Hirmagazin.eu
Főoldal » Magyarország – Nemzeti parkok
Magyarország

Magyarország – Nemzeti parkok

hortobagy018

Hortobágyi Nemzeti Park

Területe: 82.000 ha

Alapítva: 1973

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

Székhelye: 4024, Debrecen, Sumen u. 2.

Telefon: +36 52 529-920

Ügyfélfogadás: csütörtök 8-12, 13-16 óráig

Honlap: www.hnp.hu

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található. Továbbá még a Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútját, mely Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál (a Kondás tónál) végződik.

hortobagy-terkep

Földrajzi helyzete

Gémeskút (1)

Gémeskutak a pusztán

Működési területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket, valamint Heves megye Tisza-tavi kis szeletét foglalja magába (Tisza-tavi Madárrezervátum).

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.

A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).

A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád medrének változásaiból származnak. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb. 20 ezer éve, vagy régebben foglalta el mai lefutását. A mérések szerint Polgárnál legalább 16 ezer éve a jelenlegi medre környékén tartózkodik.

Hortobagy-tanya

Élőhelyek

A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. Négy élőhelytípus található itt:

szikes puszták, löszpuszták, mocsarak, árterek.

Talaja a nagy lecsapolások, folyószabályozások nyomán szikesedésnek indult. A talajból elpárolgó vízből az ásványi sók kiválnak és a talaj felső rétegében halmozódnak fel. Emiatt jelentősen csökken a talaj termékenysége. A szikes talaj legfelső laza rétege lepusztul, például eső hatására, így néhány cm-es szintkülönbségek alakulnak ki, a padkás laposok. Ezek a kis szintkülönbségek is nagy jelentőségűek a növényzet szempontjából.

A kunhalmokon a löszpuszták állományai maradtak fenn. Elsősorban a tiszacsegei hullámtéren maradtak olyan élőhelyek, amelyek a Tisza szabályozása előtti képet idézik.

hortobagy-novenyei005

Növényvilága

Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyeppe, sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti

Löszpusztagyepek

A zömmel kőzetliszttel borított, lapos hátakon és a kunhalmokon (Szálka-halom, Csípő-halom stb.) löszpusztagyepek maradványait találjuk.

Ebben a fajgazdag társulásban tömegesen fordul elő:

pusztai csenkesz, deres tarackbúza, kunkorgó árvalányhaj (helyenként).

Gyakoriak a különböző zsályafajok: ligeti zsálya, osztrák zsálya, réti zsálya.

További, társulásalkotó fajok: taréjos tarackbúza (Agropyron pectinatum), közönséges borkóró (Thalictrum minus).

Ritka és értékes növényei: macskahere, magyar szegfű.

A fajszegényebb löszlegelők uralkodó fajai: csillagpázsit, karcsú perje, sovány csenkesz. Szikes puszták

Az elszikesedő talajon só- és szárazságtűrő növények élnek, jellemzően szolonyec talajon. Ilyen. Szikes rétek jellegzetes növényei a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum), a sziki kocsord. A szikes puszták fennmaradásának egyik biztosítéka a legelő állatok rendszeres rágása, tiprása.

A talaj humusztartalmának csökkenésével a löszpusztagyepet felváltja a füves szikes puszta.

Főbb társulásalkotó növényei: pusztai cickafark, veresnadrág csenkesz.

További fajok: villás boglárka.

A gyengébb minőségű szikes talajokon ürmös szikes puszta alakul ki.

Fontosabb növényei: veresnadrág csenkesz (társulásalkotó), sziki üröm (társulásalkotó), magyar sóvirág (sziki sóvirág, Limonium gmelini ssp. hungaricum). sziki csenkesz (Festuca pseudovina),

Kopár szikesek

A kopár szikeseken (azok vízborítottságától függően) két fontosabb növénytársulás váltakozik:

A vízállásos szikes laposokon, szolonyec talajon mézpázsitos szikfokvegetáció (Puccinellietum limosae) alakul ki. Talajszelvényéből a humuszos „A” szint hiányzik; a sók a felszínen halmozódnak fel. A nagy sótartalmat csak kevés faj bírja ki;

Jellemzően az alábbiak: sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), mocsári csetkáka (Eleocharis palustris), sziki szittyó (Juncus gerardii), sziki útifű, kígyófark (Pholiurus pannonicus), pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), egérfarkfű (Myosurus minimus), sziki kerep (Lotus tenuis), vékony útifű (Plantago tenuiflora), orvosi székfű (kamilla, Matricaria recutita).

A szikerecskék völgyeiben, a szélsőségesen sós talajon „vakszik” alakul ki, és ezen csak a bárányparéj él meg.

[espro-slider id=41518]

Szikes mocsár és környéke

A pusztarész legmélyebb részén terül el a Fecske-rét szikes mocsara. A nyílt-vizű mocsártól kifelé haladva az alábbi társulások követik egymást:

nádas, gyékényes, sziki nádas, sziki kákás,hernyópázsitos sziki rét (gyengébb minőségű talajon), ecsetpázsitos sziki rét (jobb talajon).

Sziki tölgyesek

A sziki tölgyesek maradványa a puszta peremén az Ohati erdő és az újszentmargitai Tilalmas erdő. Tavasszal a törpe mandula, a tavaszi csillagvirág és az odvas keltike díszítik az erdőt. Később nyílik a fátyolos nőszirom és a magyar zergevirág.

Árterek

Az ártereken él az idős fák árnyékában a szegfűbogyó és a sövényszulák, a süntök. A holtágakban fordul elő a védett csomorika, fehér tündérrózsa és vízitök. A mocsaras, vizenyős részeken zsombéksás, mocsári gólyahír, mocsári nőszirom, a mélyebb vizekben nád, sulyom, rence, kolokán, tündérfátyol él.

Az erdők között megbúvó réteken tavasszal a fekete nadálytő, a sárga nőszirom, a réti iszalag virágai, nyár végén a Tisza-parti margitvirágok virítanak.

Hortobagy-Rackajuhok

Állatvilága

Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan található kisebb kerek erdők fajgazdag gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek. A kék vércsék mellett él itt kerecsensólyom és parlagi sas. Itt fészkelt először hazánkban a pusztai ölyv.

A kurgánok halmain élnek az ürge, fürj, menyét, hermelin. Itt él legnagyobb termetű madarunk, a túzok. Száraz, füves puszták madara a fürj, a fogoly, az ugartyúk, nedves szikfokok fogyatkozó számú madara a székicsér, kopár szikeseken fészkel madárritkaságunk, a szikipacsirta. Rétek féltett madárritkasága a csíkosfejű nádiposzáta.

A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. Hortobágy az ország legnagyobb „madárszállója”. Ősszel a darvak, vadludak vonulása figyelhető meg.

Nyílt vízfelületei a kárókatonák, barna rétihéja, récék, szárcsák, kormos-, fattyú- és fehérszárnyú szerkők; vörösnyakú és feketenyakú vöcsök számára kedvezőek, a sekélyebb vizű nádasokban bölömbika, nagy kócsag, kanalasgém, az igen ritka batla, nyári lúd és szép számban nádi énekesmadarak költenek. A ligeterdők kincsei voltak régebben a vegyes gémtelepek, ezek mára a nádasokba helyeződtek át. Fészkel itt a fekete gólya, és ragadozó madarak is. A Tisza magas partfalaiban költ a gyurgyalag és a jégmadár.

Az erdőkben a kidőlt fák helyben korhadnak el, ezzel életfeltételeket biztosítva a cincérfajoknak. Előfordul itt az erdei sikló és az erdei fülesbagoly is.

Haszonállatai

A rideg állattartás jelentősége napjainkra visszaszorult, bár a legfontosabb gazdasági ág napjainkban is az állattenyésztés. Ma már elsősorban génmegőrzés céljából és idegenforgalmi okokból tartják az ősi magyar szürkemarha-gulyát, a rackanyájat, a mangalicát, a magyar félvér lófajtákat, a parlagi baromfifajtákat (fodros tollú magyar lúd) és a magyar pásztorkutyákat, a pulit, a pumit, a mudit, a kuvaszt és komondort. A kuvasz, a komondor a szállást védte, a nyájat a puli, a pumi és a mudi.

[espro-slider id=41463]

 

Tájvédelmi Körzetek

Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet

A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet 1982-ben hozták létre a Szatmári- és a Beregi-sík területén. A mozaikos szerkezetű tájvédelmi körzet 37 település külterületén helyezkedik el, központja Fehérgyarmaton található, a terület értékeit bemutató állandó kiállítással egy helyen. 22 246 hektáron terül el, ebből 2307 hektár élvez fokozott védelmet. A terület a Tisza, Szamos, Túr környéke értékes élővilágának ad otthont.

Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet

A Tisza Kisköre és Tiszaug közötti hullámterén 1978-ban létrehozott tájvédelmi körzet 9500 hektáron őrzi a szabályozások után, mintegy száz év alatt kialakult másodlagos tájat. Ezen belül a Pélyi madárrezervátum, az Óballai- és a Vezsenyi Természetvédelmi Terület, majd a Tiszakécskei Partifecske Telep fokozottan védett.

Hajdúsági Tájvédelmi Körzet

A buckás-dombos, erdős Hajdúsági Tájvédelmi Körzetet 1988-ban 7000 ha-os kiterjedésű, 22 elkülönült területen hozták létre. A felszínét az utolsó jégkorszak északias szelei alakították ki a 18–20 m-es magasságot is elérő jellegzetes formájú, ún. parabolabuckákkal, melyek között ÉK-DNy-i irányú mélyedések, völgyek húzódnak. E nedves, tocsogós, “nyírvízlaposok” a későbbi hűvös-nedves időszakban alakulhattak ki, s napjaink vízrendezéséig menedéket nyújtottak e hajdani kor élővilágának a szárazabb, a melegebb periódusokban is.

Bihari-sík Tájvédelmi Körzet

A tájvédelmi körzet négy tájegységre terjed ki, részei a Hajdúság alatt, az országhatáron átnyúló Érmellék vidéke, attól délre, az országhatár mellett húzódó Bihari-sík, a Berettyó északi, hullámos tája, és nyugatabbra, a valaha volt Nagy-Sárrét északi része. A Bihari-sík védett területeinek egy része a Hortobágyot idézi: sík, az év nagy részében száraz, szikes vidék, mozaikos növényzettel.

Természetvédelmi területek

Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület

Az erdő Baktalórántházától nyugatra terül el, észak-déli irányban, az összefüggő erdő több, mint 1300 hektáros kiterjedésű, amelynek csak egy része védett.

Bátorligeti Természetvédelmi Terület

Bátorliget térségében jelenleg 3 országos jelentőségű természetvédelmi terület és számos, szintén védettnek minősülő lápterület található.

Bihari-legelő Természetvédelmi Terület

1986 óta országos jelentőségű Természetvédelmi Terület.

A legelő területének nagy része szikes, mocsaras és löszös foltokkal tarkított. A területen számos feltöltődött holtág maradvány van.

Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület

A parképítők jóvoltából ideültetett tekintélyes méretű tulipánfa, platán, páfrányfenyő, liliomfa, hamisciprus, tiszafa lombja alatt téltemető, ciklámen virít.

Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület

Hazánk első természetvédelmi területe. Gyöngyvirágos tölgyes foltjainak aljnövényzetében előfordul az odvas keltike, a magyar nőszirom, a ligeti csillagvirág és a debreceni csormolya is.

Egyek-pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület: a valaha közel tízezer hektáros mocsárvilág maradványai tanösvénnyel.

Fényi Erdő Természetvédelmi Terület

Az erdő változatos vegetációja tölgy-kőris-szil ligeterdő, gyöngyvirágos tölgyes, nyírláp, pusztai homoki tölgyes és beékelődő homoki gyep-részletekből tevődik össze.

Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Terület

A rezervátum az innen északra és nyugatra már ismeretlen, kipusztulástól veszélyeztetett földikutya legjelentősebb fennmaradt élőhelyét foglalja magába.

Hencidai Csere-erdő Természetvédelmi Terület

A napjainkra megfogyatkozott sziki tölgyesek egyik szép képviselője. Tavaszi virágözönében megtaláljuk a magyar zergevirágot, az agárkosbort és a gumós kőtörőfüvet.

Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület

A homokdombok határolta tó fűzláp- és nádasállományok nyílt vízfelülettel megtört váltakozása. Az elmúlt aszályos évtizedek nyomán kiszáradt tó rekonstrukcióra szorul.

Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület

A túlnyomórészt riolitból felépült szigetvulkán hazánkba eső déli fele Barabás község határában található. Területének sokszínű értékei közül kiemelkedők ezüsthársas-dárdáskaréjú tölgyes foltjai.

Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület

A védett terület egy szikes gyepekkel övezett tórendszert foglal magába, nyugati oldalán mocsarakkal, amelyek gazdag madárvilággal rendelkeznek.

Ohat-erdő Természetvédelmi Terület a Homoki Nagy István természetfilmjében bemutatott kékvércsék erdeje.

Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület

Változatos, üde, többnyire idős ártéri erdőfoltok, morotvák szövevénye. Jelentős értéket képvisel gémtelepe.

Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület

A hajdan kiterjedtebb ártéri erdeink megmaradt szép darabja. Az élőhelynek megfelelő madárvilága mellett flórájából sok egyéb között említést érdemel a Tisza-parti margitvirág, a debreceni torma és a kornistárnics.

Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület

Gazdag élőfagyűjtemény, melynek temérdek látnivalója mellett legszemrevalóbb részlete nagy mocsárciprus állománya.

Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület

Puha- és keményfaligetek, holtmedrek és rétek mozaikja, amely elsősorban nagy fülemüle állományáról nevezetes.

Tiszavasvári Fehér-szik Természetvédelmi Terület

Az Alföld szikestó-láncolatának legészakibb tagja. Értékét madárvilága adja, de annak jelenléte a mindenkori csapadék- és talajvízviszonyoktól függ.

Vajai-tó Természetvédelmi Terület

Értékeit alapvetően az úszóláp és a rajta előforduló növényritkaságok adják, mint például a tarajos pajzsika, melynek legnagyobb hazai állománya itt él, a hagymaburok, valamint kúszó csalán és a szálkás pajzsika.

Zádor-híd és Környéke Természetvédelmi Terület

A Hortobágy térségének két leghíresebb kőhídja közül az idősebb. Eredetileg kilenclyukú volt ez is, de az 1830-as nagy árvíz két-két szélső pillérét elsodorta, azóta ötlyukú. Régóta szárazon áll.

A Hortobágy más szemszögből:

“Ég a nap melegtől a kopár szik sarja
tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta…”

A leghíresebb magyar puszta fogalommá vált, és nemzetközi szinten mondhatni régebb óta ismert és elismert mint hazánkban. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 82 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület 1999 óta a Világörökség része.

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes és egyben Közép-Európa legnagyobb sztyeppés pusztája is, a XVII. század közepére a megváltozott természeti viszonyok és a történelmi események – a pusztító tatár és török hadjáratok – együttes hatására formálódott ki az egykor lakott területekből.

Nyugat felől a Tisza, délről a Nagykunság, keleten a Hajdúsági löszhát határolja a Hortobágyot. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Természetesen az ember legelő állataival, a vizek szabályozásával befolyásolta a táj fejlődését, de nem vitatható, hogy a terület a rézkor közepétől nyílt legelőtáj, s ma kontinensünk legnagyobb szikes pusztája.

Éghajlata szélsőségesen kontinentális, mérsékelten meleg, jellemzőek rá az aszályos nyarak. Átlagos tengerszint feletti magassága 92 m körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok. Kanyargós szikerek, padkák, laposok tagolják a felszínt. Ezek a – sokszor csak néhány centiméteres szintkülönbségek – a “puszta emeletei”. Eltérő növény- és állatvilág megtelepedését biztosítják, változatos mozaikká színesítve az első pillantásra egyhangúnak tűnő síkságot.

Hortobagy_híd

A Kilenclyukú híd

A mai híd egy régi fahíd helyén épült, klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei szerint. Az 1697-ben épült fahíd az elhasználódás és a nagy forgalom miatt egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, s így a fenntartása is egyre több pénzbe került. Debrecen városa ezért már 1825-ben elhatározta annak lebontását, s helyette új kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.

A híressé vált Kilenclyukú kőhídnak, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídjának a folyó két partján lévő, ún. ellen-falak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok, csikósok dolgát.

A Hortobágy, mint tájegység

A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.

Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.

A Hortobágy vidéke Hajdú-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvösebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elviselhetőbbé. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét.

Hortobágyi Nemzeti park

1967. decemberében a Pro Natura akció keretében 22 világhírű tudós memorandumban kérte a magyar kormányt, hogy a Hortobágy egyedülálló természeti és kultúrtörténeti értékeit nemzeti park formájában őrizze meg. Ennek eredményeként 1973. január 1-jén az Országos Természetvédelmi Hivatal 51 ezer hektáron létrehozta Magyarország első nemzeti parkját, melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt, ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény külön biztosítja.

A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén.

Látnivalók

Hortobágyi Nemzeti Park: a világörökség részévé vált, első magyar nemzeti park több mint nyolcvanezer hektáron terül el. Legelőit közel kilencezer marha, ötvenezer juh, négyszáz ló és kétszáz bivaly járja. A más életformákkal csábítva fojtogató környezet dacára, itt még több mint kétszáz pásztor foglalkozik legeltető állattartással.

Világörökség a Hortobágy: Magyarország első és máig is legnagyobb (82.000 ha) nemzeti parkja – 1973. január 1-én jött létre. Az alapításkori területe ma bioszféra-rezervátum, egynegyede pedig a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján kiemelten védett terület. A Hortobágy az ember és természet tartós együttélésének kiemelkedő példájaként kapta meg az UNESCO “Világörökség része” címet 1999 decemberében.

A látogatható területekre történő belépéshez belépőkártya szükséges. A belépőkártyáról bővebb információk árakkal a részletes leírás legvégén található.

Szegesfa: egyelőre nem tudjuk ki és milyen célból állította, de nagyon jópofa ez a különböző szegekkel és szegecsekkel teletűzdelt kiszáradt fa.

N 47° 34,906′ E 21° 8,903′ 91 m

Növény és állatvilág: a szikes puszták, mocsarak vadon élő állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik meg akarják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. A talajadottságokat követve a növényzet is mozaikos. Változatos a mocsárrétek növényvilága is. Amikor valaki Hortobágyról hall első gondolata, hogy itt csikósok élnek akik lovon járnak. Igaz büszkeségünk a pusztán nyargaló ménes, a régi pásztorkodó életformát megőrző szürke marha gulya, a rackanyáj, vannak azonban olyan állatfajok amiről keveset, vagy igazából semmit sem tudunk mi magyarok.

Gémeskút: a gémeskút működés közben kipróbálható. 2004-ben került felújításra pontosan a 111 éves Vásártéri-kút helyén, ahol régen a nagy (egykor debreceni) vásárokat tartották, oda vitték a jószágokat itatni. Ez a kút beomlott, régóta nem használták, ki kellett tisztítani, a vize ezért nem alkalmas emberi fogyasztásra. Ahogy az avatóján, 2004. májusában az egyik pásztortól elhangzott: “Rangy tetves víz ez, tüzet ótani való csak!”

“Vasaló” pásztorkunyhó: a pásztorkunyhó bemutató jellegű, nagyon hasonlít az egykori döngölt földes pásztorszálláshoz, de természetesen nem pontos mása annak. A téglaalj már a látogatók kedvéért került oda, bár ha a pásztoroknak lett volna idejük, kedvük, meg persze téglájuk, valószínűleg ők is lerakták volna. A felújítást a Hortobágyi Lovas- és Agarász Egyesület tagjai, és hortobágyi emberek végezték. Szintén 2004-ben, a majálison volt az avatóünnepség.

N 47° 34,846′ E 21° 9,066′ 85 m

Pásztormúzeum: a Hortobágyon keresztül vezető 33-as főút mellett, a puszta idegenforgalmi centrumában, a Kilenclyukú híd és a csárda szomszédságában található; műemlék épülete a 19. század első felétől szekérállás volt. Állandó kiállítása a pásztorélet és -társadalom hagyományait, munkaeszközeit és tárgyi emlékeit mutatja be.

Állandó kiállítása: A hortobágyi pásztorélet emlékei

Cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 1.

Telefon: +36-52 369-040 és +36-52 369-119

Belépődíj (2013): 500 Ft, diák és nyugdíjas: 300 Ft

Nyitvatartás szezonban: V.1.-XI.30.: 9-18 óra

Nyitvatartás szezonon kívül: 10-14 óra

E-mail: [email protected]

Meggyes Csárdamúzeum: a Meggyes csárda az ármentesítések előtti rétségek és mocsarak maradványait őrző egyek-pusztakócsi mocsarak bemutató-terület jeles kultúrtörténeti emléke. A Meggyes-halom tövében álló, azonos nevű erdő keretezte épület egyik utolsó hírmondója a múlt század közepén működő közel negyven hortobágyi csárdának.

Nyitvatartás: bejelentkezéssel egész évben nyitva

Belépőjegy: a Hortobágyi Nemzeti Park belépőkártyája

Telefon: +36-70 231-4073, +36-52 529-920, +36-52 529-935

Megközelíthetőség: a 33-as főút 60. kilométerkő

A Kilenclyukú híd lábánál több mint 300 éve fogadja a vendégeket, a mai csárda környékén már a XVI. század óta állt csárda vagy vendégfogadó. A hortobágyi csárda híres volt arról, hogy az éhesen betérő vendég asztalára a nap bármely szakában varázslatos gyorsasággal került meleg étel az ital mellé. Vándorszínészként Petőfi is megfordult errefelé, és szerelmese is lett a Hortobágynak.

Cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 1.

Helyfoglalás: +36-52 589-339, +36-52 589-144

Nyitvatartás szezonban: V.1.-IX.30.: 8-22 óráig

Nyitvatartás szezonon kívül: X.1.-IV.30.: 8-20 óráig

Összes férőhely: télen 250, nyáron 400 fő (fedett terasz)

Ételspecialitások: Tárkonyos bivalyraguleves; Gyöngytyúkleves csigatésztával; Hortobágyi húsos-palacsinta; Hortobágyi libamáj zsírjában tepertővel pirítóssal; Bio borjúpaprikás galuskával; Bélszín vadász módra burgonyaropogóssal (szürke marha bio bélszínből); Pusztai fűszeres bivalyrudacskák salátaágyon.

Kishortobágyi Csárda: a Hortobágy gyöngyszeme. Az immár 260 éves műemlék csárda a Balmazújvárost Tiszacsegével összekötő út mentén, a Hortobágy folyót átívelő híd lábánál található. A XVIII-XIX. század fordulóján provinciális barokk stílusban, boltozatos szobákkal épült. A csárda nemcsak étkezési, de szálláshelyként is szolgál – részben vendégszobáival, részben a mellette kialakított kemping révén. A csárda falán emléktábla adja tudtunkra, hogy fontos támpontja volt ez a XIX. századi vízszabályozást végző térképész mérnököknek.

Telefon: +36 (52) 370-771 és +36 (52) 240-438

Kadarcsi Csárda: a Keleti-főcsatorna partján, a 33-as főút mentén, klasszicista stílusban épült csárda a XIX. században része volt a hortobágyi csárdahálózatnak. A közelben folyó Kadarcsról elnevezett csárda elődjét, egy földbe vájt kunyhót, Debrecen város magisztrátusa építtette még 1761-ben. A jelenlegi, a Hortobágyi Nemzeti Park által helyreállíttatott árkádos épületet 1843-ban emelték.

Cím: 33-as főút 86-os kilométerkő

Telefon: +36-52 370-101

Nyugati Fogadóház:

A kézművesség a Hortobágyon című állandó kiállításon betekinthetünk a szíjgyártó, fazekas, csizmadia, kovács, fafaragó, szövő, szűr- és subakészítő, valamint kosár- és gyékényfonó mesterek műhelyébe. A műhelyeket életképszerűen, a XIX. és XX. század fordulójának megfelelően rendezték be. A tárlathoz egy érintőképernyős számítógép kapcsolódik. Ennek segítségével bármely korosztály, interaktív formában szerezhet bővebb etnográfiai ismereteket a térségről.

Látogatható: III.15.-X.31.: 9-18 óráig

Belépődíj: belépőkártyával (bővebb info lejjebb)

A fogadóház összes férőhelye: 20 fő

Nyitva-tartás szezonban: IV.1-X.31.

Nyitva-tartás szezonon kívül: bejelentkezéssel

Cím: 5350 Tiszafüred, 33. főút 44-es kilométerkő

Telefon: +36-30 278-7378, +36-52 378-054

E-mail: [email protected]

Nagyiváni Tájház:

Néprajzi kiállítás: A helyiségeket az 1930-as években használt bútorokkal, eszközökkel rendezték be. A tájház kiállítása segítséget ad a Hortobágy megismeréséhez, ízelítőt ad a tájhoz kapcsolódó szokásokból.

Cím: Nagyiván, Szabadság út 2.

Telefon: +36-59 415-324 és +36-59 415-659

Nyitva-tartás: előzetes bejelentkezéssel egész évben 9-16 óráig

Madárkórház: a Madárkórház Alapítvány célja elsősorban védett madarak állatorvosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása, gyógyulásuk után a szabad természetbe való visszahelyezése. A madarak gyógykezelése 1991 óta a Hortobágyi Nemzeti Park által a Tiszafüred-Kócsújfalu határában működtetett madár repatriáló állomáshoz kötődik, ahová az ország minden részéből érkeznek sérült, beteg, védett-fokozottan védett madarak. Ezek (túlnyomó részt sebészeti) állatorvosi ellátása, utókezelése és teljes gyógyulása után, a jelenlegi feltételek között, mintegy 40%-ban visszavadításra kerülnek. A Madárkórház pályázatokból és adományokból tartja fenn magát, a röptetőkben kis kémlelőnyílásokon lehet meglesni a lábadozó ragadozó maradakat, gólyákat, és van egy kis kiállítás is.

Nincs állandó nyitva-tartás. Kulcs a Pusztadoktor irodájában.

Érdeklődni telefonon: +36-30 943-5494 és +36-30 645-1868

Madárkórház koordinátái:

N 47° 34,878′ E 21° 9,154′ 85 m

Mátai Ménes: itt lehet megtekinteni a magyar kulturális örökség részét képező hagyományos magyar lófajtát, a Nóniuszt. Ma már csak mintegy 450 kanca van ebből a fajtából, holott a tiszta vérvonal megőrzéséhez körülbelül ezerre lenne szükség. A Nóniusz története a napóleoni háborúk idejére nyúlik vissza, amikor az osztrák császári hadak egy Nóniusz nevű, a franciaországi Rosier-i ménesben született méncsikót többedmagával zsákmányoltak. Az állat először egy alsó-ausztriai ménesbe került, majd 1815-ben került Mezőhegyesre.

A Nóniusz fajta genetikai jellemzőinek feltérképezése a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési program keretében indult meg a mátai ménesnél.

Hortobágy-Máta, Mátai Ménes Információs Iroda

Telefon: minden nap 8-16 óra között: +36-52 589-369 és hétköznap: +36-30 967-8006

E-mail: [email protected]

Hortobágyi kisvasút: A vasutat 1915-ben építették. Az akkor még lóvontatásra berendezkedett vonal feladata a halgazdaság szállítási igényeinek kiszolgálása volt. Ebbe bele tartozik a haleleségnek, és maguknak a halaknak a szállítása is. A vasút később kis teljesítményű dízelmozdonyokat kapott, amelyikből az egyik máig megtalálható a vasúton. Később a környék nevezetességei miatt a turizmus került előtérbe, és a Hortobágyi Nemzeti Park vette át a vasút üzemeltetését.

Az ország legújabb 5 km hosszúságú pályával rendelkező kisvasútja teljes felújításon esett át, C-50-es típusú, a korábbiaknál nagyobb teljesítményű dízelmozdonnyal látták el, ezen kívül három darab kis méretű személykocsit is beszereztek. Több próbamenet után 2007 tavaszán indult meg a menetrend szerinti forgalom. A vasútvonal mellett tanösvényeket és kilátókat hoztak létre, így lehetőség nyílik az itt fészkelő és átvonuló madarak természetes környezetben történő megfigyelésére.

Hortobágy-Halastavi Tanösvény és Kisvasút

Szálkahalmi tanösvény: a Szálkahalmi tanösvény a Hortobágy pusztáira jellemző felszíni formákat, fontosabb növénytársulásokat mutatja be. A tanösvény kiindulópontja és egyben névadója, Szálkahalom egy őshalom, úgynevezett kurgán, melyet a 3-4 ezer évvel ezelőtt itt élt nomád, pusztai népek építettek. Eredetileg kultikus és temetkezési helyként, később megfigyelőpontként használták. Rajta fut keresztül az egykori debreceni-újvárosi határárok. A halom neve a két település civakodásainak emlékét őrzi, mert ez a halom mindig is szálka volt az érintettek szemében.

Megközelíthető: a 33-as főközlekedési úton a 79. kilométerkőnél

Programok a Nemzeti Parkban:

– Országos Gulyásverseny és Pásztortáncverseny

– Pásztorok Ünnepe – Hortobágyi Lovasnapok

– Délibáb Futás

– Hortobágyi Hídivásár

– Megyei Vadásznap

– Magyar Szürke Bikák Vására

– Hortobágyi Lehalászási Ünnep

– Daruünnep

– Behajtási Ünnep

– Pusztaromantika és gasztronómia

– Magyar Puszta – a hortobágyi erdők világa

– A pásztorok élete, művészetük

– Hortobágy falu térképe

Szolgáltatók a Hortobágyon:

Hortobágyi Tourinform Iroda

4071 Hortobágy, Petőfi tér 1.

Telefon: +36 52 589-321

e-mail: [email protected]

Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont

4071 Hortobágy, Petőfi tér 13.

Telefon: +36 52 589-321 és +36-52 589-000

E-mail: [email protected]

Hortobágyi Nemzeti Park a Világörökség része!

 

Hasonló hírek

Magyarország – Szent Korona és koronázási ékszerek

info

Megújul a Duna-part Dunaföldváron

Géza

Hortobágyi Nemzeti Park – Élővilág

Edit
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------