A Földművelésügyi Minisztériummal együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a vadászkamara – megkérdezve a magyar vadászokat és vadászatra jogosultakat – elkészítette a vadászati törvény koncepcióját. Semjén Zsolt fővadász szerint egységes szemléletű erdészeti, vadászati és természetvédelmi törvények készülnek.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes erről a 22. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) Nemzetközi Kiállításon beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által, a nagyvadgazdálkodás időszerű kérdéseiről rendezett konferencián. Elmondta: az idei év fontos feladata az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvények előkészítése, és beterjesztése az Országgyűlésnek.
A vadászati törvény három fontos szempontot rögzít majd. Kimondja, hogy 3 ezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.

Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben 20 évre, gazdaságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az a cél, hogy „az arasson, aki vetett”, ez pedig rövidebb időszak alatt nem lehetséges.
Továbbá a szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Nem a túlzott szigor a cél, hanem a magyar vadállomány minőségének javítása – tette hozzá.

Bitay Márton Örs, a FM állami földügyekért felelős államtitkár az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonította. Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani – mondta az államtitkár -, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.

A természetvédelmi törvénynek zsinórmértéknek kell lenni az átalakítás során, hogy a jövő nemzedékek számára is hasznos intézkedések szülessenek. Ezért az említett három törtvényt kódexszerűen kellene elfogadni, „a három jogszabálynak kéz a kézben kell járnia” – vélekedett Bitay Márton Örs. Az államtitkár szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása; továbbá rendezni kell a hivatásos vadászok státuszát; emellett csökkenteni kell az elkerített területeket, „csak a szakmailag indokolt kerítéseket szabad fenntartani; a tervezés során a térségi szemléletet kell erősíteni; és felül kell vizsgálni a különleges rendeltelésű területek besorolását. A vadkár becslésére hasonló metodikát kell alkalmazni, egységes vadkár-becslési protokollra van szükség – tette hozzá.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke többek között arról beszélt, hogy a NAK-nak 12 ezer olyan tagja van, aki az erdő- és a vadgazdálkodásban érintett, ezért nem véletlen, hogy a NAK szervezeti keretein belül e témával külön kamarai osztály foglalkozik. Az ágazat súlyát jelzi az is, hogy a NAK az ügy támogatása érdekében több stratégiai megállapodást is kötött – mondta az elnök.

Még kihasználatlan a hazai vadászati potenciál

Magyarország még jelentős kiaknázatlan vadászati potenciállal rendelkezik, a vadgazdálkodási ágazat helyzetét ugyanakkor számos intézkedés javította az elmúlt öt évben – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A szaktárca az MTI megkeresésére ismertette: a tavalyi – 2013/14-es – vadászati évben (a szezon mindig az adott év márciusától a következő év február utolsó napjáig tart) a vadgazdálkodási ágazati szereplők mintegy 19,76 milliárd forint árbevételt állítottak elő. Ez lényegében azonos a megelőző évivel, és mintegy 4 milliárd forinttal több, mint a kormányzati időszak kezdetén. Az előző vadászati évben a vadhúsból származó bevételek 4,25 milliárd forintot tettek ki.

Az FM rámutatott: a kedvező élőhelyi változásoknak köszönhetően emelkedik a nagyvadfajok állománya, ez így van egész Európában. Ezt a tényt alátámasztja, hogy az utóbbi öt évben egyenletesen növekedtek a terítékadatok is. A vaddisznó tavalyi terítéke 130 ezer körül mozgott, a gímszarvasé 53 ezer, az őzé pedig 100 ezer volt. A minisztérium megjegyezte: a magas nagyvadlétszám problémákat idézhet elő, ezért az ágazat továbbra is növelni kívánja a hasznosítást. Az apróvad számára kedvezőtlen élőhelyi adottságok miatt ugyanakkor a mezei nyúl hasznosítása csökkent, terítéke ez 105 ezer darabra tehető, a fácáné 332 ezerre, ez az utóbbi évek átlagának megfelelt.

Magyarországon mintegy 60 ezer magyar állampolgár rendelkezik érvényes vadászjeggyel, a külföldi vendégvadászok száma pedig 25 ezerre tehető. Az utóbbi években szívesen keresik fel az országot az orosz, a keleti, valamint az angolszász vendégek, és nő az amerikai bérvadászok száma is. A szakemberek szerint jelentős kiaknázatlan bérvadászati potenciállal rendelkezik az ország.
A tárcánál megjegyzik: az elmúlt mintegy öt évben számos, a vadgazdálkodási ágazatot pozitívan érintő intézkedés történt. Példaként hozzák, hogy az adatszolgáltatás koordinálása, az adatok értékelése, illetve a vadgazdálkodási tervezés nagy része az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) segítségével történik. Ennek pénzügyi alapjait 2010-ben sikerült megteremteni.

Az Európában egyedülálló közhiteles adattár pénzügyi adatokat is jegyez. A magyar szabályozás alapján minden elejtett vadat dokumentálni kell, a trófeás vadat pedig bírálat céljából be kell mutatni a vadászati hatóságnak. Az adatokat az OVA adatbázisa tartalmazza, ennek alapján nyomon követhető a trófeás vadállomány minőségi alakulása – ismertetik az összegzésben.

Forrás: greenfo; Képek: greenfo;