén-dioxid miatt várható vízszintemelkedés alatt fekszik

– mondta el Ben Strauss, a Climate Central vezérigazgatója és vezető tudósa, a tanulmány vezető szerzője.

A több száz évig megmaradó szén-dioxid mai koncentrációja 50 százalékkal magasabb, mint 1800-ban, és a Föld felszíni átlaghőmérséklete máris 1,1 Celsius-fokot emelkedett.

Ez pedig elég ahhoz, hogy a tengerszintet végül közel két méterrel megemelje akár két évszázad, akár 10 évszázad alatt

– figyelmeztetett Strauss.

A párizsi megállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határérték, amelyet az országok a jövő hónapban Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 klímacsúcson próbálnak majd betartatni, hosszútávon közel háromméteres tengerszintemelkedést jelent. Hacsak a szakemberek ki nem találják, hogyan lehet gyorsan és nagy mennyiségben szén-dioxidot eltávolítani a légkörből, a tanulmány szerint a tengerszint ilyen mértékű emelkedésében már csak az a kérdés, hogy mikor következik be.

Strauss szerint azonban nagy különbség van egy 1,5 Celsius fokos, a környezetszennyezést jelentősen csökkentő világ és egy 3-4 Celsius fokkal melegebb világ között. „Glasgow-ban és az évtized hátralévő részében lehetőségünk van arra, hogy segítsünk vagy eláruljuk a következő száz generációt” – hangsúlyozta.

A 2015-ös párizsi egyezményben vállalt nemzeti szén-dioxidcsökkentési kötelezettségek teljesítése esetén a Föld 2100-ra még mindig 2,7 Celsius fokos felmelegedéssel számolhatna. Ha az üvegházhatású gázok visszaszorítására irányuló erőfeszítések meghiúsulnak, a hőmérséklet 4 Celsius fokkal vagy még többel nőhet a 19. század közepén mért szinthez képest.

Ekkora felmelegedés hosszú távon 6-9 méterrel növelné a globális óceánok szintjét és arra kényszerítené a jelenleg közel egymilliárd embernek otthont adó városokat, hogy vagy hatalmas védműveket építsenek a tengerszint jövőbeli emelkedése elen, vagy magasabban építsék újjá a városokat.

A 3 Celsius-fokos forgatókönyv szerint Kínában a ma 200 millió ember által lakott terület kerülne víz alá. És a fenyegetés nem csak hosszútávú: erős vízvédművek nélkül már nyolcvan éven belül is több tízmillió kínai városlakó otthona válhat lakhatatlanná.

A 1,5 Celsius fokos felmelegedés még mindig pusztító tengerszint-emelkedéshez vezet, de a melegebb alternatívák sokkal rosszabbak. Rosszul állunk, de sosem késő jobbat tenni, és a különbség, amit elérhetnénk, óriási

– fűzte hozzá Strauss.

A tudósok arra figyelmeztettek, hogy magasabb szintű felmelegedés esetén jelentősen megnő a jégtakarók visszafordíthatatlan olvadásának vagy a permafrosztban lévő természetes szén-dioxid- és metánraktárak kiszabadulásának veszélye. A globális felmelegedés minél alacsonyabb szinten való korlátozása időt nyer számunkra az alkalmazkodáshoz. „Szinte biztos, hogy a tengerek szintje lassabban emelkedik majd egy 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal melegebb világban” – mondta Strauss.

A tanulmány elkészítésében a Princeton Egyetem és a németországi Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatói is részt vettek.

Forrás: (MTI) / Blikk / Hirmagazin.eu

Fotó: Northfoto